Az elmúlt negyedévek során érdemben nem változott az átlag négyzetméterár a fővárosi újlakás piacon. Az első negyedévben 3 százalék, a második negyedévben 2 százalék volt a növekedés, míg a harmadik negyedévben 1 százaléknál kisebb megtorpanást mért az Otthon Centrum. Viszont egyre nagyobb – immár háromszoros – a különbség a legdrágább és a legolcsóbb kerületek átlagára között – ismertették a felmérés eredményét az Otthon Centrum elemzői.
„Az év első felében lassult az árnövekedés a harmadik negyedévben pedig már stagnált az új építésű budapesti ingatlanok átlagos négyzetméterára” – ismertette az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője a szeptemberi adatokat. Soóki-Tóth Gábor elmondta, a fővárosi projektekben kínált lakások átlagos négyzetméterára 1,671 millió forint, ami az előző negyedéves felméréshez képest 0,9 százalékkal alacsonyabb érték. Éves viszonylatban összesen 4 százalékkal emelkedett az átlagos négyzetméter a fővárosban, ami a korábbi évekhez képest jelentősen mérsékeltebb drágulást jelent.
A legdrágább kerületek sorrendje nem változott, de a köztük lévő különbség nőtt, ahogy a szakember fogalmazott, „a kerületek között még soha nem volt ekkora az árkülönbség, már háromszoros a szorzó”. A II. kerület 3,38 millió forintos átlagos kínálati négyzetméterárral a legdrágább a fővárosban, a második a XII. kerület 3,23 millió forinttal, de a dobogóra felfért még az V. kerület 3,08 millió forinttal. Ugyanakkor az átlagnál jelentősen magasabb kínálati árak jellemzik még az I. és VI. kerületet is.
A budai és a belvárosi kerületek többségében másfél és kétmillió forint közötti ársávban ingadozik az átlagos négyzetméterár. A jelentős új építésű lakásállománnyal rendelkező XIII. kerületben 1,57 millió, a III. kerületben 1,64 millió, a IX. kerületben 1,81 millió, míg a XI. kerületben 1,94 millió forint a kínálati négyzetméterár átlaga. A budai oldalon a XXII. kerület, a belváros szélén pedig a VIII. kerület árazása másfél millió forint alatt maradt, csak úgy, mint a külső pesti kerületeké, ahol 1-1,5 millió forint közötti átlagár az irányadó. Legolcsóbb a XX. kerület 1,1 millió forinttal, a legdrágább pedig a XVIII. kerület 1,5 millió forinttal.
Budapesten jelenleg 327 új építésű lakásberuházás van folyamatban, ezekben mintegy 25,3 ezer lakás épül. A projektek és a lakások számát tekintve is emelkedést mutatott az OC mérése: az előző negyedévhez képest a projektek száma 2 százalékkal, a lakások száma 5 százalékkal bővült. „Ugyanakkor a lakások átlagos kínálati négyzetméterára 0,9 százalékkal alacsonyabb a második negyedévinél” – hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor. A folyamatban lévő beruházások 26 százalékának, mintegy 6,5 ezer lakásnak a hirdetése még nem kezdődött el, ami arányait tekintve kevesebb az előző negyedévinél.
A harmadik negyedévben 30 projekt közel 2200 lakásának beruházása kezdődött el, melyből 22 projekt 600 lakásának az értékesítése van folyamatban, ami mindkét mutató esetben magasabb a második negyedévben mértnél. Angyalföld lendülete megtörhetetlen, a legtöbb projekt és lakás továbbra is a XIII. kerületben épül: a 62 projektben 8,1 ezer épülő és tervezett lakás kiemelkedő szám a fővárosi kerületek között. A budai oldalon a XI. kerület hagyományosan a második, Kelenföldön 39 projektben 4,8 ezer lakás épül. Projektszámban a III. kerület a bronzérmes 35 projekttel, míg az épülő lakások számában a IX. kerület lett dobogós 3 ezer lakással.
A legkevesebb projekt az I., az V., a XVIII. és a XXI. kerületben ismert, összesen két darab, míg lakásszámban az V. kerület mellett a XVI. kerületben épül a legkevesebb lakás – kevesebb, mint 50 darab.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”