Mekkora lakás vásárolható 30 millió forintból egy vármegyeszékhelyen vagy a fővárosban?

2024. 10. 11., 17:11

Országos átlagban már csaknem a 43 millió forinthoz közelít az otthonteremtésre fordított összeg, amennyiben egy élhető, megközelítőleg 57 négyzetméteres lakás vásárlását tervezi a vevő. A négyzetméterárak szerint azonban ennél kevesebb ráfordítás is elegendő lehet, attól függően, hogy milyen lokációban keres az ügyfél. A Duna House idei értékesítési adatai alapján készített körképében sorra vette, hogy mekkora alapterületű lakások kaphatók ma a vidéki vármegyeszékhelyeken 30 millió forintból és hogy melyik fővárosi kerületekben érdemes belevágni az ingatlanvásárlásba a megadott keretösszegből.

Vevői érdeklődésben és a tranzakciószámokat illetően is fellendülést hozott a 2024-es év a hazai ingatlanpiacon. 92 ezer tranzakció valósult meg a Duna House becslése szerint a január-szeptember közötti időszakban, így az előzetes várakozásoknak megfelelően, a 110–130 ezres, éves sáv közepe körül fogja zárni az évet a piac. A források és a vevői bizalom adott, így számottevő érdeklődésre és nagyszámú tranzakciózárásra számítanak a negyedik negyedév során az ingatlanközvetítő szakértői.

„Erősnek ígérkezik a negyedik negyedév is az ingatlanpiacon, az aktív kereslet mellett pedig törvényszerű, hogy az ingatlanárak is felfele mozdulnak” – mondta el Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese. Míg a pandémia idején a tágas terek és a saját kert vonzotta a vásárlókat, addig idén a Duna House értékesítési adatai szerint a használt ingatlanok piacán a lakások iránt volt számottevőbb kereslet, az országosan zárult adásvételek több mint fele, 54 százaléka társasházi tégla- vagy panellakás volt. „A négyzetméterárak emelkedése a legkeresettebb ingatlantípus, vagyis a lakások esetében sem maradhatott el: országos szinten 9 százalékkal, 760 ezer forintra nőtt a használt lakásokért fizetett átlagos négyzetméterár, ami annyit tesz, hogy egy 57 négyzetméteres lakás megvásárlása idén már 43 millió forintos kiadást jelent a vásárlók számára.”

A vevői igényektől függően persze ennél kevesebből is megoldható az otthonteremtés. Az ingatlanközvetítő körképében sorra vette, hogy mi kapható ma 30 millió forintból a vármegyeszékhelyek és a főváros ingatlanpiacán. A vizsgálatba bevont tizenöt vármegyeszékhely közül a négyzetméterárak alapján a legnagyobb, 95 négyzetméteres lakás Békéscsabán vásárolható 30 millió forintból, de Miskolcon és Szolnokon is kapható ezért a pénzért 70 négyzetméter feletti lakás. A nyugati országrész vármegyeszékhelyeire általánosságban igaz, hogy magasabb árakon kínálják az ingatlanokat az ország keleti feléhez képest, így nem meglepő, hogy Győrben és Veszprémben mindössze egy 40 négyzetméter körüli élettérrel rendelkező ingatlanra futja a keretből. A vármegyék központjai között az előbbi két, nyugat-magyarországi városon túl egy keleten elhelyezkedő település bizonyul csak drágábbnak, Debrecenben ugyanis már a 800 ezret is megközelíti a négyzetméterenként kért összeg, ott már csak egy 38 négyzetméteres lakás fér bele a megadott keretbe.

„Jó hír, hogy a fővárosban sem elképzelhetetlen 30 millió forintból ingatlant vásárolni, azonban annak, aki ekkora összeggel lát hozzá az ingatlankereséshez, annak lokáció és ingatlanméret terén is komoly kompromisszumokra kell készülnie. Az idei értékesítési adatok alapján már 8 fővárosi kerületben haladta meg a millió forintos határt a lakásvásárlás során fizetett átlagos négyzetméterár” – hívta fel a figyelmet Máté Ferenc. A budai oldalt előnyben részesítő vevők nehéz helyzetben vannak, hiszen mindössze a XXII. kerületben maradt milliós határ alatt az átlagos lakásár, de ott is csupán egy 38 négyzetméteres alapterületű ingatlan férhet bele a megszabott keretbe. Ezzel szemben a Duna túlsó partján már 14 fővárosi kerületben lehet minimum 30 négyzetméteres otthont szerezni 30 millió forintból. 40 négyzetméteres vagy afeletti méretű ingatlant mindössze hat kerületben, köztük a X., XV., XIX. és a XX. kerületben, valamint Csepelen kapni. A négyzetméterárak alapján a legnagyobb alapterülettel rendelkező használt lakásra Soroksáron szerződhetnek a vevők, itt akár egy 46 négyzetméteres lakás is belefér a 30 milliós keretbe a Duna House értékesítési adatai szerint.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS