A harmadik negyedévben 2098 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder elemzése szerint, 13,1 százalékkal több, mint az egy évvel korább 1855 forint. A felsőbb bérkategóriákban is dinamikus maradt a bérek emelkedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2023 harmadik negyedévéhez képest 10,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
A Trenkwalder adatai szerint jelenleg három régióban: Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon alakul 2000 forint alatt az átlagos fizikai órabér. A többi régióban már 2050–2200 forint között mozog ez a mutató, ugyanakkor Közép-Magyarország és a főváros minden eddiginél jobban kiugrik a hazai mezőnyből: itt az órabérek átlagos nagysága immár meghaladja a 2900 forintos szintet is.
„Továbbra is igen magas, 13 százalék feletti a kékgalléros órabérek növekedési üteme, miközben a KSH adatai szerint szeptemberben az éves infláció mértéke már csak 3 százalékos volt. Ez tehát kétszámjegyű reálbérnövekedést jelent ebben a foglalkoztatási körben – mutat rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – A bérnövekedés üteme hosszabb távon is intenzív maradhat, mivel az aktuális gazdaságpolitikai célkitűzések nyomán a minimálbér erőteljes emelése várható, ami meghatározó hatást gyakorol majd az alacsonyabb kategóriájú bérek alakulására is.”
A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 800 ezer és 1,2 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2024 harmadik negyedévében átlagosan 10,4 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
„A szellemi középvezetők körében is jelentős, 7 százalék feletti reálbérnövekedés tapasztalható, mivel a bérek emelkedése a lecsökkent infláció ellenére is a 10 százalék feletti sávban maradt – magyarázta Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – A pénzromlás ütemének jelenlegi alacsony szintje mellett sem várható, hogy jelentősen visszaesik a béremelkedés dinamikája, mivel továbbra is erősek az elmúlt évek magas inflációja nyomán megjelenő béremelési igények. A számok fluktuáció erősödését mutatják: a kilépési forgalom ebben az időszakban 5,8 százalékra nőtt a tavaly ilyenkor tapasztalt 3,4 százalékról. A képzett munkaerő eláramlását pedig többek között a megfelelő szinten tartott keresetekkel lehet hatékonyan ellensúlyozni.”
Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól jelentősen elmaradó, 4,8 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt 12 hónap során a Moore Hungary adatai szerint. Jól mutatja a BSC-szektor munkaerőpiaci vonzerejét, hogy még ez a béremelkedési ütem is elegendő volt az aktuálisan szükséges létszám biztosításához: a belépési forgalom 9 százalék fölé tudott emelkedni, igaz, a kilépési forgalom aránya is túllépte a 6 százalékot.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.