Globális minimumadó: az igazán lényeges kérdések

2021. 06. 22., 14:30

Mérföldkőnek számító megállapodás született június 5-én a világ hét vezető ipari hatalma (G7) pénzügyminisztereinek találkozóján, miszerint a G7 országok támogatják egy 15 százalékos globális társasági minimumadó létrehozását. A kezdeményezés célja, hogy a multinacionális vállalatok ne legyenek érdekeltek abban, hogy nyereségüket − és adófizetési kötelezettségüket − alacsony adókulcsú országokba helyezzék át azon országokból, ahol a profitjukat ténylegesen megtermelték. Az új megállapodás fontos lépés egy globális konszenzus felé, azonban a részletek kidolgozása és a világ országainak széleskörű támogatásának elérése még hátra van. A Deloitte tanácsadói a javaslattal kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdéseket járták körbe.

Úgy tűnik, hogy a 2021-es év hozhatja el az OECD által korábban 2020 végére elérni kívánt nemzetközi konszenzust a globális adórendszer átalakítását célzó két pillér kapcsán. A júniusi G7-megállapodás ugyanis egy sokkal szélesebb körű erőfeszítéshez kapcsolódott, amelyet az OECD évek óta koordinál közel 140 ország között a határokon átnyúló digitális szolgáltatások megadóztatásával (Pillér 1), illetve a globális társasági minimumadóval kapcsolatban (Pillér 2).

A globális társasági minimumadó bevezetése kapcsán a következő mérföldkő a G20 országok támogatásának elnyerése lesz, amely gazdaságilag sokszínű csoportot alkot, a hagyományosan fejlettnek tekintett gazdaságok mellett magában foglalja többek között Kínát, Oroszországot és Törökországot. A G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a tervek szerint júliusban találkoznak Velencében, ahol a nemzetközi adóterv várhatóan kiemelt napirendi pontként szerepel majd.

Az esetleges újabb megállapodás nagy jelentőséggel bírhat Magyarország számára is, hiszen az elképzelések szerint a magyarországi csoportcégek alacsony társasági adó terhelését – amely általános esetben 9% – az anyavállalatok országában, vagy más kapcsolt vállalkozások országában egészítenék ki egy előírt minimum mértékre, amennyiben azt Magyarország nem veti ki.

Magyarország számára már a 15%-os effektív adókulcs is komoly versenyelőny csökkenést jelenthet a tőkeimportért és beruházásokért folytatott nemzetközi versenyben. Ugyanakkor a globális megállapodás kikerülésére valószínűleg nem lesz lehetőség függetlenül attól, hogy az hátrányosan érintheti az inkább a fogyasztás adóztatását előtérbe helyező országokat. Az effektív adókulcs mértékén – amely jelenleg a legtöbb figyelmet kapja – túl az igazán lényeges kérdések a részletszabályok lesznek” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A jelenlegi javaslat szerint, amelyet még tavaly októberben tettek közzé, a globális társasági minimumadó alapja az egyes cégcsoportok tagjainak számviteli nyeresége, melyet az anyavállalat országának számviteli szabályai szerint kellene meghatározni. Ezért Magyarország számára fontos lehet a magyar számviteli szabályok és a nemzetközi számviteli standardok közötti különbségekből fakadó eltérések előnyös módon történő figyelembevétele az adóalap meghatározása során.

Kiemelt figyelmet kaphat a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék kérdése is, amelyek beszámítása a magyarországi effektív adóteher kalkulációjakor nagyban hozzájárulhat a minimumadó okozta potenciális többletteher csökkentéséhez, illetve adott esetben teljes eltüntetéséhez” – tette hozzá Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Magyarország számára kiemelt stratégiai cél lehet a tárgyalások során a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék bevonása a figyelembe vehető adók közé. A jelenleg rendelkezésre álló értelmezések alapján ebben meglehetősen jó esélyekkel indulunk. Amennyiben ez mégsem járna sikerrel, és a minimumadóhoz kapcsolódó rendelkezések Magyarország számára hátrányosan kerülnek kialakításra, meg kell vizsgálni, hogy az új szabályrendszer hazánk adózási szempontú versenyképességére gyakorolt negatív hatását milyen lépésekkel lehet ellensúlyozni.

 

A fentieken túl a minimumadó szempontjából kulcskérdés az esetleges mentességek meghatározása. Amennyiben a valós gazdasági jelenlétből adódó jövedelmeket nem kellene az előírt minimum szinten adóztatni, Magyarország tőkevonzó képessége, illetve gazdasági érdekei kevésbé sérülnének a minimumadó hatására. Ennek megfelelően a tárgyalásokon a magyar képviselet másik kiemelt célja feltehetően egy minél szélesebb körű mentesség elérése a valós gazdasági tevékenységek és beruházások tekintetében.

Úgy tűnik, hogy a 2021-es év hozhatja el az OECD által korábban 2020 végére elérni kívánt nemzetközi konszenzust a globális adórendszer átalakítását célzó két pillér kapcsán. A júniusi G7-megállapodás ugyanis egy sokkal szélesebb körű erőfeszítéshez kapcsolódott, amelyet az OECD évek óta koordinál közel 140 ország között a határokon átnyúló digitális szolgáltatások megadóztatásával (Pillér 1), illetve a globális társasági minimumadóval kapcsolatban (Pillér 2).

A globális társasági minimumadó bevezetése kapcsán a következő mérföldkő a G20 országok támogatásának elnyerése lesz, amely gazdaságilag sokszínű csoportot alkot, a hagyományosan fejlettnek tekintett gazdaságok mellett magában foglalja többek között Kínát, Oroszországot és Törökországot. A G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a tervek szerint júliusban találkoznak Velencében, ahol a nemzetközi adóterv várhatóan kiemelt napirendi pontként szerepel majd.

Az esetleges újabb megállapodás nagy jelentőséggel bírhat Magyarország számára is, hiszen az elképzelések szerint a magyarországi csoportcégek alacsony társasági adó terhelését – amely általános esetben 9% – az anyavállalatok országában, vagy más kapcsolt vállalkozások országában egészítenék ki egy előírt minimum mértékre, amennyiben azt Magyarország nem veti ki.

Magyarország számára már a 15%-os effektív adókulcs is komoly versenyelőny csökkenést jelenthet a tőkeimportért és beruházásokért folytatott nemzetközi versenyben. Ugyanakkor a globális megállapodás kikerülésére valószínűleg nem lesz lehetőség függetlenül attól, hogy az hátrányosan érintheti az inkább a fogyasztás adóztatását előtérbe helyező országokat. Az effektív adókulcs mértékén – amely jelenleg a legtöbb figyelmet kapja – túl az igazán lényeges kérdések a részletszabályok lesznek” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A jelenlegi javaslat szerint, amelyet még tavaly októberben tettek közzé, a globális társasági minimumadó alapja az egyes cégcsoportok tagjainak számviteli nyeresége, melyet az anyavállalat országának számviteli szabályai szerint kellene meghatározni. Ezért Magyarország számára fontos lehet a magyar számviteli szabályok és a nemzetközi számviteli standardok közötti különbségekből fakadó eltérések előnyös módon történő figyelembevétele az adóalap meghatározása során.

Különös figyelmet kaphat a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék kérdése is, amelyek beszámítása a magyarországi effektív adóteher kalkulációjakor nagyban hozzájárulhat a minimumadó okozta potenciális többletteher csökkentéséhez, illetve adott esetben teljes eltüntetéséhez” – tette hozzá Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Magyarország számára kiemelt stratégiai cél lehet a tárgyalások során a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék bevonása a figyelembe vehető adók közé. A jelenleg rendelkezésre álló értelmezések alapján ebben meglehetősen jó esélyekkel indulunk. Amennyiben ez mégsem járna sikerrel, és a minimumadóhoz kapcsolódó rendelkezések Magyarország számára hátrányosan kerülnek kialakításra, meg kell vizsgálni, hogy az új szabályrendszer hazánk adózási szempontú versenyképességére gyakorolt negatív hatását milyen lépésekkel lehet ellensúlyozni.

A fentieken túl a minimumadó szempontjából kulcskérdés az esetleges mentességek meghatározása. Amennyiben a valós gazdasági jelenlétből adódó jövedelmeket nem kellene az előírt minimum szinten adóztatni, Magyarország tőkevonzó képessége, illetve gazdasági érdekei kevésbé sérülnének a minimumadó hatására. Ennek megfelelően a tárgyalásokon a magyar képviselet másik kiemelt célja feltehetően egy minél szélesebb körű mentesség elérése a valós gazdasági tevékenységek és beruházások tekintetében.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS