Munkaerőpiac: rekordévet vár az atipikus szektor

Munkaerőpiac: rekordévet vár az atipikus szektor
2021. 09. 15., 11:00

A koronavírus-járvány kitörése 50 százalékkal vetette vissza a nyugdíjas, 20 százalékkal a diákfoglalkoztatást, s mindössze 8 százalékkal a kölcsönzési szektort 2020-ra. Idén mindannyian rekordforgalmat várnak az előző esztendő bázisán: 2021 végére ötödével nőhet a diákok, negyedével a kölcsönzöttek és duplájára az időskorúak nettó árbevétele – tette közé az összesen 420 000 atipikus keretek között foglalkoztatott dolgozók kétharmadát képviselő tagszervezeteik legfrissebb adatai alapján Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ), a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége (KÖZÉSZ) és a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).

„Azért is szép szám a 8 százalék, mert a rekordindulást követő második negyedév 2020-ban nálunk is 30–50 százalékos visszaesést okozott, sokan azonban erőn felül próbálkoztak kollégáik munkaviszonyban tartásáért, úgy a fizetett szabadságok, mint az ideiglenes megoldásnak gondolt áthelyezett munkanapok lehetőségével, ami azóta a legtöbb iparágba beépült. Tavaly nyáron már sikeresen toboroztunk: nem volt olyan pozíció, amit ne tudtunk volna határidőn belül betölteni. 2021 első féléve a korábban megszokott volument, a válság előtti forgalmat hozta – amiben persze a február 1-jei 4 százalékos bérnövekedés is megjelenik –, s úgy látjuk még ezt is felülmúlja majd az évzárás” – foglalta össze tapasztalatait Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke. Sok cég, amely kormányzati támogatást kapott létszáma megtartásához, úgy kívánta feltölteni a kiesők pótlását, hogy saját állományba vették át a kölcsönzött munkatársakat. Kettős helyzet alakult ki: nőtt a volumen, nőtt az igény, de a kölcsönzési szektorban ezt nem tükrözték a számok, ami nem tartós megoldás, mert hosszú távon ellehetetleníti azokat a munkaerő-szervező HR-szolgáltató cégeket, akik akár évtizedek óta kiszolgálták őket, ideiglenesen azonban mindenki számára előnyös helyzetet teremt és további gyümölcsöző együttműködést alapoz meg.

Dolgos Attila KÖZÉSZ-alelnök szavai szerint a járvány alaposan „belerondított" a 2020-as év első és második negyedévébe, ha közérdekű nyugdíjas szövetkezetek teljesítését vizsgáljuk. A kiemelt időszak közepén mintegy 80 százalékot zuhant egyik pillanatról a másikra a szövetkezetek árbevétele és foglalkoztatott tagi létszáma. Kizárólag a magas higiéniai elvárással dolgozó vállalkozások tudtak nyugdíjas munkaerőt fogadni. „A szövetkezeti szakemberek kitartó munkájának köszönhetően azonban, amilyen óriási beszakadást tapasztaltunk a piacon, ugyanolyan mértékű növekedés kezdődött meg a második negyedév végén, így összességében nem tekinthető teljes kudarcnak 2020.” A 2021-es évvel kapcsolatos várakozás pozitív, „előttünk van még szeptember második fele, október, november, ami békeidőben kimagasló időszak a nyugdíjas szövetkezetek életében".  A jelen munkaerő-piaci helyzet kedvez az atipikus foglalkoztatási formáknak, így a nyugdíjas szövetkezeteknek is.  A foglalkoztatott tagok és a partnervállalkozások száma folyamatosan növekszik. „Előrejelzéseink szerint a 2021-es év 2019 teljesítményéhez közel várható, de szükséges ehhez, hogy a nyugdíjas korosztály biztonságban érezze magát a munkaerőpiacon, ami a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek felelőssége.”

Majzik Nándor DiákÉSZ-főtitkár kiemelte, hogy a 2020-as év első két hónapja terven felüli növekedéssel indult a diákmunka szektorban, amit a márciusban beköszöntő koronavírus-járvány miatti korlátozások alaposan visszavágtak, a 10–20 százalék körüli növekedés helyett 40–60 százalékos visszaeséseket okozva a tavaszi-nyári hónapokban. Őszre kezdett el érdemben javulni a helyzet, ekkor 10–25 százalék körüli mínuszokat mértek az előző év azonos időszakaihoz viszonyítva. „Idén áprilistól a korlátozások feloldásával már érdemi javulás tapasztalható az előző esztendőhöz képest, 40–50 százalékkal sikerült a 2020-as évhez képest felülteljesíteni. A várakozás az újra munkaerőhiányos őszi időszakra a 2019-es számainak elérése, ezzel gyakorlatilag a koronavírus-járvány hatásai lezárulni látszanak.” Míg tavaly még az volt a tapasztalat, hogy sokan nem találtak maguknak olyan állást, amilyet szerettek volna, a gazdagság felpörgésével párhuzamosan hamar újra a munkaerőhiány lett a legfontosabb kihívás a tanulók foglalkoztatásában is.

Dénes Rajmund Roland MMOSZ elnök úgy látja, az Y és Z generáció térnyerése miatt is egyre vonzóbb az atipikus foglalkoztatás flexibilitása, változatosága, a mobilitás támogatása, vagy akár a távmunka opciója, ami a 21. századi munkavállalói elvárásokat is kiszolgálva támogatja a hozzáadott értékű munkavégzést, a különböző dokumentumok, igazolások, visszajelzések folyamatos kétirányú menedzselésével. Fontos kiemelni, hogy az ekvivalencia elve alapján azonos bér, azonos béren kívüli juttatás és azonos elbánás illeti a kölcsönzött munkatársakat, akiket a cégek igyekeznek azonnal a saját állományukba illeszteni, hogy egyenrangú csapattagként dolgozzanak, hiszen akkor tudnak teljes értékű munkavállalók lenni, ha már a legelején kialakul a lojalitás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS