Globális minimumadó: az igazán lényeges kérdések

2021. 06. 22., 14:30

Mérföldkőnek számító megállapodás született június 5-én a világ hét vezető ipari hatalma (G7) pénzügyminisztereinek találkozóján, miszerint a G7 országok támogatják egy 15 százalékos globális társasági minimumadó létrehozását. A kezdeményezés célja, hogy a multinacionális vállalatok ne legyenek érdekeltek abban, hogy nyereségüket − és adófizetési kötelezettségüket − alacsony adókulcsú országokba helyezzék át azon országokból, ahol a profitjukat ténylegesen megtermelték. Az új megállapodás fontos lépés egy globális konszenzus felé, azonban a részletek kidolgozása és a világ országainak széleskörű támogatásának elérése még hátra van. A Deloitte tanácsadói a javaslattal kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdéseket járták körbe.

Úgy tűnik, hogy a 2021-es év hozhatja el az OECD által korábban 2020 végére elérni kívánt nemzetközi konszenzust a globális adórendszer átalakítását célzó két pillér kapcsán. A júniusi G7-megállapodás ugyanis egy sokkal szélesebb körű erőfeszítéshez kapcsolódott, amelyet az OECD évek óta koordinál közel 140 ország között a határokon átnyúló digitális szolgáltatások megadóztatásával (Pillér 1), illetve a globális társasági minimumadóval kapcsolatban (Pillér 2).

A globális társasági minimumadó bevezetése kapcsán a következő mérföldkő a G20 országok támogatásának elnyerése lesz, amely gazdaságilag sokszínű csoportot alkot, a hagyományosan fejlettnek tekintett gazdaságok mellett magában foglalja többek között Kínát, Oroszországot és Törökországot. A G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a tervek szerint júliusban találkoznak Velencében, ahol a nemzetközi adóterv várhatóan kiemelt napirendi pontként szerepel majd.

Az esetleges újabb megállapodás nagy jelentőséggel bírhat Magyarország számára is, hiszen az elképzelések szerint a magyarországi csoportcégek alacsony társasági adó terhelését – amely általános esetben 9% – az anyavállalatok országában, vagy más kapcsolt vállalkozások országában egészítenék ki egy előírt minimum mértékre, amennyiben azt Magyarország nem veti ki.

Magyarország számára már a 15%-os effektív adókulcs is komoly versenyelőny csökkenést jelenthet a tőkeimportért és beruházásokért folytatott nemzetközi versenyben. Ugyanakkor a globális megállapodás kikerülésére valószínűleg nem lesz lehetőség függetlenül attól, hogy az hátrányosan érintheti az inkább a fogyasztás adóztatását előtérbe helyező országokat. Az effektív adókulcs mértékén – amely jelenleg a legtöbb figyelmet kapja – túl az igazán lényeges kérdések a részletszabályok lesznek” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A jelenlegi javaslat szerint, amelyet még tavaly októberben tettek közzé, a globális társasági minimumadó alapja az egyes cégcsoportok tagjainak számviteli nyeresége, melyet az anyavállalat országának számviteli szabályai szerint kellene meghatározni. Ezért Magyarország számára fontos lehet a magyar számviteli szabályok és a nemzetközi számviteli standardok közötti különbségekből fakadó eltérések előnyös módon történő figyelembevétele az adóalap meghatározása során.

Kiemelt figyelmet kaphat a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék kérdése is, amelyek beszámítása a magyarországi effektív adóteher kalkulációjakor nagyban hozzájárulhat a minimumadó okozta potenciális többletteher csökkentéséhez, illetve adott esetben teljes eltüntetéséhez” – tette hozzá Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Magyarország számára kiemelt stratégiai cél lehet a tárgyalások során a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék bevonása a figyelembe vehető adók közé. A jelenleg rendelkezésre álló értelmezések alapján ebben meglehetősen jó esélyekkel indulunk. Amennyiben ez mégsem járna sikerrel, és a minimumadóhoz kapcsolódó rendelkezések Magyarország számára hátrányosan kerülnek kialakításra, meg kell vizsgálni, hogy az új szabályrendszer hazánk adózási szempontú versenyképességére gyakorolt negatív hatását milyen lépésekkel lehet ellensúlyozni.

 

A fentieken túl a minimumadó szempontjából kulcskérdés az esetleges mentességek meghatározása. Amennyiben a valós gazdasági jelenlétből adódó jövedelmeket nem kellene az előírt minimum szinten adóztatni, Magyarország tőkevonzó képessége, illetve gazdasági érdekei kevésbé sérülnének a minimumadó hatására. Ennek megfelelően a tárgyalásokon a magyar képviselet másik kiemelt célja feltehetően egy minél szélesebb körű mentesség elérése a valós gazdasági tevékenységek és beruházások tekintetében.

Úgy tűnik, hogy a 2021-es év hozhatja el az OECD által korábban 2020 végére elérni kívánt nemzetközi konszenzust a globális adórendszer átalakítását célzó két pillér kapcsán. A júniusi G7-megállapodás ugyanis egy sokkal szélesebb körű erőfeszítéshez kapcsolódott, amelyet az OECD évek óta koordinál közel 140 ország között a határokon átnyúló digitális szolgáltatások megadóztatásával (Pillér 1), illetve a globális társasági minimumadóval kapcsolatban (Pillér 2).

A globális társasági minimumadó bevezetése kapcsán a következő mérföldkő a G20 országok támogatásának elnyerése lesz, amely gazdaságilag sokszínű csoportot alkot, a hagyományosan fejlettnek tekintett gazdaságok mellett magában foglalja többek között Kínát, Oroszországot és Törökországot. A G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a tervek szerint júliusban találkoznak Velencében, ahol a nemzetközi adóterv várhatóan kiemelt napirendi pontként szerepel majd.

Az esetleges újabb megállapodás nagy jelentőséggel bírhat Magyarország számára is, hiszen az elképzelések szerint a magyarországi csoportcégek alacsony társasági adó terhelését – amely általános esetben 9% – az anyavállalatok országában, vagy más kapcsolt vállalkozások országában egészítenék ki egy előírt minimum mértékre, amennyiben azt Magyarország nem veti ki.

Magyarország számára már a 15%-os effektív adókulcs is komoly versenyelőny csökkenést jelenthet a tőkeimportért és beruházásokért folytatott nemzetközi versenyben. Ugyanakkor a globális megállapodás kikerülésére valószínűleg nem lesz lehetőség függetlenül attól, hogy az hátrányosan érintheti az inkább a fogyasztás adóztatását előtérbe helyező országokat. Az effektív adókulcs mértékén – amely jelenleg a legtöbb figyelmet kapja – túl az igazán lényeges kérdések a részletszabályok lesznek” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A jelenlegi javaslat szerint, amelyet még tavaly októberben tettek közzé, a globális társasági minimumadó alapja az egyes cégcsoportok tagjainak számviteli nyeresége, melyet az anyavállalat országának számviteli szabályai szerint kellene meghatározni. Ezért Magyarország számára fontos lehet a magyar számviteli szabályok és a nemzetközi számviteli standardok közötti különbségekből fakadó eltérések előnyös módon történő figyelembevétele az adóalap meghatározása során.

Különös figyelmet kaphat a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék kérdése is, amelyek beszámítása a magyarországi effektív adóteher kalkulációjakor nagyban hozzájárulhat a minimumadó okozta potenciális többletteher csökkentéséhez, illetve adott esetben teljes eltüntetéséhez” – tette hozzá Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Magyarország számára kiemelt stratégiai cél lehet a tárgyalások során a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék bevonása a figyelembe vehető adók közé. A jelenleg rendelkezésre álló értelmezések alapján ebben meglehetősen jó esélyekkel indulunk. Amennyiben ez mégsem járna sikerrel, és a minimumadóhoz kapcsolódó rendelkezések Magyarország számára hátrányosan kerülnek kialakításra, meg kell vizsgálni, hogy az új szabályrendszer hazánk adózási szempontú versenyképességére gyakorolt negatív hatását milyen lépésekkel lehet ellensúlyozni.

A fentieken túl a minimumadó szempontjából kulcskérdés az esetleges mentességek meghatározása. Amennyiben a valós gazdasági jelenlétből adódó jövedelmeket nem kellene az előírt minimum szinten adóztatni, Magyarország tőkevonzó képessége, illetve gazdasági érdekei kevésbé sérülnének a minimumadó hatására. Ennek megfelelően a tárgyalásokon a magyar képviselet másik kiemelt célja feltehetően egy minél szélesebb körű mentesség elérése a valós gazdasági tevékenységek és beruházások tekintetében.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 02. 03., 10:13
Élénkebbé válhat a lakásbiztosítások piaca egy új, 2023. április végén érvénybe lépő jogszabály miatt. Az ügyfelek többek között egy plusz alkalmat kapnak a lakásbiztosítási szerződésük költségek nélküli felmondására.
2023-02-03 18:13:39
Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.