A kettős levonás megtagadása az új adóelkerülés elleni szabályok alapján

2021. 02. 11., 16:05

2020. január 1-től Magyarországon is bevezetésre kerültek a 2017/952 Tanácsi Irányelv, azaz az ATAD 2 által lefektetett jogharmonizációs intézkedések, melyek célja annak megakadályozása, hogy a vállalatok adókikerülési célból kihasználják a különböző országok adójogszabályai között fennálló eltérésekből adódó tervezési lehetőségeket, azaz az ún. hibrid struktúrákat,

A hibrid struktúrák kiszűrése céljából egy komplex szabályrendszer került implementálásra Magyarországon. A hibrid struktúrák egy része esetében egy társasági adóban elismert kifizetés a tranzakciós partnernél nem kerül figyelembevételre adóköteles bevételként. Van ugyanakkor egy másik csoportjuk is, mégpedig a kettős levonást eredményező konstrukciók. Az ilyen konstrukciók esetében egy gazdálkodó szervezet által elszámolt költséget vagy ráfordítást egy másik, külföldi gazdálkodó szervezet is érvényesít az adóalapjában. Fontos, hogy a jelenlegi jogszabályi rendelkezés alapján csak a kapcsolt felekkel, illetve az ún. strukturált jogügyletek keretében bonyolított tranzakciók eredményezhetnek hibrid struktúrának minősülő eseteket.

Jellemző kettős levonást eredményező hibrid eset az, amikor egy ország a társasági adózás szempontjából adóalanynak tekint egy adott gazdálkodó szervezetet, azonban a gazdálkodó szervezet külföldi tulajdonosának országa nem tekinti adózási szempontból elkülönült jogalanynak ezt a gazdálkodó szervezetet, azaz az „pénzügyileg átlátszónak” (fiscally transparent) minősül a külföldi tulajdonos országának adójoga szerint.

„A pénzügyileg átlátszó szervezet koncepciója azt jelenti, hogy egy ilyen gazdálkodó szervezet esetében a külföldi tulajdonos adóügyi illetősége szerinti ország adójoga a gazdálkodó szervezet könyveiben kimutatott bevételeket és kiadásokat a külföldi tulajdonos adóalapjában figyelembe veszi. Ennélfogva, a külföldi tulajdonosnál adókötelessé teszi a gazdálkodó szervezet bevételeit, s érvényesíthetővé a gazdálkodó szervezet költségeit és ráfordításait” – mondta el Béndek András, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Ezen körülmények közt előfordulhat, hogy egy magyar társaságot a tulajdonosa szintjén pénzügyileg átlátszóként kezelnek, noha a társaság Magyarországon adóalanynak minősül a társasági adózás szempontjából. Emiatt a kettős adókezelés miatt nevezzük az ilyen társaságokat hibrid gazdálkodó szervezeteknek.

Az előbbiekből adódóan a hibrid gazdálkodó szervezet által elszámolt ráfordítás az általános szabályok szerint levonásra kerülhet a saját, magyarországi adóalapjából, de ezzel párhuzamosan külföldi tulajdonosának adóalapjában is érvényesíthetik ugyanezt a ráfordítást, hiszen a tulajdonos országában a hibrid gazdálkodó szervezetet pénzügyileg átlátszó entitásként kezelik adójogi szempontból, azaz bevételei és ráfordításai a tulajdonos szintjén elszámolásra kerülnek az adóalapban. Az Egyesült Államokban érvényes „check-the-box" szabályok miatt magyar vállalatok esetében külön érdemes odafigyelni erre az esetkörre olyan közvetlen tulajdonosok esetében, amelyek adóügyi illetősége az Egyesült Államokban található. A fentiekben körülírt tipikus esetet az alábbi ábrán szemléltetjük:

„A kettős levonás esete szintén felmerülhet olyan közkereseti társaságok vagy betéti társaságok esetében, amelyek közvetlen tulajdonosa EU-n kívüli országban bír adóügyi illetőséggel, hiszen ezeket a társasági formákat sok külföldi ország adójoga pénzügyileg átlátszóként kezeli”

 – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Ezekben az esetekben pedig – az új magyar szabályok szerint – meg kell tagadni a társasági adóalapból történő levonási jogot a kifizetést teljesítő magyar adózónál, amennyiben a magyar társaság tulajdonosának szintjén ez nem történik meg. Mindazonáltal tudni érdemes, hogy következetes módon nem merül fel azonban levonhatósági probléma akkor, ha a ráfordítás összegének megfelelő bevétel is beszámításra kerül a struktúra mindkét szintjén.

A fentiekből is látszik, hogy az adózóknak fokozott körültekintéssel kell eljárniuk az anti-hibrid szabályok hatályba lépése óta, hiszen az új szabályoknak való megfelelés céljából a kapcsolt ügyleteik más országokban alkalmazott adókezelését is vizsgálniuk kell.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS