„Deregulációs csomaggal” támogatja a kormány a turizmust

2024. 10. 14., 18:14

A turizmus fejlesztését célzó 16 (14+2) pontos deregulációs csomagot terjesztett elő a nemzetgazdasági tárca a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

„A turisztikai szektor nagyon jól teljesít, a GDP-n belül eléri a 12 százalékot, az adóbevételek több mint 10 százalékát adja, a cél ugyanakkor a bürokrácia csökkentése, az ágazat versenyképességének növelése, ezért a 33 tagszervezettel rendelkező Turisztikai Tanácsadó Testület elkészítette a további fejlesztést szolgáló csomagját” – mondta el a miniszter. A csomag része egyebek mellett a rövid távú lakáskiadás szabályozása (a kormány csak a fővárosban változtat, vidéken nem lesz Airbnb-szabályozás), a felszolgálási díj maximálása, az idegenvezetési tevékenység átfogó szabályozása, a digitális SZÉP-kártya fejlesztése, és a tervek szerint kivezetik a légitársaságokat terhelő szén-dioxid-adót.

A rövid távú lakáskiadással kapcsolatban a kormány csak Budapesten változtat, vidéken nem lesz Airbnb-szabályozás. A kormány egyetért a többi tagszervezettel abban, hogy moratórium legyen az új engedélyek kiadására, miközben az adókat érdemes megemelni – mondta Nagy Márton.

A deregulációs csomag része a rendőri jelenlét fokozása a fővárosi bulinegyed területén, ahol 48-ról 58 járőrre emelnék a létszámot, és e helyszínen létrejönne egy önálló rendőrőrs.

A falusi turizmust erősítené a gazdasági épületek magánszálláshelyként történő hasznosítása, ez elsősorban a pajtákat, pincéket érintené.

Módosulna a szálláshelyeken üzemelő medencék személyes felügyeletének szabályozása, vagyis a húsz főnél kisebb méretű medencék esetében nem lenne kötelező úszómester alkalmazása, őt kiválthatnák a helyi dolgozók, illetve a kamerás felügyelet.

A készpénzmentes borravalóra vonatkozó pénzügyi szabályozás értelmében minden banknak kötelező lesz valamilyen megoldást adni a vendéglátóipari hely számára, hogy a borravalót adómentesen lehessen adni. A felszolgálási díjat 12 százalékban maximálják.

Segítenék a hivatásturisztikai (elsősorban a gyógyászati és orvosszakmai) rendezvények szervezését azzal, hogy ha például külföldi konferenciaszervező cég hoz tető alá ilyen rendezvényt, a költések biztosítására a minimálbér 5-ről 15 százalékára, 39 ezer forintra emelkedjen a meghívottak támogatására adható összeg.

A csomag része, hogy – az szja-törvény módosításával – az állatkerti belépő az adómentes béren kívüli juttatások közé kerülne.

Átfogó szabályozás készül az idegenvezetési tevékenységre vonatkozóan. A miniszter ismertetése szerint jelenleg 20 ezer idegenvezető rendelkezik kártyával, miközben mintegy 3000–4000 aktív csak közülük, ezért felül kell vizsgálni, kinek adható ilyen kártya, ki végezhet ilyen tevékenységet, és milyen tudással. A Budapestre érkező turisták számának emelkedésével a kereslet növekedni fog – prognosztizálta Nagy Márton. „Fontos, hogy kialakítsuk az idegenvezetés tudásmegújító képzését, ennek része az oktatás, a tananyagok meghatározása, de az is, hogy az engedéllyel rendelkezőnek a jövőben időről-időre vizsgáznia kell.”

A jövőben digitális, applikációs SZÉP-kártyát vezetnek be, az éttermeknek nem mindig lesz kötelező parkolóhelyeket biztosítaniuk, és az NTAK attrakciók közé kerülhetnek új szereplők (például az Országház, egyházi műemlékek, a Bazilika, a sikló, a kisvasút).

A tervek szerint január 1-től kivezetik a légitársaságokat terhelő széndioxid-adót. „A Budapest Airport új kezekben van, versenyképességének növelése kiemelten fontos. Ehhez kapcsolódik a gyorsforgalmi út felújítása, a repülőtér fejlesztése, hiszen ez az ország kapuja” – ígérte a miniszter.

A csomag plusz két pontjának egyike az élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó vendéglátó tájékoztató anyagok készítése. Ennek lényege, hogy az MTÜ bevezet egy kiskönyvet, amely leírja, milyen munkavégzés során milyen jogszabályoknak kell megfelelni. A másik plusz pont arról szól, hogy a termálvíz kísérőgáz jövedéki adóját megszüntetik, amennyiben azt nem használják kereskedelmi célokra.

Kérdésekre válaszolva Nagy Márton elmondta, hogy szó van a QR-kódos fizetési rendszer magyarországi kiépítéséről, ami komoly lökést adna a Kínából érkező turizmus számára. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 30., 18:05
A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.
2025-05-29 18:40:00
Több beszámoló, kevesebb működő cég – ez az ellentmondásos tendencia jellemezte az elmúlt évek májusi zárását. A kata-változás utórezgései még érződtek 2024-ben, de jövőre már inkább a cégszámfogyás nyomai lesznek hangsúlyosak. Az OPTEN összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS