Uniós rendelet az erdőirtásról: a Tanácstól is „zöld jelzést” kapott a haladék

2024. 10. 17., 22:17

Az Európai Unió Tanácsa helyt adott a Bizottság javaslatának és 12 hónappal elhalasztotta az erdőirtásról szóló uniós rendelet alkalmazásának kezdőnapját.

A halasztás lehetővé fogja tenni a harmadik országok, a tagállamok, a piaci szereplők és a kereskedők számára, hogy teljes mértékben felkészüljenek a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeik teljesítésére, ami azt hivatott biztosítani, hogy az EU-ban értékesített vagy az EU-ból kivitt egyes árucikkek és termékek előállítása ne legyen összefüggésbe hozható erdőirtással – olvasható a Tanács közleményében.

Az erdőirtásról szóló rendelet már 2023. június 29. óta hatályban van, rendelkezéseit 2024. december 30-tól kellene alkalmazni. A rendelet szabályokat állapít meg annak biztosítására, hogy az uniós piacon forgalomba hozott vagy az EU-ból kivitt, bizonyos árucikkeket (kávét, kakaót, pálmaolajat, szóját, szarvasmarhát, gumit és fát) tartalmazó termékek előállítása ne okozzon erdőirtást vagy erdőpusztulást, az előállító ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történjen, és hogy az ilyen termékek kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal legyenek ellátva. Az Európai Bizottság október elején javasolta rendelet alkalmazása kezdőnapjának elhalasztását, a tagállamok, harmadik országok, kereskedők és piaci szereplők által felvetett azon aggályokra válaszul, amelyek szerint fennáll a kockázata annak, hogy 2024. december 31-ig nem lesznek képesek teljes mértékben megfelelni a szabályoknak.

A Tanács hozzájárult a Bizottság javaslatához, amely arra irányult, hogy egy évvel halasszák el a rendelet alkalmazásának kezdőnapját. Ennélfogva, ha az Európai Parlament is beleegyezik, az e rendeletből eredő kötelezettségek a következő időpontoktól lesznek kötelező erejűek:
– 2025. december 30. a nagy piaci szereplők és kereskedők esetében, és
– 2026. június 30. a mikro- és kisvállalkozások esetében

A módosítás nem fogja érinteni a már meglévő szabályok lényegét, vagyis azt, hogy minimálisra csökkenjen az EU hozzájárulása a világszerte tapasztalható erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz – hangsúlyozza a Tanács közleménye. Ennek megfelelően csak erdőirtással összefüggésbe nem hozható termékek esetében teszi lehetővé az uniós piacon történő forgalomba hozatalt vagy az EU-ból történő kivitelt. Az erdőirtással összefüggésbe nem hozható termékek azon termékek, amelyeket olyan földterületeken állítottak elő, amelyeken 2020. december 31. után nem történt erdőirtás vagy erdőpusztulás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS