Több mint 760 milliárd forint támogatás lesz elérhető 2021-27. között a DIMOP Pluszból digitalizációs fejlesztésekre Magyarországon. A szupergyors Internet Program (SZIP) folytatásaként indul a Gigabit Magyarország Program.
Megjelent a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MKI) által előkészített 760 milliárd forint támogatást nyújtó Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) új, módosított Éves Fejlesztési Kerete (ÉFK). A dokumentum meghatározza az egyes operatív programok (OP) következő évekre tervezett tevékenységeit és az adott program forrásainak elosztását.
Az 1158/2023. (IV. 27.) Korm. határozattal kihirdetett ÉFK közel 700 milliárd forint értékben jelöl meg digitalizációs forrásköltést. „Az első, 2021 őszén napvilágot látott ÉFK-hoz képest a konstrukciók megújított listáját a választásokat követő kormányzati átrendeződés, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) létrejötte, az új szakpolitikai vezetéssel a stratégiai hangsúlyok újragondolása, illetve az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként az OP szakmai tartalmának változása indukálta” – magyarázza Kész Ákos Tamás, a Königsberg Consulting Kft. szakértője.
A DIMOP Plusz célja a digitális technológiák felhasználásának ösztönzése a kormányzatban, az oktatásban, az egészségügyben, az üzleti szektorban és más területeken. A DIMOP Plusz és Éves Fejlesztési Kerete a kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésére, az állami szervek digitalizációjára, az ország zöld átállásának IKT alapú támogatására, a hazai távközlési infrastruktúra megújítására és az állampolgárok digitális készségeinek javítására összpontosít.
„Várakozásaink szerint a leghamarabb, remélhetőleg még az idei évben az OP 4. prioritásának (Digitális készségek) felhívásai nyílhatnak meg. Ezt indokolja, hogy ebben a prioritásban szerepelnek a magánszemélyek digitális tudását fejlesztő (soft skills), illetve digitális oktatási fókuszú konstrukciók. Azért feltételezzük, hogy először ezek indulnak mert a DIMOP 1. és 2. prioritásban tervezett digitális gazdaság, e-közigazgatási, e-közszolgáltatási és egyéb állami infokommunikációs fejlesztések, szolgáltatások használata azokra épülve tud kellő hatékonysággal megvalósulni a lakossági körben” – mondja Kész Ákos Tamás.
Ezen felhívások között jelenik meg a digitális tanulás fejlesztése, a köznevelési és szakképzési intézmények kompetenciáinak és képzési tartalmainak fejlesztése, továbbá a közfeladat ellátásban dolgozók és az állampolgárok digitális kompetenciáinak fejlesztése. A 4. prioritás konstrukcióinak kedvezményezettjei felsőoktatási és képzési intézmények, de jellemzően az Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. (IKK) által vezetett konzorciumok lesznek.
A DIMOP Plusz 3. prioritásában jelenik meg a korábban is futó Szupergyors Internet Program (SZIP) folytatását jelentő Gigabit Magyarország Program, melynek kedvezményezettjei, a projektek megvalósítói távközlési vállalkozások lesznek.
Várhatóan a legnagyobb érdeklődésre számot tartó eleme az OP-nek az 1-es, Intelligensebb Magyarország program. Itt jelennek meg elsődlegesen a vállalkozások számára releváns felhívások és indulnak az őket célzó konstrukciók. A legnagyobb keretösszegű (48 milliárd forint) ezek között a „Dedikált K+F+I és a piacra lépést támogató program a digitális gazdaság szereplőinek” (DIMOP Plusz-1.1.2), ahol a kedvezményezettek IKT vállalkozások, felsőoktatási intézmények, egyéb (például állami) szervezetek lehetnek.
„Véleményünk szerint nagy érdeklődésre tarthatnak számot majd az újdonságnak ható Iparági non-profit szereplők bevonásával, ágazati típus problémákra alkalmazható modell megoldások létrehozása (DIMOP Plusz-1.2.2) és a Mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációjának támogatása egyműveletes kombinált hiteltermék keretében (DIMOP Plusz-1.2.3/A) című konstrukciók is” – mondja Kész Ákos Tamás.
Viszonylag mérsékelt keretösszeggel, de folytatódni fog a sikeresnek tekinthető Modern Vállalkozások Programja (DIMOP Plusz 1.2.7), amely 2015 óta nyújt nagy eléréssel (GINOP-ból finanszírozott) támogatást a vállalkozásoknak a digitális modernizációhoz és versenyképességük növeléséhez.
A közigazgatásban megvalósuló projektek közül érdemes kiemelni az „Elektronikus ügyintézési felületek korszerűsítése” (DIMOP Plusz-1.3.2) című konstrukciót, amelynek eredményeivel sokan találkozhatnak majd jövőbeli ügyintézésük során, ahogy a „Virtuális Kormányablak” (DIMOP Plusz-1.3.3) fejlesztéseivel is. Szintén az állampolgári ügyintézést elősegítendő valósulhat majd meg az „Életesemény alapú, teljes felhasználói életutat lefedő állampolgári információs és ügyintézési megoldások kialakítása” (DIMOP Plusz-1.3.9).
„Ezek értelemszerűen kiemelt projektként megvalósuló fejlesztések lesznek, így közvetlenül csak egy meghatározott, jogszabályban kijelölt kormányzati kör részesül majd a támogatásból, közvetve azonban minden ügyintéző állampolgár profitál a fejlesztésből” – teszi hozzá a szakember.
Számos pályázati kiírásra lehet számítani a DIMOP Plusz 2.-ben (Hi- tech és zöld átállás). A nagyobb keretösszeggel rendelkező és így szélesebb kedvezményezetti kört elérni képes pályázatok között említhetők az „Időjárásfüggő és megújuló energia alapú energiatermelők villamosenergia-rendszerbe integrálását támogató informatikai fejlesztések” (DIMOP Plusz-2.2.2), az „Energia menedzsment rendszerek fejlesztése és bevezetése önkormányzatok számára” (DIMOP Plusz-2.1.1.) vagy az „energia hatékony felhasználását támogató informatikai megoldások bevezetése” különböző szektorokban. A nem kiemelt projektek esetében az önkormányzatoknak, felsőoktatási intézményeknek érdemes időben felkészülni, mert ők fognak tudni megjelenni a kedvezményezettek között.
„Remélhetőleg a fenti programok, a Magyarország és az Európai Bizottság között már régóta húzódó vitás kérdések rendezése és tárgyalási folyamat legkésőbb nyár végéig várható lezárultával 2024 elejéig a szükséges előkészítési munkák után elindulhatnak” – teszi hozzá Kész Ákos Tamás.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.