Az EU-ban élő fiatalok 39 százaléka részt vett szakmai, önkéntes, tanulási vagy sporttevékenységben egy másik uniós országban.
Az Európai Bizottság közzétette az ifjúságról és a demokráciáról szóló Eurobarométer gyorsfelmérést, amelyet 2022. február 22. és március 4. között végeztek. Az ifjúság európai éve javában tart, az Európa jövőjéről szóló, a fiatalok aktív szerepvállalásával zajló konferencia pedig a végéhez közeledik, ami jó alkalom arra, hogy kipuhatoljuk, mi foglalkoztatja a fiatalabb generációkat – olvasható a bizottság közleményében.
Az új Eurobarométer felmérés szerint a fiatalok egyre nagyobb szerepet vállalnak: napjainkban a fiatalok többsége (58 százalék) aktív azokban a közösségekben, amelyekben él, és az elmúlt 12 hónapban részt vett egy vagy több ifjúsági szervezetben. Ez a legutóbbi, 2019. évi Eurobarométer felméréshez képest 17 százalékpontos növekedést jelent. Emellett az ifjúság 2022-es európai évével kapcsolatban a fiatalok leggyakrabban megnevezett elvárása az, hogy a politikai döntéshozók hallgassák meg, hogy mire van szükségük, és aszerint cselekedjenek, valamint támogassák a fiatalok személyes, társadalmi és szakmai fejlődését (72 százalék). A Bizottság a mai napon útjára indít egy új online eszközt is, az „Adj hangot az elképzeléseidnek” platformot, hogy megkönnyítse az európai fiatalok számára véleményük kifejezését. Emellett az ifjúság évének keretében a biztosi testület tagjai és a fiatalok között is szakpolitikai párbeszédekre kerül sor. A fiatalok egyedülálló lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlenül kapcsolatba léphessenek a döntéshozókkal, és minden szakpolitikai területen ismertethessék elképzeléseiket és ötleteiket.
Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök így fogalmazott: „Az ifjúság európai évétől paradigmaváltást remélek abban a tekintetben, ahogyan a fiatalokat bevonjuk a politikába, illetve a döntéshozatalba. E tematikus év célja, hogy meghallgassuk az európai fiatalokat, aktív szerepvállalásra bírjuk őket, és népszerűsítsük az előttük álló konkrét lehetőségeket. Az Eurobarométer gyorsfelmérés szerint az EU-ban a fiatalok pontosan ezt szeretnék.”
Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „Amint láthatjuk, a fiatalok egyre aktívabb szerepet vállalnak a társadalom jövőjének alakításában. Fontos nekik a béke, a nemzetközi együttműködés, a jóllét és a környezet. De azt is szeretnék, hogy érdemben meghallgassák őket. Az ifjúság európai évének keretében minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy véleményüket minél szélesebb közönséghez eljuttassuk. Örömmel jelentem be, hogy elindítottunk egy új online eszközt, az »Adj hangot az elképzeléseidnek« platformot, amely lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy rögzítsék véleményüket és ötleteiket az európai projekt jövőjével kapcsolatban.”
Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja megerősítette a fiatalok azon meggyőződését, hogy az uniónak a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését és a nemzetközi együttműködés előmozdítását (37 százalék) kell legfontosabb céljának tekintenie. A sorrendben ezt követő, leggyakrabban megnevezett elvárások szerint az EU-nak javítania kell a fiatalok munkalehetőségeit (33 százalék), fel kell lépnie a szegénység és a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek ellen (32 százalék), valamint elő kell mozdítania a környezetbarát szakpolitikákat és küzdenie kell az éghajlatváltozás ellen (31 százalék).
A fiatalok a mentális és a testi egészséget és a jóllétet (34 százalék), a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet (34 százalék), valamint az oktatást és a képzést – beleértve a tanulók szabad mozgását (33 százalék) – tekintik azoknak a területeknek, amelyeknek az ifjúság európai évében kiemelt figyelmet kell szentelni.
A felmérés azt mutatja, hogy a világjárvány ellenére 2019-hez képest nőtt a fiatalok nemzetközi mobilitása, ami azt tükrözi, hogy szívesen lépnek egymással kapcsolatba határokon átnyúló viszonylatban is. Tízből csaknem négy fiatal (39 százalék) vett részt szakmai, önkéntes, tanulási vagy sporttevékenységben egy másik uniós országban, míg 2019-ben ez az arány tízből három volt (31 százalék). A mobilitási projektekből való kimaradás egyik fő oka továbbra is a pénzügyi lehetőségek hiányában keresendő, bár ez a tényező visszaszorulóban van (36 százalék a 2019. évi 42 százalékhoz képest).
A fiatal válaszadók több mint fele ismeri az Erasmus+ programot, amely 2022-ben ünnepli 35. évfordulóját. Ennek ellenére továbbra is vannak különbségek a tagállamok között: az Erasmus+ programban részt vevő diákok aránya Görögországban (72 százalék) és Cipruson (70 százalék) a legnagyobb, Svédországban pedig a legkisebb (26 százalék).
A Bizottság egy új online eszközt is beüzemelt, amely az ifjúság európai évének központi eleme lesz. Az „Adj hangot az elképzeléseidnek” platformon az európaiak az európai projekt jövőjével kapcsolatban rögzíthetik meglátásaikat és ötleteiket. A foglalkoztatástól, a befogadástól, a békétől és a biztonságtól kezdve az éghajlatváltozásig, az oktatásig, a mentális egészségig stb. bármilyen fontos kérdéssel kapcsolatban véleményt lehet nyilvánítani. Az „Adj hangot az elképzeléseidnek” platform beteljesíti az ifjúság európai évének azon törekvését, hogy eszközöket biztosítson a fiatalok számára a nyilvános vitában és döntéshozatalban való részvételhez.
Az „Ifjúság és demokrácia az ifjúság európai évében” című 502. sz. Eurobarométer gyorsfelmérést 2022. február 22. és március 4. között végezték a Bizottság megbízásából. A célközönséget a 15–30 éves fiatalok alkották. A mintavétel reprezentatív volt, a 27 tagállamban összesen 26 178 fiatal került be a mintába. A felméréshez számítógéppel támogatott online interjúkat (CAWI) végeztek.
A világ TOP 5 építőipari nehézgépgyártó vállalata között számon tartott kínai Zoomlion 105 millió euró értékben Magyarországon építi fel harmadik európai gyáregységét.
„Egy nukleáris létesítmény megtámadása abszolút elfogadhatatlan, ilyesminek nem szabad megtörténnie.”