Szennyvízből készül az új, fenntartható repülőgép-üzemanyag

Szennyvízből készül az új, fenntartható repülőgép-üzemanyag
Gábor János  |  2024. 10. 10., 13:10

Egy újonnan kidolgozott eljárással megoldható, hogy szerves szennyvízből repülőgép-üzemanyag összetevőket nyerjenek. A jelek szerint a piacon versenyképes termék lehet belőle, ami sokat javítana a repülés fenntarthatóságán.

Amerikai tudósok kifejlesztettek egy módszert, amellyel akár döbbenetes mértékben csökkenthető a repülés szén-dioxid-kibocsátása. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának (DOE) Argonne Nemzeti Laboratóriumában végzett kutatás szakértői teljesen új technológiát alkottak, amit a metán megkötésén alapuló anaerob emésztési (MAAD) eljárásként írnak le. A lényege az, hogy szerves szennyvizet bontanak szét illékony zsírsavakra, amelyek aztán fenntartható repülőgép-üzemanyaggá (SAF) alakíthatók.

A kutatók úgy vélik, ez a gazdaságilag versenyképes SAF akár 70 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását a repülési ágazatban.

„A laboratórium munkatársai életciklus-elemzési és technológiai-gazdasági modelleket használtak a SAF környezeti hatásainak és gazdasági életképességének vizsgálatára. Az illékony zsírsavak kulcsfontosságúak a repülési ágazat dekarbonizálásában”jelentette ki Haoran Wu, az Argonne posztdoktori kutatója, hozzátéve, hogy a hulladékáramokból származó illékony zsírsavak nemcsak fenntarthatóbbá, hanem költséghatékonyabbá is tehetik a bioüzemanyag-előállítást.

Így készül szennyvízből repülőgép-üzemanyag

Az Argonne laboratórium által fejlesztett új technológia membránnal támogatott bioreaktort alkalmaz, hogy növelje az illékony zsírsavak előállításának hatékonyságát. Ez a fejlesztés összhangban van a DOE fenntartható repülőgép-üzemanyag programjával, amelynek célja, hogy 2030-ra hárommilliárd gallon SAF-ot állítsanak elő, 2050-re pedig 100 százalékban ezzel szolgálják a kereskedelmi repülőgép-üzemanyag iránti keresletet. A kutatók az új technológia teszteléséhez sörfőzdékből és tejgazdaságokból származó, szénben gazdag szennyvizet használtak, kifejezetten kerülve a hagyományos forrásokat, például a zsírokat és olajokat. Taemin Kim, az Argonne energiarendszer-elemzője elmondta, hogy ezek a szennyvízáramok gazdagok szerves anyagokban, és a hagyományos szennyvíztisztítási módszerekkel történő kezelésük magas szén-dioxid-kibocsátással jár.

A kutatás során nemcsak ezeknek a szennyvízáramoknak a kezelését oldották meg, hanem alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzemanyagot is előállítottak a repülőgépipar számára.

A tejsav jelenléte korlátozza a SAF előállítását illékony zsírsavakból, de a MAAD technológia ezt a problémát is megoldotta, növelve az illékony zsírsavak hozamát. Másik innovációként a tudósok egy elektrokémiai elválasztási módszert is kidolgoztak, ami tovább javítja a membránnal segített MAAD technológiát. Urgun Demirtas kutatásvezető elmondta, hogy egy új termékvisszanyerési folyamatot dolgoztak ki, amivel növelték a membránnal támogatott bioreaktorok működési idejét, ezáltal az illékony zsírsavak termelését, és tették mindezt alacsonyabb költségekkel.

A kutatás rámutatott, hogy a hulladékból előállított repülőgép-üzemanyag jelentősen visszafoghatja a szén-dioxid-kibocsátást a hagyományos kerozinhoz képest. A kutatók célja a szabadalmaztatás alatt álló technológia kereskedelmi forgalomba hozatala és széleskörű elterjesztése. Haoran Wu szerint egy olyan technológia kifejlesztése, ami 70 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést ér el, és üzleti szempontból is versenyképes a hagyományos repülőgép-üzemanyagokkal szemben, hatalmas előrelépést jelent.

Főoldali kép: vecstock – Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS