A Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében első ízben ültek asztalhoz a hazai kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásában részt vállaló állami szervezetek – a Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM Magyarország, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a Széchenyi Kártya programot bonyolító KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. –, valamint a kereskedelmi bankok kkv-üzletágvezetői.
A kormány célja, hogy 2025-ben 3–6 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság – emlékeztetett Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozásokért és technológiáért felelős államtitkára a tárca közleménye szerint. Ennek a célnak az elérésében kiemelt szerepe van a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozói szektornak. A hazai kkv-k beruházási kedvét a szeptemberben már 3 százalékra csökkenő infláció és az augusztusban a kiigazított adatok alapján, éves szinten 4,1 százalékkal bővülő, s így már a gazdasági növekedést támogató kiskereskedelmi forgalom erősítheti, oldódhat a bizonytalansági motívum. Fontos azonban az is, hogy a vállalkozások támogatás, hitel- és tőkeoldalon továbbra is segítséget kapjanak. A kormány a maga részéről a hamarosan meghirdetésre kerülő kkv-akcióterv keretében számos új programmal- és hitellehetőséggel készül – ennek első eleme az áprilistól elérhető kkv-technológiai hitelprogram budapesti vállalkozások számára történő kiterjesztése már bejelentésre került – jelezte az államtitkár.
A hazai kkv-k jelenleg 160 ezer támogatott, illetve piaci kamatozású hitelt törlesztenek, a nagyságrendileg 6600 milliárd forintnyi hitelállomány felét döntően állami viszontgaranciával bíró hitelgarancia védi. A cél a jelenleg stagnáló új hitelkihelyezések felfuttatása, a GDP-hez viszonyítottan 12 százalékon álló, s így az EU átlagától elmaradó kkv-hitelállomány 20 százalék közelébe emelése.
Az NGM államtitkára arra kérte a pénzintézeteket, vizsgálják meg, miként tudnák a XXI. században a vállalatok életében egyre komolyabb értéket képviselő immateriális javak (pl. szoftverek) beszerzését hitelcélként, illetve az ilyen javakat a hitelnyújtáshoz szükséges fedezetként jobban elfogadni. Emellett a hitelezésből kizárt tevékenységi körök, szektorok áttekintését, az iparági limitek felülvizsgálatát kérte a bankoktól. Szabados Richárd hangsúlyozta, a témában egyeztetést kezdeményeznek a Magyar Nemzeti Bank szakértőivel is.
A pénzintézetek képviselői a minisztérium beszámolója szerint „konstruktívan álltak a kérdésekhez”, saját belső adminisztrációs folyamataik felgyorsítását ígérték. Javaslataik egy része a magyar uniós elnökséghez kapcsolódva a kkv-szektor finanszírozhatóságát nehezítő szabályokhoz, az EU-s források túlzó bürokratikus előírásainak csökkentésére, a több, mint 20 éve megalkotott uniós kkv-definíció, illetve a de minimis szabályozás reformjára vonatkozott.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.