2025-ben ingatlant is lehet venni a nyugdíjpénztári megtakarításokból

2024. 09. 30., 12:12

Egy éven át lakásvásárlásra is lehet majd használni a nyugdíjpénztári megtakarításokat egy tervezet szerint. Az NGM reményei szerint 300 milliárd forint mozdul meg így a piacon – derül ki a Bank360.hu tudósításából.

Lakáscélra lehet felhasználni a tervezet szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat, az intézkedés egy évre szól, és az adókedvezmény mentes lesz a felső korláttól. Az NGM azt prognosztizálja, hogy 300 milliárd forint körüli összeg kerülhet a lakáspiacra, ami 60 milliós lakásárakkal és 15 százalékos önrésszel számolva 30 ezer körüli tranzakciót jelentene lakáshitelt vagy más forrásokat is bevonva – írja közleményében a Bank360.hu. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már bejelentette, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat lakhatási célra is felhasználhatóvá tennék. Ennek a tervezetét az érintett piaci szereplők számára már elküldték.

„A magyarok ingatlanban öngondoskodnak”

„A hosszú távú öngondoskodás ideológiája Magyarországon még 30 év után sem rögzült, a háztartások nem akarnak a nyugdíjig megtakarítani. Ez nem is fog megváltozni” – mondta el Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján.

A saját ingatlanban élők aránya 91 százalék Magyarországon, ami a negyedik legmagasabb arány az EU-ban. A hosszú távú öngondoskodás Magyarországon a lakásszerzés. Mindenki szeretne magának, a gyerekének és még az unokájának is saját tulajdonú lakást. A szabad pénzeszközöket is elsősorban lakásvásárlásra fordítanák a magyarok. A lakáspiaci tranzakciók száma is megugrott az elmúlt félévben, júliusban, augusztusban pedig további bővülés várható.

A fogyasztással kapcsolatban is sokaknak a lakáscél jut az eszébe. Az öngondoskodás tehát létezik Magyarországon, de nem nyugdíjcélra, hanem ingatlanba fektetnének be az emberek. A befektetési alapokon belül is az ingatlanalapok kiemelkedően népszerűek Magyarországon. Mivel Magyarországon magas az óvatossági motívum, és eközben az ingatlanbefektetések kiemelkedően népszerűek, ezért olyan intézkedésben gondolkoznak, amely egyszerre oldja az óvatosságot és segíti a megtakarítási célok megvalósítását. 

A tagok egyébként is ingatlant vennének?

A pénztárakból kevesebb mint 1000 fő kért eddig járadékot, pedig évente 30 ezren mennek a pénztártagok közül nyugdíjba. A havi állami nyugdíjra mindenki számít, de a pénztáraktól senki sem számít havi kifizetésre – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Ma egy önkéntes pénztárban nem kifejezetten nyugdíjcéllal takarítanak meg. Az ingatlanról viszont úgy gondolják a magyarok, hogy abból valami lesz, sokan kiadják, és ez a nyugdíjuk kiegészítése.

Az NGM szeretné az időskori jövedelemtöbbletet és az ingatlanbirtoklást összhangba hozni. A pénztárak tavaly 80,9 milliárd forintot fizettek ki egyösszegű kifizetésként, emellett 30,5 milliárdot a várakozási idő letelte, de még a nyugdíjkorhatár előtt fizettek ki, további 26 milliárd forint fölötti egyéb kifizetés volt. Kovács Zsolt szerint ennek a jelentős része lakáscélt szolgált.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS