2020. január 1-től Magyarországon is bevezetésre kerültek a 2017/952 Tanácsi Irányelv, azaz az ATAD 2 által lefektetett jogharmonizációs intézkedések, melyek célja annak megakadályozása, hogy a vállalatok adókikerülési célból kihasználják a különböző országok adójogszabályai között fennálló eltérésekből adódó tervezési lehetőségeket, azaz az ún. hibrid struktúrákat,
A hibrid struktúrák kiszűrése céljából egy komplex szabályrendszer került implementálásra Magyarországon. A hibrid struktúrák egy része esetében egy társasági adóban elismert kifizetés a tranzakciós partnernél nem kerül figyelembevételre adóköteles bevételként. Van ugyanakkor egy másik csoportjuk is, mégpedig a kettős levonást eredményező konstrukciók. Az ilyen konstrukciók esetében egy gazdálkodó szervezet által elszámolt költséget vagy ráfordítást egy másik, külföldi gazdálkodó szervezet is érvényesít az adóalapjában. Fontos, hogy a jelenlegi jogszabályi rendelkezés alapján csak a kapcsolt felekkel, illetve az ún. strukturált jogügyletek keretében bonyolított tranzakciók eredményezhetnek hibrid struktúrának minősülő eseteket.
Jellemző kettős levonást eredményező hibrid eset az, amikor egy ország a társasági adózás szempontjából adóalanynak tekint egy adott gazdálkodó szervezetet, azonban a gazdálkodó szervezet külföldi tulajdonosának országa nem tekinti adózási szempontból elkülönült jogalanynak ezt a gazdálkodó szervezetet, azaz az „pénzügyileg átlátszónak” (fiscally transparent) minősül a külföldi tulajdonos országának adójoga szerint.
„A pénzügyileg átlátszó szervezet koncepciója azt jelenti, hogy egy ilyen gazdálkodó szervezet esetében a külföldi tulajdonos adóügyi illetősége szerinti ország adójoga a gazdálkodó szervezet könyveiben kimutatott bevételeket és kiadásokat a külföldi tulajdonos adóalapjában figyelembe veszi. Ennélfogva, a külföldi tulajdonosnál adókötelessé teszi a gazdálkodó szervezet bevételeit, s érvényesíthetővé a gazdálkodó szervezet költségeit és ráfordításait” – mondta el Béndek András, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Ezen körülmények közt előfordulhat, hogy egy magyar társaságot a tulajdonosa szintjén pénzügyileg átlátszóként kezelnek, noha a társaság Magyarországon adóalanynak minősül a társasági adózás szempontjából. Emiatt a kettős adókezelés miatt nevezzük az ilyen társaságokat hibrid gazdálkodó szervezeteknek.
Az előbbiekből adódóan a hibrid gazdálkodó szervezet által elszámolt ráfordítás az általános szabályok szerint levonásra kerülhet a saját, magyarországi adóalapjából, de ezzel párhuzamosan külföldi tulajdonosának adóalapjában is érvényesíthetik ugyanezt a ráfordítást, hiszen a tulajdonos országában a hibrid gazdálkodó szervezetet pénzügyileg átlátszó entitásként kezelik adójogi szempontból, azaz bevételei és ráfordításai a tulajdonos szintjén elszámolásra kerülnek az adóalapban. Az Egyesült Államokban érvényes „check-the-box" szabályok miatt magyar vállalatok esetében külön érdemes odafigyelni erre az esetkörre olyan közvetlen tulajdonosok esetében, amelyek adóügyi illetősége az Egyesült Államokban található. A fentiekben körülírt tipikus esetet az alábbi ábrán szemléltetjük:
„A kettős levonás esete szintén felmerülhet olyan közkereseti társaságok vagy betéti társaságok esetében, amelyek közvetlen tulajdonosa EU-n kívüli országban bír adóügyi illetőséggel, hiszen ezeket a társasági formákat sok külföldi ország adójoga pénzügyileg átlátszóként kezeli”
– mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
Ezekben az esetekben pedig – az új magyar szabályok szerint – meg kell tagadni a társasági adóalapból történő levonási jogot a kifizetést teljesítő magyar adózónál, amennyiben a magyar társaság tulajdonosának szintjén ez nem történik meg. Mindazonáltal tudni érdemes, hogy következetes módon nem merül fel azonban levonhatósági probléma akkor, ha a ráfordítás összegének megfelelő bevétel is beszámításra kerül a struktúra mindkét szintjén.
A fentiekből is látszik, hogy az adózóknak fokozott körültekintéssel kell eljárniuk az anti-hibrid szabályok hatályba lépése óta, hiszen az új szabályoknak való megfelelés céljából a kapcsolt ügyleteik más országokban alkalmazott adókezelését is vizsgálniuk kell.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.