760 milliárd forintos keret a hazai digitalizációs fejlesztésekre

2023. 05. 30., 13:11

Több mint 760 milliárd forint támogatás lesz elérhető 2021-27. között a DIMOP Pluszból digitalizációs fejlesztésekre Magyarországon. A szupergyors Internet Program (SZIP) folytatásaként indul a Gigabit Magyarország Program.

Megjelent a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MKI) által előkészített 760 milliárd forint támogatást nyújtó Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) új, módosított Éves Fejlesztési Kerete (ÉFK). A dokumentum meghatározza az egyes operatív programok (OP) következő évekre tervezett tevékenységeit és az adott program forrásainak elosztását.

Az 1158/2023. (IV. 27.) Korm. határozattal kihirdetett ÉFK közel 700 milliárd forint értékben jelöl meg digitalizációs forrásköltést. „Az első, 2021 őszén napvilágot látott ÉFK-hoz képest a konstrukciók megújított listáját a választásokat követő kormányzati átrendeződés, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) létrejötte, az új szakpolitikai vezetéssel a stratégiai hangsúlyok újragondolása, illetve az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként az OP szakmai tartalmának változása indukálta” – magyarázza Kész Ákos Tamás, a Königsberg Consulting Kft. szakértője.

A DIMOP Plusz célja a digitális technológiák felhasználásának ösztönzése a kormányzatban, az oktatásban, az egészségügyben, az üzleti szektorban és más területeken. A DIMOP Plusz és Éves Fejlesztési Kerete a kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésére, az állami szervek digitalizációjára, az ország zöld átállásának IKT alapú támogatására, a hazai távközlési infrastruktúra megújítására és az állampolgárok digitális készségeinek javítására összpontosít.

„Várakozásaink szerint a leghamarabb, remélhetőleg még az idei évben az OP 4. prioritásának (Digitális készségek) felhívásai nyílhatnak meg. Ezt indokolja, hogy ebben a prioritásban szerepelnek a magánszemélyek digitális tudását fejlesztő (soft skills), illetve digitális oktatási fókuszú konstrukciók. Azért feltételezzük, hogy először ezek indulnak mert a DIMOP 1. és 2. prioritásban tervezett digitális gazdaság, e-közigazgatási, e-közszolgáltatási és egyéb állami infokommunikációs fejlesztések, szolgáltatások használata azokra épülve tud kellő hatékonysággal megvalósulni a lakossági körben” – mondja Kész Ákos Tamás.

Ezen felhívások között jelenik meg a digitális tanulás fejlesztése, a köznevelési és szakképzési intézmények kompetenciáinak és képzési tartalmainak fejlesztése, továbbá a közfeladat ellátásban dolgozók és az állampolgárok digitális kompetenciáinak fejlesztése. A 4. prioritás konstrukcióinak kedvezményezettjei felsőoktatási és képzési intézmények, de jellemzően az Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. (IKK) által vezetett konzorciumok lesznek.

A DIMOP Plusz 3. prioritásában jelenik meg a korábban is futó Szupergyors Internet Program (SZIP) folytatását jelentő Gigabit Magyarország Program, melynek kedvezményezettjei, a projektek megvalósítói távközlési vállalkozások lesznek.

Intelligensebb Magyarország

Várhatóan a legnagyobb érdeklődésre számot tartó eleme az OP-nek az 1-es, Intelligensebb Magyarország program. Itt jelennek meg elsődlegesen a vállalkozások számára releváns felhívások és indulnak az őket célzó konstrukciók. A legnagyobb keretösszegű (48 milliárd forint) ezek között a „Dedikált K+F+I és a piacra lépést támogató program a digitális gazdaság szereplőinek” (DIMOP Plusz-1.1.2), ahol a kedvezményezettek IKT vállalkozások, felsőoktatási intézmények, egyéb (például állami) szervezetek lehetnek.

„Véleményünk szerint nagy érdeklődésre tarthatnak számot majd az újdonságnak ható Iparági non-profit szereplők bevonásával, ágazati típus problémákra alkalmazható modell megoldások létrehozása (DIMOP Plusz-1.2.2) és a Mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációjának támogatása egyműveletes kombinált hiteltermék keretében (DIMOP Plusz-1.2.3/A) című konstrukciók is” – mondja Kész Ákos Tamás.

Viszonylag mérsékelt keretösszeggel, de folytatódni fog a sikeresnek tekinthető Modern Vállalkozások Programja (DIMOP Plusz 1.2.7), amely 2015 óta nyújt nagy eléréssel (GINOP-ból finanszírozott) támogatást a vállalkozásoknak a digitális modernizációhoz és versenyképességük növeléséhez.

Elektronikus ügyintézési felületek korszerűsítése

A közigazgatásban megvalósuló projektek közül érdemes kiemelni az „Elektronikus ügyintézési felületek korszerűsítése” (DIMOP Plusz-1.3.2) című konstrukciót, amelynek eredményeivel sokan találkozhatnak majd jövőbeli ügyintézésük során, ahogy a „Virtuális Kormányablak” (DIMOP Plusz-1.3.3) fejlesztéseivel is. Szintén az állampolgári ügyintézést elősegítendő valósulhat majd meg az „Életesemény alapú, teljes felhasználói életutat lefedő állampolgári információs és ügyintézési megoldások kialakítása” (DIMOP Plusz-1.3.9).

„Ezek értelemszerűen kiemelt projektként megvalósuló fejlesztések lesznek, így közvetlenül csak egy meghatározott, jogszabályban kijelölt kormányzati kör részesül majd a támogatásból, közvetve azonban minden ügyintéző állampolgár profitál a fejlesztésből” – teszi hozzá a szakember.

További kedvezményezett kör várható

Számos pályázati kiírásra lehet számítani a DIMOP Plusz 2.-ben (Hi- tech és zöld átállás). A nagyobb keretösszeggel rendelkező és így szélesebb kedvezményezetti kört elérni képes pályázatok között említhetők az „Időjárásfüggő és megújuló energia alapú energiatermelők villamosenergia-rendszerbe integrálását támogató informatikai fejlesztések” (DIMOP Plusz-2.2.2), az „Energia menedzsment rendszerek fejlesztése és bevezetése önkormányzatok számára” (DIMOP Plusz-2.1.1.) vagy az „energia hatékony felhasználását támogató informatikai megoldások bevezetése” különböző szektorokban. A nem kiemelt projektek esetében az önkormányzatoknak, felsőoktatási intézményeknek érdemes időben felkészülni, mert ők fognak tudni megjelenni a kedvezményezettek között.

„Remélhetőleg a fenti programok, a Magyarország és az Európai Bizottság között már régóta húzódó vitás kérdések rendezése és tárgyalási folyamat legkésőbb nyár végéig várható lezárultával 2024 elejéig a szükséges előkészítési munkák után elindulhatnak” – teszi hozzá Kész Ákos Tamás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS