Ezért éri meg kizöldülniük az erőműveknek és üzemeknek

Ezért éri meg kizöldülniük az erőműveknek és üzemeknek
2024. 05. 27., 09:10

A klímaváltozás megfékezése érdekében a legfontosabb feladat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, amit az Európai Unióban és világszerte működő kibocsátás-kereskedelmi rendszerek is képesek elősegíteni.

Az Unió saját, egységes kibocsátás-kereskedelmi rendszere, az EU ETS (Emissions Trading System) 2005-ben indult el. A rendszer hatálya alá tartozó legjelentősebb üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátó ágazatok (egyebek mellett a villamosenergia-, a cement-, a műtrágya-, a vas- és acélipar) képviselőinek a kibocsátott ÜHG minden olyan tonnájához, amelyre nem nyújt fedezetet az esetlegesen ingyenesen allokált kvótamennyiségük, közösségi aukciókon, a másodlagos piacon azaz tőzsdén, vagy azon kívül vásárolniuk kell egy darab kibocsátási kvótát, és minél magasabb a kvóta árfolyama, annál inkább érdekeltek emissziójuk mérséklésében. A kötelezettséget nem teljesítő létesítményeknek minden egyes hiányzó kvóta után 100 euró büntetést kell fizetniük, ráadásul utólag a kvótákat is be kell szerezniük.

Bizonyos ágazatok még kapnak ingyen kvótákat (kibocsátási egységeket), de ez a lehetőség 2034-ig megszűnik. A villamosenergia-termelők viszont 2013 óta már csak vásárlással juthatnak hozzá a kvótákhoz. Ennek költségei a legnagyobb kibocsátónak számító lignit- és széntüzelésű erőművek számára egyre kevésbé kigazdálkodhatóak, nagyrészt ezért az EU-ban sorra állítják le ezeket az erőműveket, és az ilyen jellegű új beruházásokhoz már uniós támogatás sem igényelhető.

Az ambiciózus kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében az Európai Bizottság fokozatosan mérsékli a rendszerben forgó kvóták számát. Ez emelő hatást gyakorol árfolyamukra, ami még inkább kibocsátáscsökkentő beruházásokra sarkallja a kötelezetteket. Emellett az országoknak az aukciók bevételeinek minimum felét klímavédelmi célokra kell fordítaniuk, ami tovább javítja a rendszer hatékonyságát.

Elsősorban az elérhető kvótaszám csökkenése és a kibocsátáscsökkentési célszámok növekedésének hatására a korábban stabilan a néhány eurós tartományban tartózkodó árfolyam 2018-ban emelkedésnek indult, majd 2023-ban történetében először meghaladta a tonnánkénti 100 eurót, és bár azóta lefelé korrigált, hosszabb távon az elemzők további jelentős emelkedést várnak.

Az EU ETS alá tartozó iparágakból az unió ÜHG-kibocsátásának több, mint 40 százaléka származik, ugyanakkor 2023-ban ETS2 néven új kibocsátáskereskedelmi rendszert hoztak létre, amely az épületekből, közúti közlekedésből és további ágazatokból (főleg az EU ETS hatálya alá nem tartozó kisiparból) származó CO2-kibocsátást fedi le és kezeli 2027-től. (X)

Fotó: MVM Partner

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 17., 16:17
Az ESG törvény, valamint annak végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket tartalmaz egy vállalkozás közvetlen beszállítóinak átvilágítására, aminek teljesítéséért végső soron az ügyvezetés tartozik felelősséggel – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A törvény közelmúltban megjelent végrehajtási rendeletéből kiderül, mindez milyen feladatokat ró a vállalatokra.
2024-10-18 00:18:00
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index riportjának 2024. évi kiadása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS