A sokoldalúság netovábbja lett a zürichi Swiss-Mile ANYmal műhelyében készült robot, ami kerekes négylábúként képes mozogni, de két lábra is áll, ha kell, hogy a két mellső lábát karként használja. A svájci robotkutya-humanoid máris megkezdte a kiképzését, gyakorlati feladatokra.
A Swiss-Mile ANYmal egyszerre négylábú és humanoid robotja meglehetősen ügyes: a gyártó videóján az látszik, hogy máris rendkívül hatékonyan gyűjt össze, például dobozokat, amiket aztán automatikusan a szemétbe hajít. De ez csak egy a rengeteg felhasználási lehetőség sorában, amire ez a gép képes lehet, iparban, logisztikában, kereskedelemben egyaránt.
Az elmúlt öt évben a Swiss-Mile kutatásai egy multimodális platform megvalósítására összpontosítottak, amelyet az utolsó mérföldes szállítás és a logisztika kihívásainak megoldására terveztek. A zürichi cég szerint a cél a kiemelkedő sebesség és hatékonyság, a sokoldalúság, illetve a minél nagyobb teherbíró képesség elérése volt.
A Swiss-Mile robotja az ETH Zürich (ETHZ) ANYmal nevű négylábújának tervén alapul: maximális sebessége 22,32 km/h, és jelentős, akár 50 kilogramm hasznos terhet képes cipelni, 83 százalékkal hatékonyabban, mint a kétlábú humanoidok. Hibrid kialakítása GPS-t, LiDAR-t és kamerákat rejt, hogy akár a városi utcákon is önállóan tudjon navigálni és elkerülni az akadályokat. A Swiss-Mile adatai szerint az akkumulátorai kétórás üzemidőt biztosítanak a robot számára.
A kerekek beépítése jelentősen megnövelte a robot sebességét és hatékonyságát, de néhány évvel ezelőtt felfedezték, hogy létezik megoldás a felegyenesedésére is, ami tovább fokozza a mobilitását, így a továbbiakban ezt a koncepciót követték.
„A két lábra állás képessége forradalmasítja a lábakkal rendelkező robotok kategorizálását. Az álló üzemmód nagyobb látómezőt tesz lehetővé, ugyanakkor olyan gyakorlati készségeket is megenged, mint egy lift hívása vagy az ajtónyitás” – állítja honlapján a vállalat.
A közelmúltban a Swiss-Mile kutatói elérték a megerősítéses tanulás ún. „kíváncsiságvezérelt” tanulási formáját, amivel a robot következetes teljesítményre képes, még bonyolult feladatok végrehajtása során is. A szimuláció alatt a robot adott célt kap, például azt, hogy haladjon át egy ajtón, vagy helyezzen el egy csomagot, és ha sikerül neki, bármilyen furcsán is hangzik, „jutalmat kap”. Utóbbi azt jelenti, hogy nem adnak neki útmutatást vagy bátorítást a folyamat során, hanem engedik, hogy önállóan döntsön – írja az IEEE Spectrum.
A kutatók szerint a tanulási folyamat finoman alkalmazkodik a képzési környezet apró változásaihoz, elősegítve a különböző megoldások és pályák felfedezését. Ez az érzékenység növeli az innovatív feladatvégzés lehetőségét bonyolult és dinamikus forgatókönyvekben. Az ajtónyitási feladatban például a robot önállóan fedezte fel a kívánt eredményre vezető technikákat, ami növelte a hatékonyságát a valós feladatvégrehajtásban. A csomagmanipulációs aspektus különösen érdekes, mivel a robot a gyakorlás során időnként elejtette a csomagot, de önállóan sajátította el azt a képességet, hogy újra felvegye azt. Következésképpen, amikor a való világban találkozik majd ilyen hibával, rögtön kezelni tudja, hiszen már elsajátította a helyreállításhoz szükséges képességeket.
A csapat most azt tervezi, hogy a robotot érintés által kiváltott meglepetésérzékkel szerelik fel, azzal a céllal, hogy a bemutatott viselkedéshez képest a felfedezés egy finomabb formáját segítsék elő.
Gábor János
Főoldali kép: Swiss-Mile
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”
