Globális minimumadó: nincs egyhangú uniós megállapodás

2022. 03. 29., 14:19

Az Európai Unió Tanácsának 2022. március 15-én tartott ülésén a fő téma az OECD globális minimumadó szabályainak uniós bevezetése volt, amelyről a 27 uniós tagállam pénzügyminiszterei ez alkalommal sem tudtak egyhangúlag megállapodni. Ugyanakkor előrelépés történt a magas szén-dioxid kibocsátással járó termékek EU-s importjának szabályozása kapcsán.

Az Európai Bizottság még a tavalyi év végén hozta nyilvánosságra irányelv-tervezetét a globális minimum adó EU-s bevezetése kapcsán. Ezen irányelv-tervezet rendelkezései néhány specifikumtól eltekintve az OECD modellszabályait követik. Az OECD szintjén elért nemzetközi konszenzus ellenére az irányelv-tervezet elfogadása már több alkalommal is nehézségekbe ütközött. Legutóbb a 27 tagállam közül Észtország, Málta, Lengyelország és Svédország nem értett egyet a tervezet elfogadásával.

„Ezek a tagállamok alapvetően az OECD globális adóreformjának két pillérének egyidejű bevezetéséhez ragaszkodnak és kétségeik vannak afelől, hogy elengedő idő áll-e rendelkezésükre a komplex szabályok megfelelő implementálása érdekében” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A Tanács jelenlegi francia elnöksége javaslatot tett a szabályok alkalmazásának időbeli elhalasztására annak érdekében, hogy a tagállamok kompromisszumra jussanak az irányelv-tervezet elfogadása kapcsán. A javaslat szerint a globális minimumadó fő szabályát 2023. december 31-től, míg az ennek kiegészítéséül szolgáló másodlagos szabályt 2024. december 31-től kellene a tagállamoknak alkalmaznia. Ezt a javaslatot azonban az említett tagállamok nem fogadták el, így folytatódnak az ezzel kapcsolatos tárgyalások. A Tanács jelenlegi francia elnöksége célul tűzte ki az irányelv elfogadását, a következő hivatalos egyeztetésre ezzel kapcsolatban pedig várhatóan 2022. április 5-én kerül sor.

A globális minimumadóról szóló viták ellenére a Tanács megállapodásra jutott egy másik kérdésben, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus tekintetében. Ennek célja az EU-n kívülről importált, magas szén-dioxid kibocsátással járó termékek behozatalának megdrágítása lenne.

A mechanizmus azt kívánná elérni, hogy a karbon-kibocsátás ne kerüljön áthelyezésre az EU-ból olyan országokba, ahol kevésbé szigorú szabályozások vonatkoznak a károsanyag-kibocsátásra” – mondta el Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS