November végétől pályázhatnak az AKG-ban való részvételre a szőlőtermelők

2024. 11. 15., 16:15

A Közös Agrárpolitika mostani ciklusában elinduló új, 2025 és 2029 közötti ötéves Agrár-környezetgazdálkodási támogatási programhoz (AKG) 2024. november 25. és december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket a szőlőtermelők – hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Egy hektár ültetvényre a kötelező alapvállalásaik után évente 892 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak a szőlőtermelők, további szabadon választható környezetbarát gyakorlatok alkalmazása esetén ez a támogatási összeg még maximum 133 eurónak megfelelő forintösszeggel növelhető. A program céljai közt szerepel a növényvédő szerek használatának csökkentése, valamint a talajok, a vizek és a biodiverzitás védelme. A kifizetések feltétele a vállalt tevékenységek betartása a teljes kötelezettségvállalási időszak alatt a gazdaság teljes területén.

A 2022–2024 között a Vidékfejlesztési Program keretei között működtetett Agrár-környezetgazdálkodási támogatási konstrukcióban közel 37 ezer hektár szőlőültetvénnyel vettek részt a gazdálkodók, amely az 58 ezer hektár hazai termőterülethez viszonyítva rendkívül nagy arány. A hazai árutermelő szőlőültetvények többségét ma már fenntartható módon művelik a gazdálkodók.

A kertészeti kultúrákhoz kapcsolódóan – melynek része a szőlőágazat is – új ültetvények telepítésére 24,2 milliárd forint igény érkezett be 2024 novemberéig – tájékoztatott Feldman Zsolt az Agrárminisztérium közleménye szerint. Az államtitkár felhívta a figyelmet egy másik, az ültetvények megújítását szolgáló szerkezetátalakítási támogatási konstrukcióra is, amelynek keretében idén november 30-ig még benyújthatók a támogatási kérelmek. Előnyt élvez, aki az idén megújított borvidéki szerkezetátalakítási tervekhez igazodóan szeretné megújítani szőlőültetvényét. A cél a szőlőtermesztés hatékonyságának növelése.

Jövő év első felében a Kertészeti üzemek technológiai fejlesztése című felhívás kapcsán eszköz- és gépbeszerzésre, a Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása című pályázatban pedig precíziós technológiákra igényelhetnek támogatást a szőlőtermeléssel foglalkozó gazdálkodók, ezek pályázati felhívásai is már készülnek – ismertette az államtitkár.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS