Vállalati hitelfelvétel: jön a kötelező ESG-kérdőív

2024. 09. 30., 13:30

Az MNB ajánlása alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait, mivel kockázatkezelési folyamataikban ezeket is figyelembe kell venniük majd. A felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, a következő években aztán fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is.

A Magyar Nemzeti Bank ajánlása szerint a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak egységes szövegű és szempontú minimum kérdéssort kell kitöltetniük az új hitelt felvenni kívánó vállalatokkal (vagy közhiteles adatforrásból beszerezhetik a kérdéssor által elvárt információkat). A kérdőív célja, hogy az érintett pénzügyi szervezetek – és rajtuk keresztül maguk a hiteligénylő vállalatok is – a hitelbírálat során fel tudják mérni az ESG szempontú kockázatokat. A kérdőíves felmérés az első lépés ahhoz, hogy az ESG-kockázatok beépüljenek a hitelnyújtók kockázatkezelési folyamataiba. Az információk gyűjtésének megkezdése továbbá hozzájárul a fenntartható pénzügyek egyik legnagyobb kihívásának, az adathiányból fakadó bizonytalanság mérsékléséhez is. A folyamat során emellett nőhet a hitelt igénylő vállalatok fenntarthatósági, társadalmi és vállalatirányítási tudatossága is.

Az ajánlás kiadását megelőzően az MNB – az érintett pénzügyi piaci és vállalati érdekképviseletek, államigazgatási szereplők mellett – egyeztetett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával is. Az utóbbi együttműködés során az MNB összehangolta a minimum kérdéssort a hazai jogszabályok által előírt fenntarthatósági átvilágítási célú ESG-beszámoló követelményeivel, ami jelentősen csökkenti a hitelkérelmező vállalatok adminisztratív terheit.

A felügyeleti szabályozás több lépcsőben (időben egyre csökkenő összegű hitelek esetében) lép életbe, 2025. január 1. és 2028. július 1. között. A kérdőívet 2025. júliustól az 500 millió forintnál (illetve itthoni székhellyel nem rendelkező külföldi hiteligénylő vállalatok esetében 1 millió eurónál) nagyobb összegű, 2026 júliustól a 350 millió forintnál nagyobb, 2027. júliustól a 200 millió forintnál nagyobb, 2028. júliustól pedig a 100 millió forintot meghaladó vállalati hitelkihelyezéseknél kell alkalmazni. Ez segíti a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, illetve a hiteligénylő vállalatok megfelelő felkészülését, csökkentve a kezdeti adminisztratív terheket. Az MNB hitelezési statisztikai adatai szerint a következő két évben így a szabályozás csak néhány ezer nagyobb méretű – vélhetően többségében ESG-ismeretekkel és szakértőkkel rendelkező – vállalatot érint.

A jegybank – az érintett vállalati ügyfelek felkészítése érdekében – elvárja, hogy a pénzügyi szervezetek 2025. január 1-jétől honlapjukon tegyenek közzé tájékoztatót, amelyben felhívják az ügyfelek figyelmét az ESG információk gyűjtésével kapcsolatos elvárásaikra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 11. 07., 09:07
Növekszik a januárban hatályba lépett új ESG szabályozás után érdeklődők száma a kötelezetti körön túl, a kis- és középvállalkozások között is, de az ismeretek elmélyítése és megfelelő gyakorlati alkalmazása még időt igényel – derül ki a Billingo által, saját felhasználói körében végzett friss kutatásából, amelynek középpontjában az ESG-szempontok ismertsége, alkalmazása áll.
2024-11-08 22:08:00
Az idősebb generációk, ahogy haladunk felfelé a korban, egyre nagyobb ellenállást mutatnak a teljesen átlátható bérek gyakorlatával szemben – derül ki a PWC felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS