Télen nyári gumival defektet kapni? Ez az autósok rémálma!

2018. 11. 27., 17:00

A november végi hideg még több autóst kényszerít az abroncscserére. Ezekben a hetekben közel 1,5 millió autós cserélteti le nyári gumiját a jobban tapadó télire. Ebben az időszakban 300 ezer autós új téli abroncsot is vásárol.

A havas-jeges szezonra az abroncsgyártók is felkészültek, így a Bridgestone is. Az egyik legnagyobb közlekedésbiztonsági kockázat a havas úton elszenvedett defekt.

Méterekben mérhető a különbség

Nedves útfelületen, egy 60 km/óra sebességgel haladó autó fékútja korszerű, innovatív mintázattal rendelkező téli abronccsal, 16 méter körüli, kopott abronccsal már a 20 métert is meghaladja, egy közepesen használt nyári gumival viszont még ennél is hosszabb, 22 méter körüli. Havas jeges útfelületen a fékút azonban jelentősen megnő.

Egy csupán 40 km/óra sebességgel haladó, új téli gumikkal felszerelt autó megállásához 25 méter, használt téli gumival már 40 méter, míg kopott nyári gumikkal már több, mint 80 méter szükséges. A közúti forgalomban életek múlhatnak a métereken, hiszen ha egy hirtelen lefékező autó után, vagy egy úttestre lépő gyalogos előtt kell megállnunk, akkor minden centiméter számít.

 Elsősorban a keverék és a profilmélység számít

Az autósok körében közismert, ha a napi átlaghőmérséklet 7°C alá csökken, érdemes a nyári abroncsokat télire cserélni. A biztonságos téli közlekedés szempontjából ugyanakkor nem az átlaghőmérséklet, hanem a gumik alapanyag-keveréke és a profilmélység játszik kiemelt szerepet.

A téli autógumi lágyabb gumikeverékből készülnek, így alacsonyabb hőmérsékleten is megőrzik rugalmasságukat és jobban tapadnak, de ezeket is cserélni szükséges, ha a profilmélység 4 mm alá csökken. Ilyenkor ugyanis az abroncs nem tudja elvezetni a vizet, a havat, illetve a hókását a kerék alól, jelentősen veszít tapadóképességéből, a gépjármű pedig nehezebben irányítható.

„A téli abroncsok közlekedésbiztonsági előnyei ma már széles körben ismertek, de a defektek által jelentett kockázatoknak még csak kevés autós van tudatában, pedig élete során minden vezető átlagosan 6 defektet kap” – mondta Hunyadi Szabolcs, a Bridgestone Magyarország Kft. személygépjármű-abroncs üzletág vezetője.

Havas úton még veszélyesebb a defekt

A Bridgestone adatai szerint a magyar autótulajdonosok jellemzően 4, de akár 5 téli szezonon keresztül is használnak egy szett téli gumit, amellyel akár 50 ezer kilométert is megtesznek. Erre a futásteljesítményre átlagosan legalább egy defekt esik. A defekt télen fokozott kockázatot jelent, hiszen ilyenkor már délután 4 órakor sötétedik. A cég statisztikái szerint a defektek 23 százaléka sötétedés után következik be, ráadásul minden második esetben lakott területen kívül, nehezen belátható és megközelíthető útszakaszokon.

A defekttűrő technológiával készült abroncsok használata éppen ezért a téli útviszonyok között fontos közlekedésbiztonsági előnyt jelent, emellett pedig szükségtelenné teszi a pótkerék használatát, ami a gépkocsik súlyának és üzemanyag-fogyasztásának csökkentésében is fontos szerepet játszik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 07., 11:25
Megérkeztek az első webes nyugtaadat-szolgáltatások a NAV-hoz. A szeptember 1-jén indult új rendszerben a papírnyugtás vállalkozások a Pénztárgép Portál egyszerű webes felületén küldhetik be a nyugtaadatokat. A rendszerben az első három napban már 20 ezer vállalkozás 424 ezer nyugta adatát rögzítette 1,5 milliárd forint értékben – tájékoztatott a NAV.
2026. 09. 07., 14:25
Budapest hagyományosan legkeresettebb kerületeiben esett vissza a legnagyobb mértékben a vevői érdeklődés az elmúlt egy évben. A legfrissebb kerületi adatok szerint a XIV. kerület iránti érdeklődés 20 százalékról 15 százalékra esett, a XIII. kerületé 25-ről 21-re, a VI. kerületé 19-ről 15 százalékra. Hasonló mértékben csökkent az érdeklődés a IX., a XI. és a VII. kerület iránt is.
2026. 09. 07., 18:25
Az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének fontos része a kutatómunka, különösen a tudományos területeken. A kutatómunkára gyakran jön létre kutatási szerződés. E szerződéstípus legfontosabb jellemzőit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS