Mi a közös az alábbiakban: Snoop Dogg, Gucci és az amerikai hadsereg? Mindegyikük elkezdett kísérletezni a metaverzummal és felfedezni az abban rejlő lehetőségeket. A híres rapper a metaverzumban szórakoztatja rajongóit, a Gucci NFT-ket értékesít és virtuális ingatlanokat vásárol, míg a hadsereg katonai metaverzumot építi és ez csupán néhány érdekes hír az elmúlt hónapokból.
Csongor Márk, a PwC szakértője cikksorozatban járja körbe, hogy mi az a „Metaverzum” hogyan látjuk most, és a jövőben mit fog jelenteni az üzleti vezetők számára, valamint milyen lehetőségeket kínálhat akár már középtávon a telekommunikációs, média- és technológiai ágazatok szereplőinek.
A következő kérdésekre keressük a válaszokat:
A metaverzum – bármennyire újszerűnek ható és divatos kifejezés – már három évtizedes múltra visszatekintő fogalom, hiszen első említését 1992-re teszik, a forrása pedig Neil Stevenson Snow Crash című novellája. Jelenlegi tágan értelmezett megértésünk sincs távol ettől, noha érdemes tudni, hogy mint minden kialakulóban lévő fogalom/technológia esetében, úgy a metaverzum esetében sem találunk egységes, egyértelmű definíciót. A különböző szakemberek, bigtech vállalatok víziói között is vannak eltérések.
Ügyfeleink számára a metaverzumot úgy definiáljuk, mint egy realisztikus 3D világot, ahol számos a való életben is elvégezhető dolgot megtehetünk (termékek, szolgáltatások vásárlása, szerződések kötése, munkavégzés, szórakozás stb.), illetve az abban rejlő eszközök tulajdonosai lehetünk és ezek szabadon vihetők egyes alkalmazások és metaverzumok között.
Akárcsak az internet korai napjait, ezt az innovációt is komoly spekuláció, túlértékelt befektetések, komoly médiavisszhang kíséri. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy az „igazi” metaverzum - ahogyan azt a technológiai vizionáriusok képzelik - még valószínűleg évekre van napjainktól.
Bizonyára cikkünk olvasása során sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire releváns ez a téma a vállalatok számára. Azt gondoljuk, hogy mindenképpen releváns, a téma komplexitása, magas kockázata miatt azonban rövid távon a legtöbb vállalatnak, üzleti vezetőnek érdemes inkább tájékozódni, mint közvetlen befektetéseket tenni. A jó hír az, hogy el tudjuk választani a valóságot a témát körülölelő felhajtástól: ehhez meg kell érteni azt, hogy mi is valójában a metaverzum, és praktikus, kis lépések során felmérni a vállalat ebben rejlő lehetőségeit.
A metaverzummal például lehetőség nyílhat arra, hogy egy VR szemüveggel meglátogassunk egy gyárépületet a világ másik oldalán. Hozzáérhetünk a berendezésekhez, kezet lehet fogni a helyi vezetővel és átnézhetjük a folyamatokat anélkül, hogy elhagynánk fizikailag az asztalunkat.
A fogyasztók egyik virtuális autókereskedésből a másikba ugorhatnak és érezhetik a szelet a hajukban, miközben tesztvezetéseken vesznek részt.
Manapság sok fiatal fogyasztó már felpróbál virtuális ruhákat a virtuális kiskereskedelmi üzletekben, vagy virtuális árut és eszközöket vásárol virtuális játékokhoz.
A vállalkozások számára egy ilyen magával ragadó, ugyanakkor decentralizált digitális világ óriási lehetőségeket nyithat meg, éppen ezért egyes vállalatok már most is aktív résztvevői a metaverzumnak. Néhány lehetőség, amelyekhez a – metaverzum új kapukat nyithat:
– az ügyfélmény új, magasabb szintre emelése;
– virtuális termékek létrehozása, amik csak a metaverzumban elérhetőek;
– szélesebb körű, új dimenziók mentén történő adatgyűjtés a fogyasztókról, vevőkről;
– új piac, értékesítési csatorna a fizikai termékek és szolgáltatások számára;
– decentralizált, metaverzumban működő fizetések és pénzügyi megoldások;
– eszközök és alkalmazások kínálata, amelyek támogatják a metaverzumban zajló tevékenységeket.
Ezek a lehetőségek részben már jelenleg is kiaknázhatóak, azonban ahogy a technológia tovább fejlődik, az elérhető szolgáltatások minősége és számossága is bővülni fog.
– A metaverzum egy technológiai evolúció, nem pedig forradalom, ezért érdemes fenntartással kezelni a körülötte lévő nagy médiavisszhangot.
– Számos lehetőséget rejthet magában: alapvetően változtatja meg a vállalatok és ügyfeleik/fogyasztóik egymással és termékekkel szolgáltatásokkal való kapcsolatát.
– Mint minden technológiai innováció, ez is kockázatos: új technológiák, új üzleti stratégia, új módszerek és a megvalósítás kockázatai is árnyalják a képet.
– Érdemes részenként megvizsgálni a metaverzumot, így jobban érthetők a benne rejlő lehetőségek.
Mint láthatjuk, a metaverzum sokszor nem teljesen egyértelmű és nehezen megfogható fogalom. Következő cikkünkben azzal foglalkozunk, hogy milyen tulajdonságok jellemzik, és hogyan készülhetünk fel már most a metaverzum-korszak kihívásaira.
A cikk társzerzője: Kanti Péter.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.