A világ harmadik leggyakrabban előforduló műanyagának már az előállítása is rendkívül környezetkárosító, ráadásul rengeteg mikroműanyag szabadul fel belőle. Ezt lehet megelőzni egy újonnan bemutatott módszerrel.
Az Ohio Állami Egyetem kutatói új megoldást dolgoztak ki a PVC (polivinil-klorid) műanyagok tartósabbá tételére és a mikroműanyagok kibocsátásának csökkentésére. A PVC jelenleg a világon használt műanyagok között a harmadik helyen áll, ám önmagában rideg és hőre érzékeny anyag, így a gyártók csak különféle vegyi anyagok hozzáadásával tudják stabilizálni. Ezek a stabilizátorok azonban csak ideiglenes megoldást jelentenek, idővel ugyanis kiszivárognak a műanyagból, ami annak lebomlásához és potenciálisan káros szerves anyagok, valamint mikroműanyagok felszabadulásához vezet.
„Ahelyett, hogy csak összekevernénk ezeket a vegyületeket a PVC-vel, módszerünk a stabilizáló vegyület közvetlen kémiai kötését valósítja meg a PVC gerincéhez” – magyarázta a kutatást vezető vegyészprofesszor. Christo Sevov szerint a megoldás az, hogy ezeket a vegyi stabilizátorokat kémiai úton, tartósan kapcsolják a PVC szerkezetéhez, így a PVC molekulái tartósabbá válnak, jobban ellenállnak a kémiai változásoknak, és hosszabb élettartamú, robusztusabb anyagok jönnek létre.
A kutatók számos kihívással néztek szembe a munka során, mivel a szintetikus polimer módosításai gyakran sikertelenek, főleg azért, mert az eredeti kémiai reakciókat kisméretű molekulákra tervezték, nem pedig olyan nagy molekulákra, mint a tiszta PVC. A kutatók viszont sikeresen optimalizálták a folyamatban használt katalizátort, ezáltal – és persze számos kísérlet után – megoldották a nagy molekulák szerkesztése során felmerülő problémákat.
A Chem folyóiratban közölt tanulmány azt állítja, hogy az új előállítási módszer jelentős pozitív környezeti hatással járhat, mivel a műanyagok lebomlásának lassítása segíthet csökkenteni a mikroműanyagok kibocsátását. Ma már tudjuk, hogy ezek az apró szemcsék szennyezik a levegőt, a vizeinket és az élelmiszer-ellátásunkat, illetve meglehetősen károsak az emberekre és a vadon élő állatokra.
A becslések szerint egy átlagos ember évente 78–211 ezer mikroműanyagot fogyaszthat el.
Miközben a tudósok egyre jobban megértik a mikroműanyagok hosszú távú hatásait, a szerves vegyészettel foglalkozó szakemberek versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják azokat a módszereket, amelyekkel megszabadulhatunk ezektől a részecskéktől. A PVC megoldása különösen fontos lenne, ugyanis ennek az anyagnak az újrahasznosítása egyelőre nem túl hatékony, hiszen a műanyag átalakításához szükséges magas hőmérséklet további bomlást okozhat a szerkezetében. Az új módszerrel ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a PVC-t többször is újrahasznosítsák, mielőtt valóban elkezdene szétesni, így növelhető annak élettartama és újrafelhasználhatósága.
Főoldali kép: frimufilms - Freepik
Zajlik az 5. blokki nukleáris sziget betonozása, a 6. blokki munkagödör földmennyiségének negyedét kiemelték.
