Vegyesen alakultak az átlagos lakbérek szeptemberben. Országos szinten 0,1 százalékkal csökkentek augusztushoz képest, Budapesten viszont 0,4 százalékos emelkedtek – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexének adataiból. Éves összevetésben az országos átlagos bérleti díjak 9,6, a fővárosban pedig 9,9 százalékkal növekedtek.
Vegyesen alakultak az átlagos lakbérek szeptemberben. Országos szinten 0,1 százalékkal csökkentek augusztushoz képest, Budapesten viszont 0,4 százalékos emelkedtek – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexének adataiból. Éves összevetésben az országos átlagos bérleti díjak 9,6, a fővárosban pedig 9,9 százalékkal növekedtek.
Évek óta példátlan kínálatbővülés
A friss adatok arra utalnak, hogy megtorpant a drágulás, de ez megszokott fordulatnak számít a szeptemberi hónapokban, amikor az albérletszezont követően a kereslet alacsonyabb fordulatszámra kapcsol – olvasható az ingatlan.com közleményében.
„Figyelemre méltó viszont, hogy a bérletidíj-emelkedés éves üteme viszonylag magas szinten ragadt be. Az éves drágulás a tavaly szeptemberi 12 százalékról 10 százalék alá lassult, de 2021 ősze óta sosem csökkent 9,5 százalék alá. Ez arra utal, hogy a bérleti díjak reálértékben stabilak maradtak, tehát legalább az infláció mértékével emelkedtek középtávon vizsgálva a trendeket” – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ennek hátterében az áll, hogy a bérek is folyamatosan emelkedtek, ami hozzájárult az albérletárak emelkedéséhez. „A kínálat alakulásából az is kitűnik, hogy a bérbeadóknak viszont már fel van adva a lecke, ha ilyen árszintek mellett szeretnék kiadni a lakásukat vagy házukat”
Az idei ősz piaci különlegessége ugyanis, hogy jelentősen megnőtt a kiadó lakások száma. Budapesten több mint 10 ezer kiadó lakás volt a piacon, országosan pedig ez a szám meghaladta a 16 ezret. Ilyen mértékű kínálat utoljára 2021 őszén volt látható, amikor a koronavírus-járvány hatása miatt robbanásszerűen megnőtt a kínálat. Most azonban más tényezők befolyásolják a piacot. Az év első kilenc hónapjában 11 százalékkal alacsonyabb volt a kereslet, mint 2023-ban. „Ez részben a magas bérleti díjaknak köszönhető, amelyek visszafogják az érdeklődést. Másrészt annak, hogy az eladó lakások piacán a korábbinál jobb feltételek várják a lakásvásárlókat, így már kevesebb költözést tervező kényszerül albérletbe” – magyarázta Balogh László.
Két-háromszoros különbség a legdrágább és legolcsóbb lokációk között
A szeptemberi változások értékelése mellett az elemzés az október közepére jellemző bérleti díjakat is részletesen ismerteti. Budapesten továbbra is 250 ezer forint az átlagos összeg, de a városrészek között mind a választékot, mind a lakbérek összegét tekintve nagyok az eltérések.
A legjelentősebb kínálatot nyújtó XIII. és II. kerületben összesen közel 2000 kiadó lakás és ház vár bérlőre, 250-350 ezer forintos átlagos havi díjjal számolhatnak a bérlők. Fej-fej mellett halad még a V., az XI. és VI. kerület a legnagyobb kínálattal rendelkező városrészek versenyében 730–790 kiadó lakással. Ezekben a kerületekben az átlagos bérleti díj 350, 255 és 290 ezer forint. Jelentős még a kínálat a VIII., a IX. és XIV. kerületekben is, az átlagos bérleti díj pedig elmarad a fővárosi átlagtól, október közepén 220–235 ezer forintot tett ki. A legolcsóbb budapesti kerületek közé a XVI. és a XVIII. tartozik 180 ezer forintos átlagos albérletárral. 
A vármegyeszékhelyeket tekintve továbbra is Debrecen rendelkezik a legerősebb albérletpiaccal. Összesen több mint 800 lakóingatlant kínálnak a tulajdonosok, 230 ezres átlagáron. A kínálat nagyságát tekintve Pécs és Szeged következik 340–280 kiadó lakóingatlannal, amelyek bérleti díja havonta átlagosan 150–160 ezer forint. A legolcsóbb vármegyeszékhelyek Békéscsaba, Szekszárd és Miskolc, ahol 100–110 ezer forint az átlagos bérleti díj.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.