Jelentősen csökkent a kukorica terméshozama, súlyosabb a gombafertőzés is

Dr. Körösi Katalin Orsolya, a Kukorica Kör Egyesület szakmai és operatív igazgatója bevezető előadásában kiemelte, hogy a 2022-es rekordmértékű aszályt követően az idei nyár időjárása is rendkívül kedvezőtlenül érintette a gazdálkodókat, ezért minden eddiginél fontosabb feladat annak feltárása, hogy hogyan lehet hosszabb távon is fenntarthatóvá tenni a kukoricatermesztést Magyarországon. Szemléletváltásra van szükség, az automatizmusok többé már nem működnek – hangsúlyozta a szakértő.

Dr. Kovács István, a KITE terménykereskedelmi üzletág-igazgatója elmondta, hogy a kukorica betakarítása mostanra csaknem befejeződött. Ez a művelet idén a hőstressz miatt rendkívül korán kezdődött: míg tavaly ilyenkor a kukoricaterületek 45–50 százalékán végeztek a betakarítással, idén ez az arány már eléri a 85–90 százalékot. A termésátlag a tavalyi 7,5–8 t/ha érték helyett idén csupán a 5,5–5,7 t/ha értéket éri majd el. Tekintettel a tavalyinál nagyobb vetésterületre, az idei össztermés mértéke mintegy 5 millió tonna lesz, szemben a tavalyi 6 millió tonnával.

A szakember rámutatott, hogy bár tőlünk keletebbre előfordulnak még rosszabb kukorica termésátlagok (Romániában 3 t/ha, Bulgáriában 4 t/ha körüli), Európa össztermelésére nem gyakorolt negatív hatást az időjárás (Ausztriában 10 t/ha, Németországban 9 t/ha a termésátlag). A világtermelés a tavalyi 1,2 milliárd tonnás mennyisége is gyakorlatilag teljesülni fog 2024-ben is, ezért jelentősebb áremelkedésre a gazdák a közeljövőben nem számíthatnak.

„A nyári hőstressz eredményeként a hazai jegyzésárak a korábbi 15–20 százalékos elmaradás után mára beérték a párizsi árutőzsde (MATIF) jegyzésárait, így célszerűnek tűnik most értékesíteni a betakarított terményt – mutatott rá Dr. Kovács István. – Betárolni pedig csak toxinmentes tételeket érdemes, az eltérő minőségű kukoricát semmiképpen nem érdemes keverni.”

Idén a termés mintegy 30–40 százaléka fertőzött kisebb-nagyobb mértékben gombaméreggel (mikotoxin), ami annak köszönhető, hogy a hőstressz miatt legyengült növények könnyebben tudtak fertőződni a gombákkal. Ezt a folyamatot a kártevők (pl. kukoricamoly) fokozottabb jelenléte is erősítette. A határérték feletti toxinszinttel rendelkező kukorica takarmányként nem, csupán bioüzemanyag-előállítás céljára értékesíthető – jelentősen nyomottabb áron.

Ahol a termésátlag elérte a 7–8 t/ha szintet, a kukoricatermesztés idén is jövedelmező tevékenységnek számított. Ahol azonban a szárazság és a kártevők miatt komolyabban károsodott a termés, ez a tevékenység veszteséget termelt idén. A kedvezőtlen idei tapasztalatok nyomán jövőre várhatóan csökkenni fog a kukorica termésterülete az idei 870 ezer hektárról, jelentősen elmaradva az egy évtizeddel ezelőtt jellemző 1,2 millió hektár körüli szintektől.