Kamat kisokos

2023. 05. 05., 14:41

A kamatról már bizonyára hallott mindenki ezt-azt, sokunk számára nem ismeretlen fogalom Ám a kérdés az, hogy többféle kamat is létezik? Mikor kell fizetni? Melyik kamatról nem hallottak a legtöbben? Mit kell mindenképpen tudnunk, ha nem vagyunk pénzügyi szakemberek? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi pontosan a kamat?

Beszélhetnénk arról, hogy miért is van kamat, mi a célja, mit mondanak a közgazdászok. Megközelíthetnénk úgy is, hogy ez a „fizetség” mások pénzének használatáért – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Megfogalmazható úgy is, hogy ez „a hitelfelvétel költsége, illetve a megtakarításon elért haszon” – ahogyan például az Európai Központi Bank oldalán találjuk.

Általánosan nézve a kamat valamilyen pénztartozás után járó, a tartozáshoz igazodó fizetendő pénzösszeg. Biztosan találhatsz ennél bonyolultabb vagy összetettebb meghatározásokat is, de röviden ez a lényeg. Ha te tartozol, akkor te fizeted, ha neked tartoznak, akkor te kapod.

Mennyi lesz a kamat, avagy hogyan határozható meg?

A kamat a tartozáshoz igazodik. Általában a tartozás hányadában határozzák meg százalékos mértékben. Vagyis mondhatják, hogy a kamat 5 százalék, azaz a tartozás összegének 5 százaléka.

Meghatározott időszakra határozzák meg a kamatot. Lehet ez éves, havi vagy akár napi is. Például lehet évi 5 százalék, vagy havi fél százalék, de akár napi alapon is meghatározható.

Egy példán is megnézve, ha a tartozás összege 100 000 forint és az éves kamat 5 százalék, akkor a fizetendő kamat összege 5000 forint lesz.

Az sem kizárt, hogy a kamat előre meghatározott összeg legyen. Mondjuk 100 000 forint után 7000 forint kamatot kérnek. Általában nem ez a szokás, mert így nehezebb számolni, követni a mértékét, de nem kizárt.

Mikor kell a kamatot fizetni?

Ez ismét egy olyan kérdés, aminél nem csak egyetlen válasz lehetséges.

Ami biztos, hogy a kamat egy meghatározott időre jár. Nyilván, hiszen más pénzének használatához kapcsolódik, így addig járhat, amíg azt használják. Ám a kamat meghatározása is időtartamhoz kötött, ahogy fent láthattad. Vagyis lehet éves, havi, de akár negyedéves, féléves stb. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az éves kamatot évente, a féléves kamatot pedig félévente kellene fizetni.

A kamatot általában időszakonként visszatérően kell fizetni. Például az éves kamatként meghatározott kamat esetén azt havonta arányosan kérik. Például, ha a tartozás 100 000 forint 5 százalékos éves kamattal, akkor a kamat összege egy évre 5000 forint. Ezt azonban havonta elosztva kérik megfizetni, így a havonta fizetendő kamat az 5000 forint 12-ed része lesz.

Az sem lehetetlen, hogy a kamatot egyösszegben kérik.

Milyen kamattal találkozhatsz?

A válasz röviden: sokfélével.

A kamatokat több kategóriába is sorolhatjuk. Ez ettől kezdve már igazán pénzügyi kérdés lesz. Ha szétnézel az interneten, találkozhatsz jegybanki alapkamattal, nominál- vagy reálkamattal, hitelkamattal és késedelmi kamattal stb. Arra nem vállalkozok, hogy minden létező fogalmat sorra vegyek. Ha olyanba akadsz, amit nem értesz, mindenképpen olvass utána. Tudod, „google a barátunk” lehet, de csak akkor, ha arra is figyelünk, hogy hol és ki mondja azt, ami az internet közvetítésével jut el hozzánk.

Azért nem hagylak teljesen magadra, néhány sokat hallott, vagy egyáltalán nem hallott kamatról szó lesz a továbbiakban.

Ügyleti vagy törvényes kamat?

Ügyleti kamatról akkor beszélünk, ha arról a szerződésben álló felek megállapodtak. Például egy kölcsönszerződés esetén. Szerződésről nem csak akkor beszélünk, ha az írásban van, erről itt tudhatsz meg többet.

Ha a szomszéd kölcsön kért 10 000 forintot, és azt úgy kapta, hogy elég 1 év múlva visszafizetnie, de akkor 11 000 forintot adjon, akkor is van ügyleti kamat, amiben megállapodtak. Ebben az esetben az ügyleti kamat 1000 forint lesz, vagyis évi 10 százalék. (Látod, ha fix összegben van meghatározva a kamat, akkor is visszavezethető százalékos formában is. Persze, hiszen ez már a matek. Ezért sem árt, ha az iskolában megtanul számolni az ember.)

A törvényes kamat nem a felek megállapodásától függ. A törvényes kamat jogszabály alapján jár. Jó példa lehet erre a késedelmi kamat. Azt ugyanis törvény is meghatározza. Persze a mértéke törvénytől eltérően is meghatározható a szerződésben, de ha nem is rendelkeznek róla a felek, késedelmi kamat akkor is jár. A késedelmi kamatról itt olvashatsz többet.

Hitel- és betéti kamatok

A bankszámla, bankkártya ma már kihagyhatatlan az életünkből. Már itt is találkozhatsz a kamattal. Nem is beszélve a lakáshitelről, hitelkártyáról, hitelkeretről stb.

A banki ügyleteknél előforduló két alapfogalom a hitelkamat és a betéti kamat.

  • A hitelkamat az, amit a banknak kell fizetni, ha használjuk a pénzét, pontosabban azt, ami nem a mienk. Az, hogy egyébként az a bank saját forrása, vagy milyen módon kezeli, más kérdés, ebbe most ne menjünk bele. A lényeg, hogy a pénz nem a miénk, azt valamilyen módon kölcsön kapjuk.
  • A betéti kamat az a kamatfajta, amit a bank fizet a nála elhelyezett pénzösszeg után. Ez a kellemesebb probléma, de itt is tudni kell a részleteket.

Mindig pontosan és előre tájékozódj, hogy milyen feltételei vannak a hiteleknek és a bankbetéteknek. Mennyi lesz a kamat és milyen feltételek szerepelnek a szerződésben. Fontos, hogy megfelelően irányítsd a pénzügyeidet, ehhez jó segítség ez a szoftver, mi is ezt használjuk.

Egy kamat, amiről a legtöbben nem tudnak

Végül egy olyan kamatot nézünk meg, ami bizony sokak előtt ismeretlen. Pedig létezik!

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „pénztartozás után – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kamat jár”. Ezt a törvényen alapuló kamatot szokták egyenértéki kamatnak nevezni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha kifejezetten nincs megállapodás arra vonatkozóan, hogy a pénz használata ingyen történik, akkor kamatot kell fizetni. Vagyis kamat nem csak akkor jár, ha abban egyértelműen megállapodtak a felek. Fordítva van. Nem kell kamatot fizetni akkor, ha egyértelműen úgy állapodtak meg a felek, vagy ha törvény mondja ki az ingyenességet.

Mennyi lesz a kamat, ha a felek nem állapodtak meg a mértékében, de abban sem, hogy egyáltalán nem kell fizetni?

A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal – mondja ki a törvény.

Ezt féléves időszakokban kell figyelembe venni, vagyis a jegybanki alapkamatnak nem minden változásánál változik, hogy mennyi kamatot kell fizetni. A kamatszámításkor a számítással érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni az adott naptári félév teljes idejére. Például, ha a kamatfizetés október 10-én kezdődik, akkor nem az október 10-i alapkamatot kell nézni, hanem a naptári félév első napján, azaz július 1-jén érvényes jegybanki alapkamatot. A következő év január 1-től június 30-ig terjedő időszakra pedig a január 1-jén érvényes alapkamat lesz az irányadó. Így váltakozva minden félévben, amíg a tartozás fennáll.

Utószó

Egy megjegyzés a végére. A cikk nem dolgozza fel a kamatok teljes témakörét. Nehezen is tehetném, hiszen egyrészt ennél sokkal nagyobb és sokkal összetettebb témáról van szó, másrészt jogász vagyok és nem közgazdász vagy pénzügyi guru. Ám, valamennyire mindenkinek tisztában kell lennie ezzel a témával, így megpróbáltam némi alapot adni ehhez. Remélem ez sikerült.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS