Felmérés: óvatosak, de bizakodóak a pénzügyi vezetők

2021. 02. 05., 16:45

Vajon mit hozhat a vállalkozások gazdálkodásában a 2021-es esztendő? Erre a kérdésre kereste a választ a Deloitte csaknem 600 pénzügyi szakemberrel készített közép-európai CFO felmérése. A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a COVID-19 járvány okozta folyamatos bizonytalanság miatt a pénzügyi vezetők aggodalma még mindig nő ugyan, ám bizonyos területeken már stabilitásra számítanak és bizakodva tekintenek a jövőbe.

Lassú GDP-növekedés, emelkedő munkanélküliség

A gazdasági kilátásokat illetően a pénzügyi vezetők egyre borúlátóbbak: a régiós szakemberek 60 százaléka szerint a GDP növekedése 2021-ben nem lesz nagyobb 1,5 százalékosnál, míg tavaly mindössze 36 százalékuk vallotta ugyanezt. Emellett 4 százalékkal csökkent azok aránya is, akik 2,5 százalékosnál nagyobb GDP-növekedést jósolnak. Érdekes megállapítás, hogy a kifejezetten optimista, azaz 3,5 százaléknál is nagyobb gazdasági növekedéssel számolók tábora 7 százalékkal bővült a korábbi évhez képest.

A magyar pénzügyi szakemberek inkább pesszimisták a gazdaság idei teljesítményét illetően. 70 százalékuk arra számít, hogy 2,5 százaléknál nem lesz nagyobb a GDP növekedés. E táboron belül különösen magas, 43 százalékos azoknak az aránya, akik kevesebb, mint 0,5 százalékos emelkedést várnak.

2020-hoz képest jóval több pénzügyi vezető számít a munkanélküliségi növekedésére, hiszen arányuk tavalyhoz képest 32 százalékponttal 68 százalékra nőtt, ami nem sokkal kisebb az uniós tagállamokban mért 71 százaléktól. Magyarországon e területen valamivel jobbak a kilátások. Nálunk a pénzügyi szakértők 63 százaléka számít a munkanélküliség emelkedésére.

CFO-k 62 százaléka szerint nőni fog a fogyasztói árindex (CPI) az idei évben. Három országban számítanak magasabb inflációra: Lengyelországban (4,3 százalék), Magyarországon (3,7 százalék) és Romániában (3,3 százalék).

Csökkenő kereslet, javuló pénzügyi helyzet

2021-ben a pénzügyi vezetők számára az egyik legnagyobb kihívás a külföldi (40 százalék számít erre) és a hazai (52 százalék gondolja így) kereslet csökkenése. Ez igen nagy ugrás a tavalyi adatokhoz képest, amikor a külföldi, illetve hazai keresletcsökkenés 26, illetve 27 százalékon állt. Mérséklődnek viszont a képzett munkaerő hiányával kapcsolatos aggodalmak: 16 százalékponttal 33 százalékra esett vissza azok aránya, akik tartanak ettől.

A következő év pénzügyi kilátásaival kapcsolatban bizakodó a hangulat.

„Az utóbbi négy évben most a legoptimistábbak a régiós pénzügyi vezetők. Idén 47 százalékuk számít a tavalyinál kecsegtetőbb pénzügyi kilátásokra, Magyarországon pedig még jobb ez az arány: itthon a válaszadó CFO-k fele tekint bizakodóan az idei pénzügyi helyzetre” – emelte ki Láng Bálint, a Deloitte Magyarország CFO programjának vezetője.

Az uniós tagállamok pénzügyi vezetőinél (48 százalék) és az eurozónában (45 százalék) hasonló mértékű optimizmus tapasztalható.

Cégük működését a pénzügyi vezetők továbbra is saját erőből (49 százalék) és a banki kölcsönökből (43 százalék) szeretnék finanszírozni. Magyarországon még eltökéltebbek, hiszen a CFO-k 53-53 százaléka tette le a voksát a két forrás mellett. Érdekes, hogy nem volt olyan finanszírozási forrás, amelyet a pénzügyi vezetők túlnyomó többsége „kedvezőnek” értékelt volna, vagy olyan, amelyet 30 százaléknál többen tekintettek volna „kerülendőnek”. A vállalati hitelek (47 százalék) és a tőke finanszírozás (53 százalék) kapták a legtöbb „semleges” értékelést.

A tavalyi jelentéshez hasonlóan idén is azt látjuk, hogy a Covid-19 világjárvány okozta folyamatos bizonytalanság továbbra is befolyásolja a pénzügyi vezetők idei terveit. Ez a jelenség azonban nem feltétlenül van nagy hatással a CFO Bizalmi Indexre, amely jelenleg 10 százalékon áll a tavalyi 9 százalékhoz képest. Noha ez még mindig távol van a járvány előtti eredménytől, várható volt, hiszen a 2021-es év sem lesz kevésbé kiszámíthatatlan. A széleskörű bizonytalanság közepette a pénzügyi vezetők ismét saját vállalatukra összpontosítják majd figyelmüket, ami összhangban van azokkal a válaszokkal, amelyek szerint a következő évben a felvásárláson keresztüli költségcsökkentésre és terjeszkedésre fognak fókuszálni” – összegezte a felmérés tanulságait Póczak Ferenc, a Deloitte közép-európai CFO programjának vezetője.

A felmérés

Az évente elkészített felmérés keretében a Deloitte a közép-európai térség legnagyobb és legbefolyásosabb vállalatainak pénzügyi vezetőit kérdezi aktuális terveikről és véleményükről. A jelentés eredményei 17 közép-európai ország 590 pénzügyi vezetőjének véleményét tükrözik: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Az országok közül tizenkettő a tavalyi jelentésben is szerepelt, öt pedig idén csatlakozott a projekthez. Magyarországon 30 CFO válaszolt a kérdésekre. A felmérés 2020. november és december között készült.

A jelentés teljes verziója itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.
2026-08-12 18:05:00
2026 júliusában a hazai lakáspiac azon a pályán maradt, amelyet az első félév kirajzolt. A forgalom éves összevetésben lényegében stagnál, a kereslet a nyári szezonnak megfelelően visszafogott, a vevői szerkezet átalakulása viszont töretlenül folytatódik – írják havi összefoglalójukban a Duna House szakértői.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS