Hogyan köthet szerződést a kiskorú?

2023. 11. 13., 16:10

Amikor szerződéskötésre gondolunk, általában nagykorú személyek vagy különböző szervezetek, cégek közötti szerződések jutnak eszünkbe. Gyakran előfordul azonban az is, hogy szerződő félként kiskorú személy szerepel egy szerződésben.

Ki számít kiskorúnak?

A polgári jog szempontjából kiskorúnak minősül, aki a 18. életévét nem töltötte be. A nagykorúság elérése szempontjából az a nap számít, amelyen az illető született. Tehát a kiskorú a 18. születésnapjának nulla órájától nagykorúvá válik, függetlenül attól, hogy melyik órában és percben született.

18. életévét be nem töltött személy csak akkor válhat nagykorúvá, ha a gyámhatóság engedélyével házasságot köt. A gyámhatóság engedélyét a 16. életévét betöltött, de 18 év alatti személy kérheti a gyámhatóságtól.

Korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen kiskorú

A kiskorúak szerződései szempontjából fontos kérdés, hogy a kiskorú korlátozottan cselekvőképes-e. Ettől függ, hogy milyen módon köthet szerződést.

A cselekvőképesség jogi fogalom, amely különbözik attól, amit hétköznapi értelemben értük a cselekvőképesség alatt. A jogi cselekvőképesség azt jelenti, hogy valaki képes-e arra, hogy saját cselekménye, magatartása alapján önállóan jogokat szerezzen vagy kötelezettséget vállaljon. Tehát a cselekvőképesség nem azt jelenti, hogy valaki fizikailag meg tud-e tenni valamit. Például egy 8 éves gyermek képes a nevét aláírni egy szerződésre, de ettől még jogilag nem minősül cselekvőképesnek.

Cselekvőképesnek főszabály szerint a nagykorú személy minősül. Törvény vagy bíróság a nagykorú cselekvőképességét is korlátozhatja. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét még nem töltötte be. Korlátozottan cselekvőképes a 14. életévét betöltött kiskorú. A 14 évesnél idősebb személy is minősülhet cselekvőképtelennek. Ilyen eset, ha cselekvőképtelen állapotban van, vagy ha a bíróság 17. életévének betöltését követően cselekvőképességet teljesen korlátozó gondokság alá helyezte.

A cselekvőképtelen kiskorú szerződése

A cselekvőképtelen kiskorú főszabály szerint önállóan nem köthet szerződést, mivel az ő jognyilatkozata semmis. A cselekvőképtelen gyerek nevében a törvényes képviselője jár el és írja alá a szerződést. A törvényes képviselői rendszerint a szülei vagy a gyámja. Kivételt képeznek azok a szerződések, amelyek csekély jelentőségűek, különösebb megfontolást nem igényelnek, és amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő. Ha a kiskorú ilyen szerződést köt, és a szerződést teljesíti, akkor e szerződés nem minősül semmisnek. Ilyen szerződés például, amikor a gyerek a szülő megbízásából bevásárol, vagy az iskolában megvásárolja a tízórait. Ezek lényegében adásvételi szerződések és nem lesznek semmisek attól, hogy 14 év alatti gyermek kötötte őket.

Vannak olyan szerződések, amelyek esetében nem elég önmagában a törvényes képviselő aláírása sem, hanem a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Ilyen például a cselekvőképtelen kiskorú tulajdonában álló ingatlan eladására vonatkozó adásvételi szerződés. Léteznek olyan szerződések, amelyek még a gyámhatóság jóváhagyása esetén is semmisnek minősülnek. Ilyen például a kiskorú tulajdonának elajándékozására vonatkozó szerződés.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú szerződése 

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú maga is köthet szerződéseket. Az ő esetében már nem arról van szó, hogy helyette és nevében csak a szülő vagy más törvényes képviselő szerződhet.

Vannak olyan szerződések és nyilatkozatok, amelyeket a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is, önállóan megköthet, illetve megtehet.
– Tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja. Például személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet, közvégrendeletet tehet.
– Megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket. Például elvégezhet kisebb összegű bevásárlást, megveheti a vonatjegyet.
– Rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat.
– Köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. Például elfogadhat olyan ajándékot, amely rá nézve kötelezettségekkel nem jár.
– A szokásos mértékben ajándékozhat.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú fel nem sorolt, további szerződései esetén szerződési nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ehhez a törvényes képviselő is hozzájárulását adja. Tehát ezekben az esetekben nem elég az ő aláírása a szerződésen, hanem a szülők hozzájárulása is szükséges. A hozzájárulást a törvényes képviselő magában a szerződésben is megadhatja. Annak sincs akadálya, hogy külön iratban, akár a szerződéskötés után adjon hozzájárulást a szerződéshez.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS