A Deloitte Magyarország idén 23. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka Díjat, amellyel a vállalatok környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalásban elért kiemelkedő teljesítményét, és az ezen területen elért eredményeket tükröző beszámolókat ismeri el.
Az elmúlt években a fenntarthatóság az üzleti világ kulcsfontosságú tényezőjévé vált, és az ügyfelek, fogyasztók, befektetők és szabályozók is fokozott figyelmet fordítanak erre a területre. A vállalatok ennek megfelelően ESG-jelentéseikben mutatják be fenntarthatósági erőfeszítéseiket, vállalatirányításukat, konkrét lépéseiket és eredményeiket a témában.
A közelgő Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD) már 2025-től kötelezővé teszi a legalább 250 foglalkoztatottal, 40 millió eurós árbevétellel vagy 20 millió eurós mérlegfőösszeggel rendelkező vállalatok számára az ESG-jelentések készítését. Az EU által előírt határidőig, 2024 júliusáig a tagállamoknak kötelességük átültetni ezt az irányelvet a nemzeti jogrendszerükbe. Franciaország élen jár a folyamatban, és valószínű, hogy már a jövő év elején hatályba lép a kapcsolódó francia jogszabály.
Más országok, mint Hollandia, Finnország, Norvégia és Svédország is előkészítették az átültetési terveket, és Magyarország is társadalmi egyeztetésre bocsátotta ESG törvények módosításáról szóló törvény-tervezet. A vállalatoknak pedig időben fel kell készülniük a változásokra.
A CSRD kiemelt követelménye, hogy a vállalatoknak külső fél által hitelesített jelentést kell készíteniük, ami komoly nyomást gyakorolhat rájuk, hiszen számos területről kell beszámolniuk az EU által meghatározott keretrendszer (ESRS) alapján.
A 2000-ben alapított Zöld Béka díjjal azokat a vállalatokat ismerik el, melyeknél a fenntarthatóság elemi része az üzleti stratégiának, szervezeti kultúrának és gyakorlati működésnek.
A pályázatra Magyarországon működő vállalatok fenntarthatósági jelentései, illetve globális vállalat magyar entitása által készített jelentések nevezhetőek.
„A független szakmai zsűri az ESG teljesítmény és stratégiai elkötelezettség alapján értékeli a jelentéseket, figyelembe véve a lényegességi és tartalmi szempontokat, valamint a kommunikáció struktúráját. A zsűri részletes visszajelzése lehetőséget teremt a szakmai fejlődésre, valamint arra, hogy a hazai szervezetek felmérjék, milyen irányban haladnak a közelgő CSRD irányelvnek való megfelelés felé” – mondta Szücs Réka, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadás üzletágvezetője.
A tavalyi Zöld Béka díj nyertese a Magyar Telekom Nyrt., amely 2005 óta stratégiai szinten kezeli a fenntarthatóságot, három fő alappillér mentén: klímavédelem, digitalizáció, sokszínűség és esélyegyenlőség. A díjra azért jelentkezett a cégcsoport, mert úgy vélik, hogy fenntarthatósági törekvéseiket, és az ezzel kapcsolatos eredményeket, tapasztalatokat minél több szakmai fórumon érdemes bemutatni. A Magyar Telekom hisz abban, hogy a megfogalmazott visszajelzésekből tanulni tud, ha minél több fenntarthatósági szakember vizsgálja meg az ezen a területen végzett tevékenységét.
„A Zöld Béka Díj egyszerre jelenti annak a szakmai munkának az elismerését, amelyet a fenntartható működésünk megvalósítása érdekében évek óta végzünk, és további fenntarthatósági terveink validációját” – mondta Szabó-Molnár Csilla, a Magyar Telekom Fenntarthatósági szakértője.
A társaság fenntarthatósági stratégiáját célzottan igyekszik a következő szintre emelni. A meglévő pillérek mentén olyan munkacsoportokat hozott létre, amelyeknek a pénzügyi tervezés mellett részletes tervet is ki kell dolgozniuk az egyes stratégiai témák mentén. Minden témának vezérigazgatóhelyettesi szintű szponzora van, támogatva ezzel a vállalati szintű elköteleződést.
A 2022-es különdíjas, az első fenntarthatósági jelentését nevező Budapest Airport Zrt. azért indult el a tavalyi megmérettetésen, mert mérföldkőhöz érkezett a transzparens működés tekintetében. Az első fenntarthatósági jelentéssel a társaság célja az volt, hogy érthető és átlátható formában adjon mély és átfogó képet a vállalat közössége, partnerei és a repülőtér közelében élők, valamint az érdeklődők számára.
„A megmérettetés során szerettünk volna visszajelzést kapni a független szakmai zsűritől, hogy a hazai szervetekkel összevetve milyen szinten állunk a jelentéstételt is érintő egyre szigorodó szabályozási környezetnek való megfelelés terén. Utólag bátran ki merjük jelenteni, hogy megérte a befektetett munka és a transzparenciára való törekvés” – mondta Katona Sarolta, a Budapest Airport Fenntarthatósági vezetője.
„A beérkezett jelentések elbírásánál nagyon fontos szempont még a megalapozottság, hogy a zöld állítások megfelelően igazolhatók és alátámaszthatók” – mondta Szücs Réka.
Kevesen dolgoznak odahaza normálisan megélezett késsel. Van, aki tart tőle, van, aki még sosem tapasztalhatta meg, milyen az, ha vág az acél.
A továbbiakban a tagállami hatóságok engedélyére sem lesz szükség az európai cégek projektben való részvételéhez.