Miért tiltakoznak amerikai ügyvédek az új magyar közigazgatási bírósággal szemben?

2019. 01. 26., 15:03

Egy év sem kell, és felállnak az új közigazgatási bíróságok. Erről a „rabszolgatörvényként” elhíresült túlóra törvénnyel egyidejűleg döntöttek az Országgyűlésben. Az új bíróságok felállítása nem mindenkinek tetszik. Még amerikai ügyvédek is kifejezésre juttatták aggodalmaikat. De miért? Milyen bíróságok vannak hazánkban? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol az Érthető Jog friss bejegyzésében.

A jelenlegi bírósági rendszer

Ahhoz, hogy egy változtatást megérthessünk, ismernünk kell azt a rendszert, ami módosulni fog – kezdi friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Hazánkban a bíráskodás többfokú bírósági rendszerben történik. Vagyis az első fokon született ítélet ellen lehet fellebbezni. Így jogerős döntés egy magasabb bíróságon, a másodfokon születik majd. Előírt esetekben pedig még a jogerős döntéssel szemben is lehet felülvizsgálatot kérni.

A jelenleg eljáró bíróságok a következők:

Elsőfokon ítélkezik:

  • a járásbíróság és Budapesten a kerületi bíróságok
  • a közigazgatási és munkaügyi bíróság és
  • a törvényszék.

Másodfokon ítélkezik:

  • a járásbírósághoz, illetve a kerületi bírósághoz, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék,
  • a törvényszékhez tartozó ügyekben az ítélőtábla és
  • az ítélőtáblához tartozó ügyekben, továbbá törvényben meghatározott esetben a Kúria.

A következő szint a felülvizsgálat. Felülvizsgálati ügyekben mindig a Kúria jár el.

Független bíróságok: mitől függetlenek és miért fontos ez?

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy

„A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.”

A független bíróságok felállítása nem mai találmány. Érthető is ez az igény, hiszen egy jogvitában végső soron a bíró szava dönt majd. Joggal várható el, hogy erre részrehajlás nélkül, igazságosan és a törvények alapján kerüljön sor.

Az életben nem könnyű a mindentől való függetlenséget megvalósítani. A függetlenség biztosítása érdekében maga az Alaptörvény rögzíti az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó főbb elveket, intézményeket. 2018. június 28-ig ez így szólt:

„A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.

A bíróság dönt

a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;

b) a közigazgatási határozatok törvényességéről;

c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;

d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.”

2018. június 29-től azonban már ez áll az Alaptörvényben (a dátumokat érdemes figyelni, ekkor még 2018. nyarát írtuk)

„A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság.

A rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben. (…)

A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben.”

A változást Magyarország Alaptörvényének 7. módosítása vezette be. (Maga az Alaptörvény 2011-es, így tehát az elmúlt hét év alatt már 7-szer került módosításra egy olyan törvény, ami a sziklaszilárd alapokat kell, hogy jelentse az egész jogrend számára. Egy olyan törvény, ami a keretet kell, hogy megadja és feladata nem a napi változásokra történő reagálás.)

Hogy miért került sor a módosításra? Maga a 7. módosítás hivatalos általános indoka szerint célja, hogy „védje a nemzeti szuverenitást és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését”.

A bírósági rendszer megváltoztatása körében külön célt nem fogalmaz meg az Országgyűlés. Egyszerűen annyi áll az Alaptörvény módosítás indoklásaként, hogy

„Az alaptörvény-módosítás emellett megteremti az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait, így a magyar történeti hagyományoknak megfelelve újra lehetőség nyílik a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására.”

jogalkotás akkor jó, ha az a jelen társadalom igényeit, szükségleteit veszi figyelembe. Valóban fontos, hogy olyan intézményrendszert alkalmazzuk, mely egészen más időben, más alkotmányos, igazgatási rendszerben működött? Persze ettől még most is lehet jó, ami régen az volt, de megfelelő érvek és hatásvizsgálat alapján kell mellette dönteni. Sőt az sem árt, ha a döntés alapját bárki megismerheti. Erre szolgálna a törvény indoklása, ami megmutatja, hogy mi volt a cél és miért a választott eszköz szolgálja legjobban azt az adott célt.

Az új közigazgatási bíróságok

Időrendben haladva tovább 2018. december 21-én, az Alaptörvény módosítását követő fél év után születik meg a törvény az új közigazgatási bíróságokról.

Ehhez a törvényhez már találunk részletes általános indoklást, hogy miért is kerül sor a külön közigazgatási bíróságok felállítására:

Az indokok között szerepel többek közt:

  • A törvény koncepciójának kiindulópontja, hogy az Alaptörvény szerint „Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság”.
  • A közigazgatási bíráskodásban méltányos egyensúlyt kell teremteni az egyéni és a közérdek között, biztosítva az egyén alanyi jogai és a közérdeken alapuló jogvédelem összhangját.
  • A közigazgatási jogviták elbírálása különleges szakismeretet és sajátos bírói attitűdöt igényel, amely képes megvédeni az állampolgárt a szükségszerűen erőfölényben lévő hatósággal szemben.
  • A jogtörténeti hagyományok hangsúlyozása az 1896-ban létrehozott Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságra hivatkozással.

Miért „tiltakoznak” az amerikai ügyvédek?

A fenti célok és indokok alapján joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért tiltakoznak még olyan távoli ország, mint az Amerikai Egyesült Államok ügyvédei is az új közigazgatási bíróságok felállítása miatt – ahogyan arról az index és a 24.hu adott hírt?

2019. január 2-án a több, mint négyszázezer tagot tömörítő Amerikai Ügyvédi Kamara (ABA) elnöke a Kamara hivatalos oldalán tette közzé az amerikai ügyvédi kar aggodalmát az új magyar bírósági rendszerrel kapcsolatosan.

Kifejezte, hogy bármely demokrácia alapját a bírák azon képessége jelenti, hogy függetlenül tudják értelmezni és alkalmazni a jogszabályokat. Az ítélkezésnek függetlennek kell lennie a politikai hatásoktól és a kormányzás bármely más részétől. Véleményük szerint egy politikailag kinevezett igazságügyi miniszter felügyelete alá helyezett párhuzamos bírósági rendszer a független igazságszolgáltatást fenyegeti.

Mire figyelt fel az Amerikai Ügyvédi Kamara?

Az új közigazgatási bíróságokról szóló törvény többek közt kimondja, hogy az igazságügyi miniszter hatáskörébe tartoznak az alábbi jogkörök:

  • „A miniszter a közigazgatási bíróság elnökének javaslatára meghatározza a közigazgatási bíróság bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát.
  • A közigazgatási bírák személyi nyilvántartásának feladatait a miniszter látja el.
  • A közigazgatási törvényszék elnöke felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.”

Érdemes elgondolkodni ezen.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS