Az MNB ajánlása alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait, mivel kockázatkezelési folyamataikban ezeket is figyelembe kell venniük majd. A felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, a következő években aztán fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is.
A Magyar Nemzeti Bank ajánlása szerint a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak egységes szövegű és szempontú minimum kérdéssort kell kitöltetniük az új hitelt felvenni kívánó vállalatokkal (vagy közhiteles adatforrásból beszerezhetik a kérdéssor által elvárt információkat). A kérdőív célja, hogy az érintett pénzügyi szervezetek – és rajtuk keresztül maguk a hiteligénylő vállalatok is – a hitelbírálat során fel tudják mérni az ESG szempontú kockázatokat. A kérdőíves felmérés az első lépés ahhoz, hogy az ESG-kockázatok beépüljenek a hitelnyújtók kockázatkezelési folyamataiba. Az információk gyűjtésének megkezdése továbbá hozzájárul a fenntartható pénzügyek egyik legnagyobb kihívásának, az adathiányból fakadó bizonytalanság mérsékléséhez is. A folyamat során emellett nőhet a hitelt igénylő vállalatok fenntarthatósági, társadalmi és vállalatirányítási tudatossága is.
Az ajánlás kiadását megelőzően az MNB – az érintett pénzügyi piaci és vállalati érdekképviseletek, államigazgatási szereplők mellett – egyeztetett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával is. Az utóbbi együttműködés során az MNB összehangolta a minimum kérdéssort a hazai jogszabályok által előírt fenntarthatósági átvilágítási célú ESG-beszámoló követelményeivel, ami jelentősen csökkenti a hitelkérelmező vállalatok adminisztratív terheit.
A felügyeleti szabályozás több lépcsőben (időben egyre csökkenő összegű hitelek esetében) lép életbe, 2025. január 1. és 2028. július 1. között. A kérdőívet 2025. júliustól az 500 millió forintnál (illetve itthoni székhellyel nem rendelkező külföldi hiteligénylő vállalatok esetében 1 millió eurónál) nagyobb összegű, 2026 júliustól a 350 millió forintnál nagyobb, 2027. júliustól a 200 millió forintnál nagyobb, 2028. júliustól pedig a 100 millió forintot meghaladó vállalati hitelkihelyezéseknél kell alkalmazni. Ez segíti a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, illetve a hiteligénylő vállalatok megfelelő felkészülését, csökkentve a kezdeti adminisztratív terheket. Az MNB hitelezési statisztikai adatai szerint a következő két évben így a szabályozás csak néhány ezer nagyobb méretű – vélhetően többségében ESG-ismeretekkel és szakértőkkel rendelkező – vállalatot érint.
A jegybank – az érintett vállalati ügyfelek felkészítése érdekében – elvárja, hogy a pénzügyi szervezetek 2025. január 1-jétől honlapjukon tegyenek közzé tájékoztatót, amelyben felhívják az ügyfelek figyelmét az ESG információk gyűjtésével kapcsolatos elvárásaikra.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.