Az Európai Kereskedelem Napja Budapesten: ünnep és szakmai párbeszéd

2024. 10. 10., 11:10

Huszadik, jubileumi alkalommal került megrendezésre az Európai Kereskedelem Napja. A szervező VOSZ a hazai kereskedelmi ágazat helyzetének stratégiai fontosságát kívánta ismét fókuszba állítani, mint minden alkalommal.

Az idei Európai Kereskedelem Napja különleges jelentőséggel bírt, hiszen Budapesten került sor a EuroCommerce kihelyezett board ülésére is. A nemzetközi kiskereskedelmi szektor képviselői, köztük Juan Manuel Morales, a EuroCommerce elnöke és Christel Delberghe főtitkár, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vezetői ünnepelték együtt a kiskereskedelmi ágazatot, és vitatták meg annak jelenlegi helyzetét, valamint a jövőbeni kihívásokat és lehetőségeket. A rendezvény fővédnöke Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, szakmai védnöke Gerlaki Bence gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért felelős helyettes államtitkár volt.

Christel Delberghe, az EuroCommerce főtitkára a rendezvényen elhangzott beszédében hangsúlyozta a kiskereskedelmi szektor fontosságát az európai gazdaság számára: „Szektorunk élénk, innovatív és gyorsan reagál a változásokra. Európa legnagyobb magánszektorbeli munkaadója vagyunk, 26 millió munkahelyet biztosítva, ami az Európai Unióban minden hetedik munkahelyet jelenti. Több mint 5 millió vállalkozást képviselünk, amelyek 99 százaléka kis- és középvállalkozás. Ágazatunk az európai GDP 10 százalékát adja, és meghatározó szerepet játszunk a helyi közösségek életében is.

Beszédében Delberghe rávilágított a kereskedelmi szektort érintő kihívásokra is, kiemelve a globális versenyhelyzet, az ellátási lánc zavarait, az infláció és a megélhetési költségek válságának hatásait. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szektor jelentős befektetéseket igényel a fenntarthatóság és a digitalizáció terén, és megemlítette, hogy az EuroCommerce tanulmánya szerint akár 600 milliárd eurós beruházásra lehet szükség 2030-ig a szektor átalakításához. „Európának egy jól működő egységes piacra van szüksége, amely mindenki számára előnyös. A piac széttagoltsága magasabb árakat és kevesebb választékot eredményez a fogyasztók számára, és gátolja az innovációt. Ezen változtatni kell!” – mondta Delberghe.

Krisán László, a VOSZ kereskedelmi tagozatának elnöke a magyar kereskedelmi szektort képviselte beszédében, méltatta a hazai és európai kereskedelem fontosságát és jelentőségét: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Európai Kereskedelem Napján Önök előtt állhatok, hogy együtt ünnepeljük és méltassuk a hazai és európai uniós kereskedelem kiemelkedő jelentőségét. Ez a nap kiváló alkalom arra, hogy elgondolkodjunk szerepünkről, eredményeinkről, kihívásainkról és jövőbeli lehetőségeinkről.” Krisán László kiemelte a kereskedelmi szektor számottevő gazdasági hatását is: „2023-ban Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom összesen 19 430 milliárd forintot tett ki, ami percenként 37 millió forintos forgalmat jelent. Az EU-ban a kereskedelem a GDP több mint 10 százalékát adja, míg Magyarországon ez az arány meghaladja a 11 százalékot, ami a szektort az egyik legnagyobb adófizetővé teszi.”

A rendezvényen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is előadást tartott, melynek keretein belül bejelentette, hogy 2025. január 1-jétől feláll a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság. „Az új hatóság négy területen lát majd el feladatokat: a kereskedelempolitika szakmai támogatásában, a fogyasztóvédelemben, az élelmiszer-biztonság felügyeletében, valamint bizonyos laborvizsgálatok elvégzésében” – jelentette be a miniszter. Nagy Márton arról is beszélt, hogy a kormány intézkedései sorozatos támadások alatt állnak, azonban hangsúlyozta, hogy ehelyett a kereskedelmi szektornak inkább olcsóbb és jobb termékeket kellene kínálnia a magyar családok számára.

A rendezvényen Perlusz László, a VOSZ főtitkára is köszöntőt mondott, amelyben megköszönte a kiskereskedelmi dolgozók áldozatos munkáját, és hangsúlyozta, hogy a kereskedelem a gazdaság motorja.

Az eseményen Juan Manuel Morales, az EuroCommerce elnöke is jelen volt, aki kiemelte, hogy az európai kereskedelmi szektor előtt álló kihívások közös megoldást igényelnek, és fontos az uniós szintű összefogás a sikeres jövő érdekében.

Az Európai Kereskedelem Napja 2024-ben egy sikeres és inspiráló esemény volt, amely nemcsak a szektor eredményeit ünnepelte, hanem platformot biztosított a kihívások megvitatására és a jövőbeli lehetőségek feltárására. Az EuroCommerce kihelyezett ülésének budapesti megrendezése pedig kiváló alkalom volt arra, hogy a szektor vezetői személyesen is találkozzanak és megosszák tapasztalataikat, miközben közösen dolgoznak a kereskedelem jövőjének alakításán.

A kiemelt ünnepként számon tartott eseményen átadásra kerültek a szakma legrangosabb elismerései, a magyar kormány által adományozott Klauzál Gábor Elismerő Oklevelek és a Demján Sándor által alapított Magyar Kereskedelemért Nagydíjak.

Az Európai Kereskedelem Napjának 2024. évi kitüntetettjei
Klauzál Gábor Elismerő Oklevél:
   Anticsné Tajti Mária beszerzési osztályvezető, Mecsek Füszért Zrt.
  
Daradics Kinga Ágnes ügyvezető, eMag Magyarország Kft.
  
Grósz Jenő több országért felelős igazgató, Lidl International
  
Jeszenszki Lívia ügyvezető igazgató, Reál Hungária Élelmiszer Kft.
  
Keczer Péter országos ingatlangazdálkodási vezető, TESCO Global Áruházak
   Zrt.
  
Pálmay Flóra nemzetközi igazgató, Magyar kereskedelmi és Iparkamara
  
Zsiga Krisztián elnök igazgató, Abaúj Coop Zrt.
Magyar Kereskedelemért Nagydíj:
  
Bonusné Mihály Ilona, Auchan Magyarország Kft.
  
Csik Miklós Tibor, 68. sz. felsőtelekesi COOP ABC, Abaúj COOP Zrt.
  
Fodor Józsefné, TESCO-GLOBAL Zrt.
  
Gyökeres László, Vöröskő Kft.
  
Kókai Anikó, 110. sz. Gödöllő Áruház, Gödöllő COOP Zrt.
  
Németh Orsolya, SPAR Magyarország Kft.
  
Sípos Mária Erzsébet, sóskúti COOP Terasz csemege, Budavidék Zrt.
  
Szigethy Zsolt Gyuláné, 111. sz. celldömölki üzlet, Harmadik Forrás- COOP Kft.
  
Tóth József Gergő, dm Kft.
  
Vőneki Gabriella, Lidl Magyarország Bt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 08., 16:10
A 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7 százaléka, idén pedig 10 százalékuk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS