Adózás az EU-ban: új keretrendszert javasol az Európai Bizottság

2021. 05. 26., 16:15

Az Európai Bizottság az előző héten hozta nyilvánosságra terveit, melyek többek között egy hatékony, fair és szilárd társasági adórendszer kialakítását célozzák az Európai Unióban. A tervezet rövid és hosszú távú elképzeléseket tartalmaz Európa COVID-19 világjárvány utáni gazdasági felépülését, valamint a megfelelő állami bevételek biztosítását illetően. Ennek egyik fontos eleme egy új, a vállalkozások adózását érintő keretrendszer meghatározása.

A Bizottság tavaly júliusban tette közzé akciótervét, amely a méltányos és egyszerű adózás érdekében kidolgozott adócsomag részeként került kialakításra. A most megfogalmazott rövid távú tervekben többek között olyan javaslatok szerepelnek, melyek az adózási szempontból elhatárolt veszteségek kedvezőbb felhasználhatóságára, az agresszív adótervezési lehetőségek további kiküszöbölésére, a nagy cégcsoportokat terhelő tényleges adókulcsok közzétételi kötelezettségének bevezetésére, valamint a hitel- és tőkefinanszírozás közötti torzító hatás megszüntetésére irányulnak. A Bizottság hosszú távú terve azonban egy új javaslat kidolgozása a társasági adózás keretrendszerére vonatkozóan.

A Bizottság célja egy holisztikus jövőkép kialakítása az Európai Unió adórendszere kapcsán, melynek jelenlegi problémái főként abból erednek, hogy a tagállamok önállóan, egymással nem koordinálva vezettek be különböző adóreformokat. Ezen terv segítségével képzelhető el egy méltányos és stabil üzleti környezet megteremtése, amely fellendítheti a fenntartható és munkahelyteremtő növekedést az Európai Unióban. A tervezet figyelembe veszi a G20-ak és az OECD globális adóreformról folytatott megbeszélésein elért eredményeket.

BEFIT: Egységes társaságiadó-keretszabályok

2023-ig a Bizottság egy javaslatot terjeszt elő a társaságok adózási keretrendszerére vonatkozóan. A „Vállalkozás Európában: A jövedelemadó keretrendszere” („Business in Europe: Framework for Income Taxation”, BEFIT) egységes társaságiadó-keretszabályokat biztosít majd az Európai Unió számára, amely biztosítaná az adóztatási jogok tagállamok közötti méltányosabb elosztását. A tervek szerint a BEFIT csökkentené az adminisztratív költségeket és kötelezettségeket (esetlegesen annak a lehetőségével, hogy a vállalatcsoportok egy egységes Európai Uniós adóbevallást készíthessenek), minimalizálná az adókikerülési lehetőségeket, és támogatná a munkavállalást, valamint a befektetéseket az Európai Unió egységes piacán. Ezen felül, a BEFIT felváltana egy korábbi Európai Uniós kezdeményezést, ami a közös konszolidált társasági adóalap (angol rövidítéssel: CCCTB) megállapítására irányult, így annak jelenleg függőben lévő javaslatát visszavonnák.

„A multinacionális vállalatcsoportok számára előnyös lehet egy egységes adózási keretrendszer kialakítása és adókötelezettségük aszerinti meghatározása, hiszen a 27 Európai Uniós tagállam eltérő részletszabályokat alkalmaz, amelyek betartása többlet erőforrásokat igényel. A közös társasági adórendszer elképzelése már korábban is felmerült az Európai Unióban, amelyhez kapcsolódóan 2011-ben egy javaslat is elkészült, de erről nem tudtak a tagállamok megegyezni. Kérdéses a tagállamok ellenállásának mértéke a jelenlegi javaslat kapcsán is, tekintettel az államok adózási szuverenitására és arra, hogy a mostani javaslatban megfogalmazott intézkedések nem különböznek nagy mértékben a sokat vitatott korábbi CCCTB javaslattól” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Uniós adóreform a láthatáron

A mostani tervezet az elkövetkező évekre szóló szélesebb körű uniós adóreform része. A Bizottság a társaságiadó-reformok mellett hamarosan intézkedéseket fog előterjeszteni a digitális gazdaság méltányos adóztatásának biztosítása érdekében is. A Bizottság javaslatot fog tenni egy digitális illetékre, amely az Európai Unió saját bevételi forrásaként fog szolgálni. A „FitFor55" csomaggal és az európai zöld megállapodással összefüggésben pedig hamarosan előterjeszti az energiaadó-irányelv és az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus felülvizsgálatát is. Ezzel egyidőben szélesebb körű vitát indít az uniós adózás jövőjéről, amellyel kapcsolatban 2022-ben egy adózási szimpóziumot is terveznek „Az Uniós adószerkezet a 2050 felé vezető úton" címmel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS