2023-ra jöhet a globális társasági minimumadó

2021. 07. 14., 19:00

Turbulens időszaknak tekinthető a 2021-es év a nemzetközi adózás területén. Június elején a világ hét vezető ipari hatalma (G7) pénzügyminisztereinek találkozóján megállapodás született egy minimum 15 százalékos globális társasági minimumadó támogatásáról. Ezt követően az OECD július 1-én közleményt adott ki, miszerint a 139 tagot számláló közösség döntő többsége csatlakozott a nemzetközi adóreform keretét létrehozó megállapodásához. Ilyen széleskörű nemzetközi támogatottság mellett nem hozott meglepetést a G20-ak július 9-10. között zajló találkozója, amelynek hivatalos kommünikéje kimondja, hogy a G20 közösség is támogatja a globális társasági minimumadó bevezetését. A kiadott közlemény a részletes végrehajtási terv kidolgozását is szorgalmazta a G20-ak következő, októberi ülése előtt, és felkérte a támogatásra az OECD Inclusive Framework (IF) azon tagjait, akik még nem csatlakoztak a megállapodáshoz.

A július eleji IF megállapodás, amelyet a közösség 131 tagja támogat, ugyanakkor 8 állam még nem írt alá, ambiciózus és kihívást jelentő ütemtervet állított fel a globális adórendszer átalakítását célzó két pillér kapcsán. A megállapodott tervek szerint a technikai részletek kidolgozása 2021 októberéig meg kell történjen, szem előtt tartva, hogy a reform utolsó lépését, a második pillért 2022-ben, 2023-as hatállyal be kell vonni az egyes lokális-nemzeti szabályozásokba.

„Az OECD munkacsoportokon belül folyamatos a munka a technikai részletek kidolgozása kapcsán, ugyanakkor az utolsó nyilvánosan közzétett dokumentum publikálására 2020. októberében került sor. Az októberben közzétett tervezet még számos nyitott kérdést tartalmazott, továbbá az IF megállapodás számos tekintetben eltér a tervezetben foglalt javaslatoktól. A jelenlegi helyzetben nehéz értékelni a munka valós előrehaladtát és a javasolt ütemterv fenntarthatóságát” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az IF megállapodás elemeinek elfogadását egy új multilaterális eszköz (MLI) bevezetésével könnyítenék meg, amely 2022-ben lenne aláírásra alkalmas, és a tervek szerint 2023-ban lépne hatályba. Figyelembe véve, hogy a már meglévő, az OECD adóalap-erózió és nyereség-átcsoportosítás elleni ajánlásait implementáló MLI-nak 95 aláírója van, ugyanakkor a június 29-én frissített állapot szerint még csak 65 országban lépett hatályba, az IF megállapodás által diktált ütemterv nehezen lesz tartható.

A technikai részletek időigényes kidolgozásán kívül, illetve az esetlegesen elhúzódó ratifikációs folyamatokon túl érdemes figyelemmel kísérni az európai országok által kivetett, illetve az Európai Unió által egységesen kivetni tervezett digitális különadó alakulását, amelynek jelentőségét az adja, hogy az USA számára a globális társasági minimumadó bevezetésének egyik fő feltétele az amerikai cégeket különös mértékben sújtó digitális különadók eltörlése. Erre erősített rá Mike Crapo szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának rangidős tagja, a Janet Yellen amerikai pénzügyminiszternek címzett július 8-ai levelében.

Az EU tervezett digitális különadójával kapcsolatban Daniel Ferrie, az Európai Bizottság szóvivője július 12-én újságíróknak azt mondta, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, hogy „felfüggeszti” a javasolt adóval kapcsolatos munkáját. Az EU-ban működő, legalább 50 millió EUR árbevételű vállalatok online áru és szolgáltatásértékesítéseire kivetett 0,3 százalékos különadóra vonatkozó javaslatot a várakozások szerint július 20-án jelentették volna be, azonban a legfrissebb nyilatkozatok alapján a különadó bevezetése 2021 őszéig (várhatóan az októberi G20 csúcs lezárultáig) felfüggesztésre kerül.

„A digitális különadó ugyanakkor nem az egyetlen szempont, amely az EU-n keresztül akadályt jelenthet az IF megállapodásra nézve. Az EU-nak három tagállama is van, amelyek jelenlegi formában nem támogatják a megállapodást” – tette hozzá Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Az utóbbi kapcsán Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nyilatkozata szerint további tárgyalások és esetleges kompromisszumok útján mindegyik érintett ország csatlakozásra bírható és ezáltal az IF megállapodás teljes körűvé válhat. Ennek fényében a megállapodást alá nem író államokra a következő időszakban nagy nemzetközi nyomás nehezedhet, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az IF megállapodás által javasolt adóreform olyan eszköztárral rendelkezik, amelyen keresztül meg lehet kerülni a megállapodásba be nem lépő tagállamokat is, ugyanis a hatékony működéséhez nem szükséges a teljes körű támogatottság.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-17 05:00:34
Budapest és a régió kiválóságait a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Budapesti és Pest Megyei Szervezete november 12-én, a Corinthia szállodában ünnepelte. A hagyományokhoz híven a délután folyamán a Regionális Év Vállalkozója elismeréseket, este pedig egy nagyszabású gálaest keretében a Regionális Prima Díjakat adták át.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS