Itt találod az összes cikket a „Póczak Ferenc” témában!
Április 5-én ismét tárgyalást folytatott a 27 uniós tagállam pénzügyminisztere az OECD globális minimumadó szabályainak uniós bevezetéséről. Az eddig tiltakozásukat kifejező tagállamok többsége elfogadta a szabályok legfrissebb tervezetét, de ennek ellenére ez alkalommal sem született egyhangú megállapodás Lengyelország fenntartásai miatt.
Az unió fókuszában ezúttal a valós gazdasági jelenléttel nem rendelkező társaságok, az ún. „postafiók-cégek” állnak.
Az Európai Unió Tanácsának 2022. március 15-én tartott ülésén a fő téma az OECD globális minimumadó szabályainak uniós bevezetése volt, amelyről a 27 uniós tagállam pénzügyminiszterei ez alkalommal sem tudtak egyhangúlag megállapodni. Ugyanakkor előrelépés történt a magas szén-dioxid kibocsátással járó termékek EU-s importjának szabályozása kapcsán.
2022. március 14-én publikálta a globális minimumadó végleges modellszabályaihoz kapcsolódó kommentárt az OECD. A kommentár a 2021. december 20-án nyilvánosságra hozott modellszabályok értelmezését és alkalmazását hivatott segíteni.
Nem hozott meglepetést a G20-ak július 9-10. között zajló találkozója, amelynek hivatalos kommünikéje kimondja, hogy a G20 közösség is támogatja a globális társasági minimumadó bevezetését. A kiadott közlemény a részletes végrehajtási terv kidolgozását is szorgalmazta a G20-ak következő, októberi ülése előtt.
A világ vezető ipari hatalmai támogatják egy 15 százalékos globális társasági minimumadó bevezetését.
Az Európai Bizottság tervezetének fontos eleme egy új, a vállalkozások adózását érintő keretrendszer meghatározása.
Rendkívül aktív küzdelmet folytatott az elmúlt években az agresszív adótervezési struktúrák ellen az Európai Bizottság. Tiltott állami támogatások vonatkozásában több nemzetközi cég által alkalmazott struktúrát megtámadtak, több esetben azonban a Bizottság álláspontját az Európai Unió Bírósága nem osztotta.
2020. január 1-től Magyarországon is bevezetésre kerültek a 2017/952 Tanácsi Irányelv, azaz az ATAD 2 által lefektetett jogharmonizációs intézkedések, melyek célja annak megakadályozása, hogy a vállalatok adókikerülési célból kihasználják a különböző országok adójogszabályai között fennálló eltérésekből adódó tervezési lehetőségeket, azaz az ún. hibrid struktúrákat,
A COVID-19 járvány okozta folyamatos bizonytalanság miatt a pénzügyi vezetők aggodalma még mindig nő ugyan, ám bizonyos területeken már stabilitásra számítanak és bizakodva tekintenek a jövőbe.
Az új típusú koronavírus-járvány a már folyamatban lévő vagy tervezett cégátalakulások és csoportszintű strukturálási folyamatok időzítését is befolyásolhatja, de akár szükségessé is teheti az ilyen átszervezéseket.
Az év elejétől az Európai Uniós adóelkerülést célzó irányelveivel összhangban Magyarországon is változnak az alultőkésítési szabályok. Az új megközelítés miatt a kamatlevonási korlátozás azokra a cégekre is hatással lehet, amelyeknek eddig egyáltalán nem kellett foglalkozniuk ezzel, ezért célszerű a banki hitelekhez kapcsolódó költségek és ráfordítások tételes vizsgálatára az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetni.
A Deloitte szakértői a határon átnyúló tőkebefektetéseket és cégcsoporton belüli átszervezéseket érintő adózási kérdésekre hívták fel a figyelmet.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.