Közel 10 százalékos volt az éves drágulás szeptemberben az albérletpiacon

Közel 10 százalékos volt az éves drágulás szeptemberben az albérletpiacon
2024. 10. 14., 16:14

Vegyesen alakultak az átlagos lakbérek szeptemberben. Országos szinten 0,1 százalékkal csökkentek augusztushoz képest, Budapesten viszont 0,4 százalékos emelkedtek – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexének adataiból. Éves összevetésben az országos átlagos bérleti díjak 9,6, a fővárosban pedig 9,9 százalékkal növekedtek.

Vegyesen alakultak az átlagos lakbérek szeptemberben. Országos szinten 0,1 százalékkal csökkentek augusztushoz képest, Budapesten viszont 0,4 százalékos emelkedtek – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexének adataiból. Éves összevetésben az országos átlagos bérleti díjak 9,6, a fővárosban pedig 9,9 százalékkal növekedtek. 

Évek óta példátlan kínálatbővülés

A friss adatok arra utalnak, hogy megtorpant a drágulás, de ez megszokott fordulatnak számít a szeptemberi hónapokban, amikor az albérletszezont követően a kereslet alacsonyabb fordulatszámra kapcsol – olvasható az ingatlan.com közleményében.

Figyelemre méltó viszont, hogy a bérletidíj-emelkedés éves üteme viszonylag magas szinten ragadt be. Az éves drágulás a tavaly szeptemberi 12 százalékról 10 százalék alá lassult, de 2021 ősze óta sosem csökkent 9,5 százalék alá. Ez arra utal, hogy a bérleti díjak reálértékben stabilak maradtak, tehát legalább az infláció mértékével emelkedtek középtávon vizsgálva a trendeket” – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ennek hátterében az áll, hogy a bérek is folyamatosan emelkedtek, ami hozzájárult az albérletárak emelkedéséhez. „A kínálat alakulásából az is kitűnik, hogy a bérbeadóknak viszont már fel van adva a lecke, ha ilyen árszintek mellett szeretnék kiadni a lakásukat vagy házukat”

Az idei ősz piaci különlegessége ugyanis, hogy jelentősen megnőtt a kiadó lakások száma. Budapesten több mint 10 ezer kiadó lakás volt a piacon, országosan pedig ez a szám meghaladta a 16 ezret. Ilyen mértékű kínálat utoljára 2021 őszén volt látható, amikor a koronavírus-járvány hatása miatt robbanásszerűen megnőtt a kínálat. Most azonban más tényezők befolyásolják a piacot. Az év első kilenc hónapjában 11 százalékkal alacsonyabb volt a kereslet, mint 2023-ban. „Ez részben a magas bérleti díjaknak köszönhető, amelyek visszafogják az érdeklődést. Másrészt annak, hogy az eladó lakások piacán a korábbinál jobb feltételek várják a lakásvásárlókat, így már kevesebb költözést tervező kényszerül albérletbe” – magyarázta Balogh László.

Két-háromszoros különbség a legdrágább és legolcsóbb lokációk között

A szeptemberi változások értékelése mellett az elemzés az október közepére jellemző bérleti díjakat is részletesen ismerteti. Budapesten továbbra is 250 ezer forint az átlagos összeg, de a városrészek között mind a választékot, mind a lakbérek összegét tekintve nagyok az eltérések.

A legjelentősebb kínálatot nyújtó XIII. és II. kerületben összesen közel 2000 kiadó lakás és ház vár bérlőre, 250-350 ezer forintos átlagos havi díjjal számolhatnak a bérlők. Fej-fej mellett halad még a V., az XI. és VI. kerület a legnagyobb kínálattal rendelkező városrészek versenyében 730–790 kiadó lakással. Ezekben a kerületekben az átlagos bérleti díj 350, 255 és 290 ezer forint. Jelentős még a kínálat a VIII., a IX. és XIV. kerületekben is, az átlagos bérleti díj pedig elmarad a fővárosi átlagtól, október közepén 220–235 ezer forintot tett ki. A legolcsóbb budapesti kerületek közé a XVI. és a XVIII. tartozik 180 ezer forintos átlagos albérletárral. 

A vármegyeszékhelyeket tekintve továbbra is Debrecen rendelkezik a legerősebb albérletpiaccal. Összesen több mint 800 lakóingatlant kínálnak a tulajdonosok, 230 ezres átlagáron. A kínálat nagyságát tekintve Pécs és Szeged következik 340–280 kiadó lakóingatlannal, amelyek bérleti díja havonta átlagosan 150–160 ezer forint. A legolcsóbb vármegyeszékhelyek Békéscsaba, Szekszárd és Miskolc, ahol 100–110 ezer forint az átlagos bérleti díj.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS