Itt találod az összes cikket a „Póczak Ferenc” témában!
Április 5-én ismét tárgyalást folytatott a 27 uniós tagállam pénzügyminisztere az OECD globális minimumadó szabályainak uniós bevezetéséről. Az eddig tiltakozásukat kifejező tagállamok többsége elfogadta a szabályok legfrissebb tervezetét, de ennek ellenére ez alkalommal sem született egyhangú megállapodás Lengyelország fenntartásai miatt.
Az unió fókuszában ezúttal a valós gazdasági jelenléttel nem rendelkező társaságok, az ún. „postafiók-cégek” állnak.
Az Európai Unió Tanácsának 2022. március 15-én tartott ülésén a fő téma az OECD globális minimumadó szabályainak uniós bevezetése volt, amelyről a 27 uniós tagállam pénzügyminiszterei ez alkalommal sem tudtak egyhangúlag megállapodni. Ugyanakkor előrelépés történt a magas szén-dioxid kibocsátással járó termékek EU-s importjának szabályozása kapcsán.
2022. március 14-én publikálta a globális minimumadó végleges modellszabályaihoz kapcsolódó kommentárt az OECD. A kommentár a 2021. december 20-án nyilvánosságra hozott modellszabályok értelmezését és alkalmazását hivatott segíteni.
Nem hozott meglepetést a G20-ak július 9-10. között zajló találkozója, amelynek hivatalos kommünikéje kimondja, hogy a G20 közösség is támogatja a globális társasági minimumadó bevezetését. A kiadott közlemény a részletes végrehajtási terv kidolgozását is szorgalmazta a G20-ak következő, októberi ülése előtt.
A világ vezető ipari hatalmai támogatják egy 15 százalékos globális társasági minimumadó bevezetését.
Az Európai Bizottság tervezetének fontos eleme egy új, a vállalkozások adózását érintő keretrendszer meghatározása.
Rendkívül aktív küzdelmet folytatott az elmúlt években az agresszív adótervezési struktúrák ellen az Európai Bizottság. Tiltott állami támogatások vonatkozásában több nemzetközi cég által alkalmazott struktúrát megtámadtak, több esetben azonban a Bizottság álláspontját az Európai Unió Bírósága nem osztotta.
2020. január 1-től Magyarországon is bevezetésre kerültek a 2017/952 Tanácsi Irányelv, azaz az ATAD 2 által lefektetett jogharmonizációs intézkedések, melyek célja annak megakadályozása, hogy a vállalatok adókikerülési célból kihasználják a különböző országok adójogszabályai között fennálló eltérésekből adódó tervezési lehetőségeket, azaz az ún. hibrid struktúrákat,
A COVID-19 járvány okozta folyamatos bizonytalanság miatt a pénzügyi vezetők aggodalma még mindig nő ugyan, ám bizonyos területeken már stabilitásra számítanak és bizakodva tekintenek a jövőbe.
Az új típusú koronavírus-járvány a már folyamatban lévő vagy tervezett cégátalakulások és csoportszintű strukturálási folyamatok időzítését is befolyásolhatja, de akár szükségessé is teheti az ilyen átszervezéseket.
Az év elejétől az Európai Uniós adóelkerülést célzó irányelveivel összhangban Magyarországon is változnak az alultőkésítési szabályok. Az új megközelítés miatt a kamatlevonási korlátozás azokra a cégekre is hatással lehet, amelyeknek eddig egyáltalán nem kellett foglalkozniuk ezzel, ezért célszerű a banki hitelekhez kapcsolódó költségek és ráfordítások tételes vizsgálatára az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetni.
A Deloitte szakértői a határon átnyúló tőkebefektetéseket és cégcsoporton belüli átszervezéseket érintő adózási kérdésekre hívták fel a figyelmet.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.