Globális minimumadó: nincs egyhangú uniós megállapodás

2022. 03. 29., 14:19

Az Európai Unió Tanácsának 2022. március 15-én tartott ülésén a fő téma az OECD globális minimumadó szabályainak uniós bevezetése volt, amelyről a 27 uniós tagállam pénzügyminiszterei ez alkalommal sem tudtak egyhangúlag megállapodni. Ugyanakkor előrelépés történt a magas szén-dioxid kibocsátással járó termékek EU-s importjának szabályozása kapcsán.

Az Európai Bizottság még a tavalyi év végén hozta nyilvánosságra irányelv-tervezetét a globális minimum adó EU-s bevezetése kapcsán. Ezen irányelv-tervezet rendelkezései néhány specifikumtól eltekintve az OECD modellszabályait követik. Az OECD szintjén elért nemzetközi konszenzus ellenére az irányelv-tervezet elfogadása már több alkalommal is nehézségekbe ütközött. Legutóbb a 27 tagállam közül Észtország, Málta, Lengyelország és Svédország nem értett egyet a tervezet elfogadásával.

„Ezek a tagállamok alapvetően az OECD globális adóreformjának két pillérének egyidejű bevezetéséhez ragaszkodnak és kétségeik vannak afelől, hogy elengedő idő áll-e rendelkezésükre a komplex szabályok megfelelő implementálása érdekében” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A Tanács jelenlegi francia elnöksége javaslatot tett a szabályok alkalmazásának időbeli elhalasztására annak érdekében, hogy a tagállamok kompromisszumra jussanak az irányelv-tervezet elfogadása kapcsán. A javaslat szerint a globális minimumadó fő szabályát 2023. december 31-től, míg az ennek kiegészítéséül szolgáló másodlagos szabályt 2024. december 31-től kellene a tagállamoknak alkalmaznia. Ezt a javaslatot azonban az említett tagállamok nem fogadták el, így folytatódnak az ezzel kapcsolatos tárgyalások. A Tanács jelenlegi francia elnöksége célul tűzte ki az irányelv elfogadását, a következő hivatalos egyeztetésre ezzel kapcsolatban pedig várhatóan 2022. április 5-én kerül sor.

A globális minimumadóról szóló viták ellenére a Tanács megállapodásra jutott egy másik kérdésben, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus tekintetében. Ennek célja az EU-n kívülről importált, magas szén-dioxid kibocsátással járó termékek behozatalának megdrágítása lenne.

„A mechanizmus azt kívánná elérni, hogy a karbon-kibocsátás ne kerüljön áthelyezésre az EU-ból olyan országokba, ahol kevésbé szigorú szabályozások vonatkoznak a károsanyag-kibocsátásra” – mondta el Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 11:25
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS