Amikor szerződéskötésre gondolunk, általában nagykorú személyek vagy különböző szervezetek, cégek közötti szerződések jutnak eszünkbe. Gyakran előfordul azonban az is, hogy szerződő félként kiskorú személy szerepel egy szerződésben.
Ki számít kiskorúnak?
A polgári jog szempontjából kiskorúnak minősül, aki a 18. életévét nem töltötte be. A nagykorúság elérése szempontjából az a nap számít, amelyen az illető született. Tehát a kiskorú a 18. születésnapjának nulla órájától nagykorúvá válik, függetlenül attól, hogy melyik órában és percben született.
18. életévét be nem töltött személy csak akkor válhat nagykorúvá, ha a gyámhatóság engedélyével házasságot köt. A gyámhatóság engedélyét a 16. életévét betöltött, de 18 év alatti személy kérheti a gyámhatóságtól.
Korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen kiskorú
A kiskorúak szerződései szempontjából fontos kérdés, hogy a kiskorú korlátozottan cselekvőképes-e. Ettől függ, hogy milyen módon köthet szerződést.
A cselekvőképesség jogi fogalom, amely különbözik attól, amit hétköznapi értelemben értük a cselekvőképesség alatt. A jogi cselekvőképesség azt jelenti, hogy valaki képes-e arra, hogy saját cselekménye, magatartása alapján önállóan jogokat szerezzen vagy kötelezettséget vállaljon. Tehát a cselekvőképesség nem azt jelenti, hogy valaki fizikailag meg tud-e tenni valamit. Például egy 8 éves gyermek képes a nevét aláírni egy szerződésre, de ettől még jogilag nem minősül cselekvőképesnek.
Cselekvőképesnek főszabály szerint a nagykorú személy minősül. Törvény vagy bíróság a nagykorú cselekvőképességét is korlátozhatja. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét még nem töltötte be. Korlátozottan cselekvőképes a 14. életévét betöltött kiskorú. A 14 évesnél idősebb személy is minősülhet cselekvőképtelennek. Ilyen eset, ha cselekvőképtelen állapotban van, vagy ha a bíróság 17. életévének betöltését követően cselekvőképességet teljesen korlátozó gondokság alá helyezte.
A cselekvőképtelen kiskorú főszabály szerint önállóan nem köthet szerződést, mivel az ő jognyilatkozata semmis. A cselekvőképtelen gyerek nevében a törvényes képviselője jár el és írja alá a szerződést. A törvényes képviselői rendszerint a szülei vagy a gyámja. Kivételt képeznek azok a szerződések, amelyek csekély jelentőségűek, különösebb megfontolást nem igényelnek, és amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő. Ha a kiskorú ilyen szerződést köt, és a szerződést teljesíti, akkor e szerződés nem minősül semmisnek. Ilyen szerződés például, amikor a gyerek a szülő megbízásából bevásárol, vagy az iskolában megvásárolja a tízórait. Ezek lényegében adásvételi szerződések és nem lesznek semmisek attól, hogy 14 év alatti gyermek kötötte őket.
Vannak olyan szerződések, amelyek esetében nem elég önmagában a törvényes képviselő aláírása sem, hanem a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Ilyen például a cselekvőképtelen kiskorú tulajdonában álló ingatlan eladására vonatkozó adásvételi szerződés. Léteznek olyan szerződések, amelyek még a gyámhatóság jóváhagyása esetén is semmisnek minősülnek. Ilyen például a kiskorú tulajdonának elajándékozására vonatkozó szerződés.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú maga is köthet szerződéseket. Az ő esetében már nem arról van szó, hogy helyette és nevében csak a szülő vagy más törvényes képviselő szerződhet.
Vannak olyan szerződések és nyilatkozatok, amelyeket a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is, önállóan megköthet, illetve megtehet.
– Tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja. Például személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet, közvégrendeletet tehet.
– Megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket. Például elvégezhet kisebb összegű bevásárlást, megveheti a vonatjegyet.
– Rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat.
– Köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. Például elfogadhat olyan ajándékot, amely rá nézve kötelezettségekkel nem jár.
– A szokásos mértékben ajándékozhat.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú fel nem sorolt, további szerződései esetén szerződési nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ehhez a törvényes képviselő is hozzájárulását adja. Tehát ezekben az esetekben nem elég az ő aláírása a szerződésen, hanem a szülők hozzájárulása is szükséges. A hozzájárulást a törvényes képviselő magában a szerződésben is megadhatja. Annak sincs akadálya, hogy külön iratban, akár a szerződéskötés után adjon hozzájárulást a szerződéshez.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.