Öt elnök köszöntötte az euró 20. születésnapját

Ez a történelmi pillanat az Európán belüli stabilitás és jólét biztosítására irányuló törekvés beteljesítésének egyik mérföldköve volt. Ma, a még mindig fiatal euró 19 tagállam 340 millió polgárának fizetőeszköze. Az euró kézzelfogható előnyöket biztosít az európai háztartások, vállalkozások és kormányok számára: stabil árakat, alacsonyabb tranzakciós költségeket, biztonságos megtakarításokat, átláthatóbb és versengőbb piacokat és növekvő kereskedelmet. A világ mintegy 60 országa köti valamilyen módon valutáját az euróhoz, és egyre többet tehetünk, és teszünk is annak érdekében, hogy az euró teljes mértékben betöltse szerepét a nemzetközi színtéren. A kritériumok teljesítése esetén várhatóan más uniós tagállamok is csatlakoznak az euróövezethez.

Az évforduló alkalmából az euróért legközvetlenebbül felelős öt intézmény, azaz az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnöke nyilatkozott a közös valuta elmúlt 20 évéről és jövőjéről.

• Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A Maastrichti Szerződést aláíró felek egyetlen ma is politikailag aktív képviselőjeként emlékszem a gazdasági és monetáris unió elindításáról folytatott kemény és nagy horderejű tárgyalásokra. Leginkább arra a mély meggyőződésünkre emlékszem, hogy közös történelmünk új fejezetét nyitjuk meg. Egy olyan fejezetet, amely Európa világban betöltött szerepét és valamennyi polgárának jövőjét alakítja. Ma, 20 év elteltével is azt gondolom, hogy ez volt a legfontosabb dokumentum, amelyet aláírásommal láttam el. Az euró az egység, a szuverenitás és a stabilitás szimbólumává vált. Jólétet és védelmet nyújtott polgáraink számára, és biztosítanunk kell, hogy továbbra is így legyen. Ezért törekszünk minden erőnkkel arra, hogy a gazdasági és monetáris uniót kiteljesítsük, és az euró nemzetközi szerepét megerősítsük.”
• Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a következőket mondta: „Az euró ma népszerűbb, mint valaha: a polgárok háromnegyede gondolja úgy, hogy hasznos az európai gazdaság számára. Annak érdekében, hogy az európaiak teljes mértékben élvezhessék az egységes valuta által teremtett munkahelyek, növekedés és szolidaritás előnyeit, ki kell teljesítenünk a gazdasági és monetáris uniót egy valódi pénzügyi, költségvetési és politikai unió révén. Ez azt is lehetővé teszi, hogy Európa jobban megvédhesse polgárait a lehetséges jövőbeli válságoktól.”
• Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kijelentette: „Közép- és Kelet-Európa felszabadítása, valamint Németország újraegyesítése mellett az euró 20 évvel ezelőtti létrehozása döntő pillanata volt az európai történelemnek. Közös valutánk azóta az Európai Unió mint a világ egyik politikai és gazdasági erejének határozott megjelenítőjévé vált. A válságok ellenére az euró ellenállónak bizonyult, és előnyeiből az eredeti 11 mellé csatlakozott nyolc ország is kivehette a részét. Ahogy a világ folyamatosan változik, folytatni fogjuk gazdasági és monetáris uniónk korszerűsítését és megerősítését.”
• Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke így nyilatkozott: „Az euró létrehozása az egységes piac logikus és szükségszerű következménye volt. Könnyebbé tette az utazást, a kereskedelmet és az ügyletkötést az eurózónán belül, illetve a világ többi részével. 20 év elteltével már van olyan generáció, amely nem ismer más hazai valutát. Ezalatt az EKB teljesítette fő feladatát: biztosította az árstabilitást. A biztonságos, innovatív bankjegyek bevezetésével, a biztonságos fizetési rendszerek támogatásával, a bankok felett, azok ellenállóképességének biztosítása érdekében gyakorolt felügyelettel, valamint azáltal, hogy őrködünk az euróövezet pénzügyi stabilitása felett, az euróövezetben élő polgárok jólétéhez is hozzájárulunk.”
• Mário Centeno, az eurócsoport elnöke a következőket mondta: „Az egységes valuta az egyik legnagyobb európai sikertörténet: nem kétséges, hogy történetének első két évtizedében mennyire fontos és mély hatást gyakorolt. A jövőjét azonban jelenleg is írjuk, és ez történelmi felelősséget ró ránk. Az euró és a vele járó szoros gazdasági együttműködés idővel sokat változott, és számos kihívással küzdött meg. A kezdet óta hosszú utat tettünk meg, és a válság nyomán jelentős változások mentek végbe, amelyek segítenek a nehézségek leküzdésében. Ez a munka azonban még nem fejeződött be; folyamatos reformtörekvésekre van szükség a kedvező időszakokban éppúgy, mint a nehéz periódusokban. A gazdasági és monetáris unió megerősítésére irányuló politikai szándékunk kétségbevonhatatlan. Készen kell állnunk, bármit is tartogat a jövő számunkra – polgárainknak tartozunk ezzel.”

A közös pénz

Az euró bevezetése egy jóval korábban kezdődött, hosszú folyamat végpontját jelentette. A hetvenes és nyolcvanas évek globális pénzügyi zavarai kiszolgáltatottá tették az egyes európai országokat, ami európai szintű megoldásokat követelt. Ezen túlmenően az egységes piac létrehozásával világossá vált, hogy egy egységes európai valuta létrehozása elősegítené a munkavállalást és a kereskedelmet. 1988-ban, a gazdasági és monetáris unió megvalósításáról folytatott évtizedes vitákat követően létrejött a „Delors-bizottság”. A bizottság akkori elnöke, Jacques Delors elnökletével a testület megvizsgálta, milyen konkrét, fokozatos lépéseket vezethetnek el egy ilyen egységes valutához. Az egységes valutát a politikai vezetők által ezt követően 1992-ben Maastrichtban aláírt megállapodás hozta létre, amely a Delors-bizottság jelentésére és az azt követő tárgyalásokra épült. A Maastrichti Szerződés aláírása így szimbolikus jelentőséget kapott az euró felé vezető úton. 1994-ben Frankfurtban megkezdte előkészítő munkáját az Európai Monetáris Intézetet (EMI), amelynek alapján az Európai Központi Bank (EKB) később felvállalhatta az euróövezeti monetáris politikai irányítását. Az EKB ennek eredményeként 1998. június 1-jén kezdte meg működését.

1999. január 1-jén bevezették az eurót, amely 11 tagállam hivatalos pénznemévé vált, míg a monetáris politikai feladatokat az Európai Központi Bank és az eurórendszer látta el. Az euró három évig csupán elszámolási eszközként működött a nemzeti valuták mellett, majd a történelem eddigi legnagyobb valutacseréje keretében 12 országban felváltotta a korábbi bankjegyeket és érméket. Az euróövezet eredeti tagjai a következő országok voltak: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország és Portugália. Görögország 2001-ben csatlakozott. Azóta további hét tagállam vezette be az eurót (Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia).

A világ második leggyakrabban használt valutája

Az euró hosszú utat tett meg az 1960-es évek végén zajló első vitáktól addig, hogy 340 millió európai valutája lett, és világszerte további 175 millió ember használja. Mára a világ második legfontosabb nemzetközi valutája: a világ mintegy 60 országa használja vagy köti hozzá saját pénznemét. Világszerte biztonságos értékőrző a központi bankok számára, a kötvénykibocsátások kedvelt eszköze, és a nemzetközi fizetések terén is széles körben elfogadott pénznem.

Tíz évvel a világot megrázó pénzügyi válság után az európai gazdasági és monetáris unió szerkezete ma már lényegesen szilárdabb, ám még vannak tennivalók. Az öt elnök 2015. júniusában kiadott jelentésében felvázolt, majd a 2017 tavaszán közzétett, a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről, illetve az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitairatokban továbbfejlesztett jövőkép alapján az Európai Bizottság meghatározta a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló ütemtervet. Decemberben az uniós vezetők megállapodtak abban is, hogy ezen út részeként törekednek az euró nemzetközi szerepének megerősítésére.

Egységes valuta minden európai polgár javára

Az euró társadalmi támogatottsága tartósan magas szinten áll az EU-ban, különösen a már eurót használó országokban. Az euróövezetben a válaszadók 74 százaléka nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint az euró hasznos az EU számára; ez megegyezik a tavalyi rekordértékkel, és így megerősíti, hogy 2002, a felmérések kezdete óta stabilan a legmagasabb szinten áll az euró társadalmi támogatottsága. Az euróövezetben a válaszadók 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint az euró hasznos hazája számára; továbbá az európaiak 36 százaléka véli úgy, hogy az euró az Európai Unió egyik fő jelképévé vált a legfőbb jelképnek tekintett „szabadság” mögött. Az euró látható, nagyon is kézzelfogható előnyöket biztosít az európai háztartások, vállalkozások és kormányok számára: stabil árakat, alacsonyabb tranzakciós költségeket, átláthatóbb és versengőbb piacokat és növekvő kereskedelmet. Megkönnyíti a külföldi utazást és tartózkodást, valamint biztonságosabb megtakarításokat tesz lehetővé – zárul a bizottság közleménye.