Új utak a zöldenergia értékesítésében – Irány a szabadpiac?

2022. 01. 05., 10:38

Miközben egyre több piaci szereplőnek okoz nehézséget az egekbe szökött energiaárak mellett a működéséhez szükséges energiamennyiség beszerzése, addig az állami ösztönző programok már nem tudnak valós üzleti haszonnal kecsegtető alternatívát nyújtani az erőművek fejlesztőinek. A megoldást a szabadpiacon való áramértékesítés adhatja – nem mindegy azonban, hogy mik ennek a finanszírozó bankok által befogadható jogi keretei. A helyzetet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője elemzi.

Az állami támogatási rendszer alkonya

A megújuló energia piaci részesedésének növelése érdekében elérhető állami ösztönző programok egy darabig hatékony eszköznek bizonyultak. A kötelező átvételi rendszerben (KÁT) az állam határozott időre, fix áron vállalta, hogy meghatározott energia mennyiséget átvesz a termelőtől, így annak nem is kellett a piacon értékesítenie a megtermelt energiát. Ezen felül a legtöbb KÁT engedéllyel rendelkező naperőmű fejlesztése olyan időszakban zajlott, amikor a nyersanyagok is sokkal barátibb áron voltak beszerezhetők a gyártóktól, így a megtérülési eredményt nem torzították különösebben a fejlesztési költségek sem. A KÁT rendszerben működő naperőművek a stabilitás és kiszámíthatóság miatt rendkívül népszerűek voltak a kereskedelmi banki finanszírozók körében is.

A KÁT rendszert a megújuló energia támogatási rendszer (METÁR) váltotta, ami teljesen más logika (premizáló rendszer) mentén és sokkal összetettebb keretekkel célozta meg a megújuló energiát termelő erőművek fejlesztésének ösztönzését. A METÁR engedéllyel rendelkező erőműtől a megtermelt energiát nem az állam veszi át, az erőmű azt a piacon értékesíti. Az állam csak arra vállal kötelezettséget, hogy a termelő az általa ajánlott ún. támogatotti árat biztosan megkapja, akkor is, ha a referencia piaci ár ennél alacsonyabb. Ha viszont a piaci ár magasabb, mint a támogatotti ár, akkor a különbséget a termelőnek kell megfizetnie az állam felé.

A legtöbb nyertes METÁR pályázattal rendelkező termelő még az elszállt energiaárak előtti időszakban adta be ajánlatát, így a támogatotti árat is az akkori piaci viszonyoknak megfelelően határozta meg. A jelenlegi helyzetben viszont a fejlesztők azzal szembesülnek, hogy már nem igazán éri meg a támogatás keretében értékesíteni az energiát. Ráadásul a működési modell nem annyira vonzó a finanszírozó bankok számára sem, mert túl sok a bizonytalan tényező és erős szponzori háttér nélkül a jól bevált projektfinanszírozási keret nem működik. Ahogyan a bankok fogalmaznak: „egyszerűen nem jön ki a matek”.

METÁR rendszer – szabadpiaccal?

Üzletileg a fenti egyenletben a megoldást az jelentheti, ha a fejlesztő a megújuló energiát a szabadpiacon adja el. Ennek egyik első eleme annak vizsgálata, hogy az egyébként METÁR-nyertességgel rendelkező termelő értékesíthet-e egyáltalán közvetlenül a szabadpiacon energiát anélkül, hogy megkötné a prémium támogatási szerződést az állammal. Sőt, akár az is felmerülhet, hogy a termelő mintegy árbiztosítékként használja a METÁR-nyertességet, „ki-be lépked” a támogatási struktúrába. „Bár a jogszabály előírja a szerződéskötési kötelezettséget, de annak határidejét nem. A MAVIR által nemrég kiadott tájékoztató pedig arról tanúskodik, hogy az állam is felismerte a piacon zajló folyamatokat és bizonyos feltételek között elismeri a támogatási rendszerekből történő ki- és belépés lehetőségét. Ennek feltételei azonban jogszabályi szinten egyelőre nem kerültek elfogadásra” – emeli ki Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky ügyvéde.

Új fejlesztések: irány a CPPA

A jelen piaci körülmények között azoknak, akik zölderőmű-fejlesztésben gondolkoznak, úgy tűnik, nem érdemes a METÁR rendszerbe belépniük. Ehelyett kezd elterjedni egy újfajta értékesítési mód, az ún. corporate power purchase agreement (CPPA), amely a finanszírozó bankok számára is biztonságot jelenthet.

A CPPA alapján a termelő egy hosszútávú (jellemzően minimum 7 éves) fix áras szerződést köt egy piaci fogyasztóval, aki a szerződés fennállása alatt átveszi tőle a megtermelt zöldenergiát, ezzel „zöldítve” működését. A megállapodásnak van fizikai és szintetikus változata is. Az előbbi esetben a fogyasztó a termelő által megtermelt energiát közvetlenül felhasználja. Ez működhet akár olyan módon is, hogy a termelő az energiát nem is tölti be a közcélú hálózatba, hanem azt közvetlenül a fogyasztónak adja el, például a fogyasztó telephelyén megvalósuló erőmű létesítésével. Szintetikus megállapodás esetén a fogyasztó ténylegesen nem a termelő által megtermelt zöldenergiát használja fel, hanem a piacon vásárolt energiát, a termelő pedig a piacra értékesít. Ilyenkor csak egy elszámolási viszony keletkezik a felek között a megállapodott fix árat figyelembe véve (ha a piaci ár alacsonyabb, mint a fix ár, akkor a fogyasztó a különbözetet kifizeti a termelőnek, illetve fordítva). Mindezzel együtt azonban a fogyasztó a szerződés alapján „zöldenergiához” jut.

A CPPA struktúra a finanszírozók számára is vonzó alternatíva, annak ellenére, hogy több kockázatot hordoz magában, mint az állam által támogatott működési modellek finanszírozása. Ezen finanszírozási mód kockázatai közé bekerül ugyanis egy, a fogyasztó személyében (fizetőképességében) rejlő kockázat is. Ettől függetlenül azonban a jelenlegi piaci folyamatok azt mutatják, hogy a kereskedelmi bankoknál komoly érdeklődés mutatkozik az ilyen struktúrák finanszírozására.

„A CPPA szerződéseknek Magyarországon egyelőre nincs jól bevált feltételrendszere, a piaci szereplők most próbálják megtalálni azokat a külföldön már bevált keretrendszereket, amik mentén az itthoni viszonyokhoz alakíthatók a feltételek – mondja a Jalsovszky szakértője. – Erre jelenleg az Energia Kereskedők Európai Szövetsége (EFET) által kifejlesztett 2019-es sztenderd CPPA látszik a legalkalmasabbnak, amely nemcsak a termelőnek és fogyasztónak, de a finanszírozó banknak is megfelelő alapul szolgálhat az együttműködésre és a nemzetközi standardoknak is megfelelő banki terméket eredményez.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS