Magyarország Kormánya rezsivédelmi és honvédelmi alapokat hozott létre. Ezek forrását többek között az ún. „extraprofit-különadókból" kívánja finanszírozni, melyek bevezetésétől mintegy évi 800 milliárd forint árbevételt vár. A különadók a 2022-es és 2023-as adóéveket érintik, a május 26-i kormányinfón hangzottak el az első konkrétumok, a részleteket tartalmazó kormányrendelet pedig június 4-én jelent meg. A magyarországi BDO munkatársai részletesen elemezték a jogszabályt, amit Orbók Ilona, BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának ügyvezetője foglalt össze.
2022-ben a Kiskeradó törvény alá tartozó adóalanyoknak egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóévük kiskereskedelmi adója 80 százalékának megfelelő összegű pótadót kell fizetniük 2022. november 30-ig.
2023-ban kezdődő adóévben a kiskereskedelmi adó adómértéke az alábbiak szerint emelkedik:
• az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után változatlanul 0 százalék;
• az adóalap 500 millió és 30 milliárd forint közötti részére 0,1 százalék helyett 0,15 százalék;
• az adóalap 30 és 100 milliárd forint közötti részére esetén 0,4 százalék helyett 1 százalék;
• a 100 milliárd forint feletti adóalaprész esetén 2,7 százalék helyett 4,1 százalék.
A cégautó adó havi mértéke 2022. július 1-je és 2022. december 31-e között közel megduplázódik.
A 2022. július 1-jétől kezdődően létesített, Efo törvény szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében változik a munkáltatók által fizetendő közteher mértéke.
• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén az eddigi 500 forint helyett a minimálbér 0,5 százaléka (1000 forint),
• alkalmi munka esetén az eddigi 1000 forint helyett a minimálbér 1 százaléka (2000 forint),
• filmipari statiszta alkalmi munka esetén az eddigi 4000 forint helyett a minimálbér 3 százaléka (6000 forint). A filmipari statisztáknak adható napi bér maximuma ugyanakkor az eddigi 18 000 forintról a minimálbér 12 százalékára, 24 000 forintra növekszik.
2022. július 1-jétől növekszik a fizetendő NETA mértéke is. Cukros üdítők esetén például az eddigi 15 forint / liter adómértékkel ellentétben 23 forint lesz az adómérték. Növekszik többek között az energiaitalok, a sós snackek és az ízesített sör adómértéke is.
Különadó:
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által fizetendő különadó 2022-re a 2021-es éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 10 százaléka, 2023-ra pedig a 2022-es évi nettó árbevétel 8 százaléka. A különadót először 2022. október 10-éig kell megállapítani és bevallani, és a 2022. évi adókötelezettség 50%-ának megfizetése szintén eddig az időpontig esedékes.
Tranzakciós illeték:
Kiterjesztik a tranzakciós illetéket az értékpapírkereskedelemre is. A szolgáltatóknak az ügyfelek értékpapírvásárlása után keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Mértéke változatlanul 0,3 százalék, de legfeljebb 10 000 forint, ez korábban 6000 volt. A Magyar Államkincstár és a Posta befektetési szolgáltatásai után nem kell tranzakciós illetéket fizetni. A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség mostantól kiterjed a pénzügyi tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre is – így illetékfizetési kötelezettség terheli a jövőben az olyan pénzügyi közvetítőket is, mint a Revolut vagy a Transferwise.
Ezen adózóknál a különadó alapja az Oroszországból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, Oroszországból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata, mértéke pedig 25 százalék. A kőolaj világpiaci árkülönbözetét a Platts Crude Oil Marketwire Brent napi jegyzési Mid értékeinek számtani átlagának és az Oroszországból származó nyersolaj hordónkénti beszerzési árai számtani átlagának különbözetéből kell számolni.
A 0,5 MW beépített teljesítőképességet meghaladó kapacitású, villamos energiát termelő erőművek esetén az adó alapja a betáplált energia átadásából származó bevétel és a kötelező átvételi ár, illetve a támogatott ár közötti különbözet, az adómérték 65 százalék. Nem kell azonban különadót fizetniük a szilárd biomasszát felhasználó erőműveknek.
A légitársaságok Mo.-ról induló utasonként fizetnek, két desztinációs csoportban. Az Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Koszovóba, Liechtensteinbe, Moldovába, Monacoba, Montenegróba, az Egyesült Királyságba, Norvégiába, San Marinoba, Svájcba, Szerbiába, Ukrajnába, illetve az EU országaiba utazók esetén utasonként 3900 forintot, minden más célországba utazók vonatkozásában pedig 9750 forintot. A különadót a 2022. július 1-jétől induló járatok utasaira vonatkozóan kell először alkalmazni.
A gyógyszerforgalmazókat a 2022-es és 2023-as évre a 10 ezer forint alatti termelői (nagyker) árú gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintnál drágábbak esetén 28 százalékos különadó-kötelezettség terheli.
2022. és 2023. évben a feldolgozóipari gyártók is az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősülnek. Feldolgozóipari gyártónak minősül a bioetanol-gyártó, a keményítő- és keményítőtermék-gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártója.
XI. Távközlési szolgáltatók: teher a nagyokra, kiskapuk nélkül
A távközlési adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettség mellett, az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak távközlési pótadót kell fizetniük. A pótadó alapja a nettó árbevétel, sávosan:
• 1 milliárd forintot meg nem haladó bevételrész után 0 százalék;
• 1–50 milliárd forint közötti árbevétel része után 1 százalék;
• 50–100 milliárd forint közötti árbevétel után 3 százalék;
• 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel része után pedig 7 százalék.
Kapcsolt vállalkozások esetén, amennyiben a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követően szétválással, kiválással jött létre, az egyes vállalkozások árbevételét össze kell számítani, majd az árbevétel arányában kell az adóalapot leosztani a társaságok között.
A pótadót a 2022. adóévre vonatkozóan 2022. november 30-áig kell megfizetni a 2021-ben kezdődő adóévben elért nettó árbevétel alapján.
Szintén sávosan került megállapításra a biztosítási pótadó. Az adó alapja a beszedett biztosítási díj, mértéke 2022-ben magasabb, a díjbevétel nagyságától és a biztosítási szolgáltatás típusától függően 2-14 százalékig terjed, 2023-ra vonatkozóan pedig 1–7 százalék. A meglévő biztosítási adó mellett tehát egy olyan pótadó kerül bevezetésre, amely a nem életbiztosításokon túl az életbiztosításokat is sújtja, de kisebb mértékben.
A kormányrendelet alapján növekszik a dohánytermékek, az szeszes italok jövedéki adója. Változik az áram, a fűtőolaj, a PB-gáz, a szén, valamint az LPG jövedéki adójának mértéke is. Ezen kívül változásokra lehet számítani a bányajáradékhoz kapcsolódóan is.
A gyártás után a kutatás-fejlesztésben és az üzleti szolgáltatások területén is számít Magyarországra az indiai Motherson, amely csaknem százmillió euró értékű beruházássorozattal bővíti tevékenységét.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.