Szükségesek lehetnek a csoporton belüli átszervezések a járvány miatt

2020. 04. 21., 19:15

Az új típusú koronavírus-járvány a már folyamatban lévő vagy tervezett cégátalakulások és csoportszintű strukturálási folyamatok időzítését is befolyásolhatja, de akár szükségessé is teheti az ilyen átszervezéseket. A gazdasági válság következményeitől tartva ugyanis joggal merül fel a gazdálkodókban a kérdés: milyen eszközök állnak rendelkezésükre a likviditás megőrzése, a költségek csökkentése, a válság utáni gyors talpraállás és a folyamatos üzletmenet fenntartása érdekében?

A társaságok egyesülésének célja legtöbbször a szinergiahatás elérése, hiszen egy cégként működve elérhető a gazdaságos üzemméret, bővülhetnek a piacok, korszerűbb lehet az értékesítési hálózat. Az átalakulások, csoportszintű átszervezések hátterében jellemzően üzleti érdekek állnak, ugyanakkor minden esetben szükséges az egyéb jogi, számviteli és adózási hatásokat is megvizsgálni, hiszen azok a gazdálkodó eredményére és tőkehelyzetére is hatással vannak, sok esetben segítve azok helyreállítását.

A gazdasági társaságok átalakulása esetén a jogutódlással megszűnő cégek dönthetnek úgy, hogy a mérlegben kimutatott eszközeiket és kötelezettségeiket átértékelik, és az egyesülési vagy szétválási vagyonmérlegben piaci értéken szerepeltetik. Akár a már nullára leírt, de használt, értékkel bíró és forgalomképes eszközöket is fel lehet értékelni. Az átértékelés eredményeként létrejött pozitív különbözet (vagyonnövekedés) a jogutód saját tőkéjét növeli, amely lehetőséget biztosít a válság miatt veszteséges helyzetbe került társaságok számára a saját tőkéjük rendezésére.

Csökkenhet is a csoportszintű adófizetés

Az átértékelésből eredő vagyonnövekedés ugyan adóköteles az egyesülés időpontjában, az egyébként veszteséges társaságoknál a negatív adóalap miatt ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a teljes összegre meg kell fizetniük a társasági adót, míg a jogutód az átértékelt magasabb eszközértéket tudja később az értékcsökkenési leíráson keresztül költségként elszámolni.

Amennyiben ez mégis jelentős megterhelést jelent a jogelődnek, lehetőség van az azonnali adófizetés alóli mentesülésre, annak halasztására is, amely azzal jár, hogy a jogutód később nem számolhat el értékcsökkenést az eszközök értékének átértékelt részére. A két opció közötti választás azonban nem befolyásolja az átértékelés saját tőkére gyakorolt pozitív hatását, az mindenképpen segíteni tud a saját tőkén" – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A folyamatos működést, és annak eredményességét is kiegyensúlyozottabbá teheti egy egyesülés, ha az abban résztvevő társaságok között van veszteséges és nyereséges cég is, amely a pénzügyi eredményen túl az adókötelezettségeket is konszolidálja. Veszteséges és nyereséges csoportcégek esetén az egyesüléseken túl érdemes a csoportos adózás választását is megfontolni. Erre a hazai jogrendben szintén van lehetőség, és ez a megoldás szintén összesíti a csoportcégek negatív és pozitív adóalapjait, amelynek eredményeként csökken a csoportszintű adófizetés.

Várhatóan nő a felvásárlások száma is

A válság hatására várhatóan megemelkedik a felvásárlási tranzakciók száma is. A nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő felek részéről nő az eladási szándék, míg a válságot sikeresen túlélő, likviditással rendelkező felek nyitottabbak lesznek a válság miatt alacsonyabb áron kínált társaságok, vagy üzletágak felvásárlására.

„Egy ilyen tranzakció előkészítését segítheti egy cég szétválással történő megosztása külön társaságokra. Ha például valaki a nyereséges üzletág költséghatékony finanszírozhatóságát és a hitelminősítések alapját képező pénzügyi eredményeit szeretné fenntartani, logikus döntés lehet külön társaságba helyezni a veszteséget termelő üzletágtól. Hasonlóan jó megoldás lehet egy szétválás abban az esetben, ha bármelyik üzletágtól meg is válna a társaság, vagy a tulajdonos" – mondta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Mivel egy egyesülés vagy szétválás folyamata jellemzően hónapokig tart, érdemes időben átgondolni, hogy szükségesek-e a különböző társasági jogi átszervezések, illetve megfontolni az éppen ilyen tranzakciók által biztosított lehetőségeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS