Globális minimumadó: Lengyelország vétózta meg az uniós tervezetet

Globális minimumadó: Lengyelország vétózta meg az uniós tervezetet
2022. 04. 19., 15:18

Április 5-én ismét tárgyalást folytatott a 27 uniós tagállam pénzügyminisztere az OECD globális minimumadó szabályainak uniós bevezetéséről. Az eddig tiltakozásukat kifejező tagállamok többsége elfogadta a szabályok legfrissebb tervezetét, de ennek ellenére ez alkalommal sem született egyhangú megállapodás Lengyelország fenntartásai miatt.

Az egyeztetések tárgya az az irányelv-tervezet volt, amely a globális minimumadó EU-n belüli egységes implementálását biztosítaná. A tervezetet első ízben az Európai Bizottság még tavaly decemberben publikálta az OECD modell szabályaira alapozva. A tervezet azóta több alkalommal is módosult, annak érdekében, hogy a 27 tagállam mindegyike támogatni tudja a szabályok bevezetését.

Ezen módosítások közül talán a legjelentősebb a szabályok alkalmazásának egy évvel való elhalasztása, ugyanis míg az eredeti tervezet 2023. január 1-től rendelte volna alkalmazni a globális minimumadó rendszerének fő szabályát, ez az időpont a módosított tervezetekben gyakorlatilag egy évvel elhalasztásra került, és a tervezet fő szabálya 2023. december 31-től lenne alkalmazandó” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az alkalmazás halasztása mellett több technikai módosítás is megjelent a legfrissebb tervezetben, amelyek hatására a legutóbbi egyeztetéseken még vonakodó Málta, Észtország és Svédország az irányelv-tervezet támogatása mellett döntött.

Az április 5-i ülésen már csak egyedül Lengyelország vétózta meg az irányelv-tervezet elfogadását. Lengyelország azzal indokolta döntését, hogy a globális adóreformról szóló nemzetközi egyezségnek két pillére volt, amelyek koordinált és egyidejű bevezetése a globális megállapodás alapját képezte. Az első pillér a legnagyobb és legjövedelmezőbb vállalatcsoportok jövedelmeinek adózási célú újraosztását célozza azon országok közt, ahonnan a vállalatcsoportok bevételt szereznek, míg a második pillér a globális társasági minimumadó bevezetését írja elő.

A globális adóreform első pillérének bevezetése azonban lassan halad, főleg az Amerikai Egyesült Államok oldaláról, Lengyelország álláspontja szerint pedig ragaszkodni kellene a két pillér egyidejű bevezetéséhez” – tette hozzá Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Tekintettel arra, hogy az EU-nak nincs érdemi ráhatása az első pillér bevezetésére olyan országokban, amelyek nem tagállamai, kérdés, hogy Lengyelország támogatni tudja-e majd az irányelv-tervezet elfogadását az EU pénzügyminisztereinek következő, május 24-re tervezett ülésén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-22 18:40:22
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége új Együttműködési Szerződést kötött, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia székházában írtak alá 2024. április 22-én.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.