Rendkívül aktív küzdelmet folytatott az elmúlt években az agresszív adótervezési struktúrák ellen az Európai Bizottság. Tiltott állami támogatások vonatkozásában több nemzetközi cég által alkalmazott struktúrát megtámadtak, több esetben azonban a Bizottság álláspontját az Európai Unió Bírósága nem osztotta.
Az Európai Unió jogának értelmében állami támogatásnak minősülnek az olyan, a kedvezményezettek számára szelektív előnyt biztosító kedvezmények és mentességek, melyeket adójogszabályok és egyéb adóügyi rendelkezések, pl. feltételes adómegállapítások vagy előzetes ármegállapítások formájában nyújtottak. Ezek tiltott állami támogatásoknak minősülnek, felkutatásukban és azonosításukban az Európai Bizottság az illetékes szerv. A Bizottság több multinacionális cégcsoportot is azonosított, melyek a legtöbb esetben feltételes adómegállapítások, vagy előzetes ármegállapítások keretében jutottak nem megengedett előnyhöz. Jelenleg többek közt az IKEA, a Starbucks, a Nike, valamint az élelmiszer-, és vendéglátóipari csomagolóanyagokat forgalmazó Huhtamäki cégeknél folynak ilyen vonatkozású vizsgálatok.
A Bizottság elmarasztaló döntései sok esetben válnak további jogviták és fellebbezések tárgyává. Így történt ez például az Apple és az FC Barcelona jelenleg folyó eljárásaiban is. Mindkét esetben az Európai Unió Bíróságának elsőfokú fóruma, a Törvényszék döntött úgy, hogy a Bizottság tévesen állapított meg tiltott állami támogatást. Előbbi eset aktualitása, hogy nemrég fellebbezte meg a Bizottság a Törvényszék ítéletét, mely szerint a Bizottság nem tudta bizonyítani azt, hogy az Apple tiltott állami támogatásban részesült volna az ír hatóságoktól kapott feltételes adómegállapítási határozatok által. Az FC Barcelona ügyében a legutóbbi fejlemény a bírósági döntést megelőző főtanácsnoki indítvány, mely szerint a csapat speciális adójogszabályok alapján részesült állami támogatásban Spanyolországtól.
A Bizottság erőfeszítései ellenére az Európai Unió Bírósága több esetben sem értett egyet a Bizottság állami támogatás megállapításaival. Az ilyen esetek legfőbb példái éppen a magyar vonatkozású, Vodafone és Tesco esetek. „Ebbe a sorba illeszkedik a magyar reklámadó ügye is, amely a főtanácsnoki indítvány szerint nem minősül állami támogatásnak amiatt, hogy az adó progresszív jellege bizonyos piaci szereplőket előnyösebb helyzetbe hozott” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
Az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások az elmúlt évtizedben az agresszív adótervezés elleni uniós fellépés legfőbb eszközei voltak, ez a súlypont azonban a jövőben eltolódhat az OECD törekvései mentén a digitális üzletek adóztatása és egy nemzetközi minimumadó bevezetése felé. A Tesco és a Vodafone esete is tulajdonképpen az uniós szintű digitális adó bevezetését készítheti elő.
Az Európai Unió jogának védelmezése mellett ez, és sok egyéb más, akár politikai és gazdasági szempontok is felmerülnek az állami támogatásokkal kapcsolatos esetek kapcsán. „Időről időre felmerül például, hogy a Bizottság ezeket az eljárásokat diszkriminatív jelleggel alkalmazza amerikai multinacionális vállalatok ellen, az európai cégek technológiai lemaradásának ellensúlyozására” – mondta el Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.