A kormányzat az egészségügy területén három fontos célt tűzött ki: az egészségben töltött évek számának növelését, az alapellátás és otthonközeli ellátás megerősítését, valamint a prevenciós szemlélet szélesebb körben történő elterjesztését. Ehhez új iparági stratégia is társul, amelynek alappillérei a hazai beszállítók megerősítése, az innováció és a vállalkozások külpiaci jelenlétének támogatása.
Több, mint 2,5 millió felhasználó töltötte le az Egészségablak mobilapplikációt, amely azt mutatja, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) fejlesztésére komoly igény mutatkozik. A jelenlegi alapszolgáltatások – köztük az eRecept – mellett egyre szélesebb körben lehet majd alkalmazni a rendszert, és hamarosan a járóbeteg-ellátási központokba is lehet majd online időpontot foglalni és módosítani, valamint számos egyéb területen is komoly előrelépés jön – hangsúlyozta dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a Digital Health Summit szakmai konferencián.
A szakember elmondta: az elkövetkező években a kormányzat célja az egészségben eltöltött életévek számának emelése szerepel – már önmagában ez évente 0,4 százalék GDP növekedéssel járhat –, az alapellátás és otthonközeli ellátás megerősítése, valamint a prevenciós szemlélet szélesebb körben történő elterjesztése.
A magyar újraiparosítási stratégia kiemelt szerepet szán az egészségiparnak, ezen belül a gyógyszeripar, az orvostechnikai ipar és a biotechnológia azok az ágazatok, amelyekre fókuszálni kívánnak – erősítette meg Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára. A jövőben így komoly hangsúlyt kap a hazai beszállítók fejlesztése, a K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) támogatása és a hazai cégek külföldi jelenlétének erősítése, de támogatni fogják a zöldátállást és a digitalizációt is.
Minden szervezetnek, amely komolyan gondolja a generatív mesterséges intelligencia kihasználását, biztosítania kell tudás-adatbázisának minőségét. Minden olyan szervezet, amely nem veszi komolyan a generatív mesterséges intelligencia kihasználását, máris elavulttá válik. Éppen ezért, ha a tudás az új adat, akkor a tudásmenedzsment az új adattudomány – hívta fel a figyelmet Ian Hook, a Novartis tudásmenedzsment igazgatója.
A technológiai fejlődés miatt a laboratóriumi adatok mennyisége exponenciálisan növekszik, ami komoly és erős digitális infrastruktúrát igényel. A laboratóriumi orvoslás segítségével jobb betegeredmények érhetők el, egyszerűsödhetnek a betegutak, a hatékony és eredményes klinikai döntések miatt – tette hozzá Prof. Dr. Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának tudományos vezetője. A szakember szerint döntő fontosságú, hogy integrált betegközpontú modellben gondolkodjunk és a laboratóriumok finanszírozási megoldásai is fejlődjenek.
A mesterséges intelligencia a teljes betegút fejlesztését támogatja, összhangban a betegek változó elvárásaival és az egészségügyi ellátórendszer szükségleteivel. Erre hozott példát Bartek Madej, a Bristol Myers Squibb nemzetközi piacokért felelős digitális egészségügyi vezetője. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal által engedélyezett, és az amerikai egészségügyi ellátásban már aktívan használják azt a mesterséges intelligencia-alapú alkalmazást, amely a Bristol Myers Squibb és a Viz.ai együttműködéséből született az egyik leggyakrabban előforduló, mégis jelentősen aluldiagnosztizált örökletes szívbetegség, a hipertrófiás kardiomiopátia felismerésének támogatására. A betegség gyanúját egy egyszerű EKG-vizsgálat is felkeltheti, a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú és eredményes szerepet játszik az EKG-vizsgálatok hatékonyságának és pontosságának növelésében, és ezzel a diagnózis felállításához elengedhetetlen szívultrahang-vizsgálatokat végző szakorvosok kapacitása is optimalizálható.
A hazai gyakorlat esetében is akad már példa az új megoldásokra. A DAAS névre keresztelt informatikai rendszer egy hiperkonvergens infrastruktúra, hibatűrő, skálázható, fürtökbe rendezett számítási és tárhelykapacitást biztosít egy eszközön belül. A rendszer válságálló, emellett stabilitást és kiszámíthatóságot hoz az IT-üzemeltetésben – mutatta be Neuwald Tivadar, a Delta Systems Kft. kereskedelmi igazgatója a saját megoldásukat.
Az adatok fontosságát mutatja a Hungaropharma több mint 10 milliárd forintos beruházása, amelyben az automata logisztikai technológia, valamint az azt vezérlő integrált informatikai rendszernek köszönhetően a raktárkapacitástól kezdve a hőmérsékleti értékekig és a szállítójárművek által megtett kilométerekig minden mérhető és elemezhető – hangsúlyozta Nagy Andor, az egyik legnagyobb hazai gyógyszernagykereskedő operációs igazgatója. A raktárbázis kapacitásbővítése során elsődleges szempont volt, az innovációs rendszer növelése, a tárhelyek bővítése, valamint egy gyógyszerbiztonságot védő technológia megalkotása is.
Az egészségügy digitalizáció egységes rálátást biztosít majd a teljes rendszerre. Ez megerősítheti azokat a funkciókat, amiket elvárunk a betegellátóktól – mondta dr. Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a kórházak digitalizációjáról szóló kerekasztal-beszélgetésen. A résztvevő kórházigazgatók a panelben mindannyian a strukturált adatok fontosságát hangsúlyozták.
A digitális átállással kapcsolatban prof. dr Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgatója kifejtette: nem kérdés, hogy a digitalizáció nem csak támogatandó, de kötelezően támogatandó. Fontos, hogy a strukturált adatok legyenek elérhetők a státuszfelvételtől a receptekig és a beavatkozásokig, és az is, hogy a finanszírozás az ellátások tükrében kerüljön a helyére.
Strukturált adatok nélkül nem megyünk semmire – hangsúlyozta dr. Váczity József, a Markhot Ferenc Kórház főigazgatója is. Az országban ez az intézmény az egyetlen, ahol esetszintű kontrolling van és a strukturált adatok feldolgozása során olyan adatokat kapnak, amelyek megmutatják, hogy hol kell beavatkozni a betegellátásba.
Az idén először a magyar egészségügyi szektor leginnovatívabb digitális megoldásainak elismerésére létrehozott Digital Health Summit-díjat is kiosztották. Az elismerésre az eHealth-hez kapcsolódó tevékenységi körrel rendelkező vállalkozások, szervezetek, valamint startupok nevezhettek. A zsűri elé az előszűrés után végül 17 pályázat került. A szakmai grémium a pályázatok innovatív szemlélete mellett azok társadalmi hasznosságát és az elvárható egészségnyereséget, valamint a projektek mérhető eredményeit és adaptálhatóságát is pontozta.
Fődíj:
Kinepict Health Kft. – Kinepict az Intervenciós Képalkotás Jövője: Minőség és Biztonság pályázata,
Legjobb digitális diagnosztikai megoldás
Hungimpex Kft. – Medistance: egészségállapot adatgyűjtő, nagy adatbázis-elemző, blockchain alapú szolgáltatási platform pályázata,
Legjobb digitális terápiás megoldás
Cytocast Hungary Kft. – A Jövő Gyógyszerfejlesztéséért: Cytocast Simulated Cell technológia a gyógyszerfejlesztésben pályázata,
Legjobb telemedicinális megoldás
Magyar Máltai Szeretetszolgálat – Máltai telemedicina – új ellátási forma pályázata,
Legjobb digitális startup megoldás eHealth területen
Nordic Moose Kft. – PregHello app várandósoknak minden információ egy helyen pályázata,
Az év legjobb eHealth-fejlesztése
Semmelweis Egyetem – Semmelweis HELP ingyenes tünetellenőrző applikáció gyermekbetegségekhez pályázata.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.