2019. február 1-jén hatályba lépett az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás. Az európai és japán vállalkozások és fogyasztók mostantól kezdve élvezhetik a világ legnagyobb nyitott kereskedelmi övezetének előnyeit.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európa és Japán azt hirdetik a világnak, hogy van jövője a nyitott és méltányos kereskedelemnek. 635 millió embernek otthont adó új piacot nyitunk meg, amely a világ bruttó hazai termékének közel harmadát adja, és minden eddiginél közelebb hozzuk egymáshoz az európaiakat és a japánokat. Az új megállapodás nagyobb választékot és alacsonyabb árakat jelent majd a fogyasztók számára; védelmet biztosít majd a kiváló európai termékeknek Japánban, és viszont, például az osztrák Tiroler Specknek vagy a Kobe Beefnek; mindkét oldalon lehetőséget biztosít a kisvállalkozásoknak arra, hogy egy teljesen új piacon jelenjenek meg; évente 1 milliárd euró vámköltséget takarít meg az európai vállalkozásoknak, és rendkívül nagy lökést ad a már eddig is folytatott kereskedelmünknek. Ez a megállapodás minden korábbinál jobban megmutatja, hogy a kereskedelem többről szól, mint a kvóták és vámok, vagy a milliók és milliárdok: értékekről, elvekről és méltányosságról. A kereskedelem révén biztosítható, hogy a munkajogra, a biztonságra, az éghajlatra és a fogyasztóvédelemre vonatkozó elveink világszinten aranyszabállyá válnak. Ez csak akkor történik meg, ha a legtermészetesebb partnerekkel dolgozunk együtt, akiktől ugyan kilométerek ezrei választanak el, de akikkel barátság és értékek kötnek össze.”
Cecilia Malmström, kereskedelempolitikáért felelős biztos a következőképpen fogalmazott: „Ebben a megállapodásban minden benne van: vámokat töröl el és hozzájárul a globális szabálykönyv alakításához, emellett azt jelzi a világ számára, hogy mindkét fél továbbra is meg van győződve a nyitott kereskedelem előnyeiről. Február 1-jétől az európai vállalkozások eltörölt vámok és egyszerűsített vámszabályok előnyeit élvezhetik majd. Gyártóinknak, szolgáltatóinknak, technológiai startupjainknak és mezőgazdasági termelőinknek mind lesz mit ünnepelniük. Büszke vagyok arra is, hogy első alkalommal rögzítettük egy kereskedelmi megállapodásban a Párizsban tett, éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásainkat, valamint hogy magas szintű normákat határoztunk meg a munkavállalói jogok és a fogyasztóvédelem területén. A feltételek adottak a közöttünk folyó kereskedelem fellendítéséhez, ami pedig munkahelyeket teremt és csökkenti az árakat. Most a vállalkozásokon és a magánszemélyeken a sor, hogy a lehető legtöbbet kihozzák ezekből az új kereskedelmi lehetőségekből. Minden tagállamra számítunk abban is, hogy széles körben terjesszék ezt az üzenetet.”
A gazdasági partnerségi megállapodás megszünteti a Japánba exportáló uniós vállalkozásokra háruló, évente mintegy 1 milliárd eurót kitevő vámok túlnyomó többségét. A megállapodás teljes körű végrehajtását követően Japán az EU-ból importált áruk 97 százaléka esetében eltörli a vámokat. A megállapodás emellett számos régóta fennálló szabályozási akadályt is megszüntet, például a személygépkocsikra vonatkozó nemzetközi szabványok elfogadásával. A 127 millió főt számláló japán fogyasztók számára a legfontosabb uniós élelmiszeripari termékeket és italokat exportáló vállalkozások előtt álló akadályokat is lebont, és számos más ágazat esetében is növelni fogja az exportlehetőségeket. Az EU és Japán közötti éves kereskedelem közel 36 milliárd euróval nőhet a megállapodás teljes körű végrehajtását követően.
Az EU és Japán magas szintű normákat határoztak meg a fenntartható fejlődés terén, és a szöveg első alkalommal tartalmaz konkrét kötelezettségvállalást az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás végrehajtásáról.
A gazdasági partnerségi megállapodás legfontosabb elemei
Az uniós mezőgazdasági exportot illetően a megállapodás különösen:
A megállapodás biztosítja a szolgáltatások piacának megnyitását is, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, az elektronikus kereskedelemre, a távközlésre és a közlekedésre. Továbbá:
A megállapodás átfogó fejezetben foglalkozik a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel is; a kis- és középvállalkozások számára az egyszerűsítést szolgáló egyedi elemeket tartalmaz; nagyon magas szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szabványokat állapít meg; megerősíti az EU és Japán fenntartható fejlődéssel és éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, valamint teljes védelmet biztosít a közszolgáltatásoknak.
Az adatvédelmet illetően az EU és Japán ez év január 23-án határozatokat fogadott el, melyek lehetővé teszik a személyes adatok két partner közötti szabad és biztonságos áramlását. Megállapodtak arról, hogy egymás adatvédelmi rendszereit egyenértékűnek ismerik el, ezáltal megteremtik a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét.
Február 1-jétől egy másik megállapodás – az Európai Unió és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás – nagy része ideiglenesen szintén alkalmazandó. Az elmúlt év júliusában a gazdasági partnerségi megállapodással együtt aláírt megállapodás az EU és Japán közötti első kétoldalú keretmegállapodás, amely megerősíti az általános partnerséget azáltal, hogy átfogó keretet biztosít a fokozott politikai és ágazati együttműködéshez és a közös érdekű ügyekben az együttes fellépéshez, beleértve a regionális és globális kihívásokat is. A megállapodás azután lép hatályba, hogy valamennyi uniós tagállam ratifikálta. (Európai Bizottság)
A képen (balról jobbra) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Abe Sinzó japán miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
A világ TOP 5 építőipari nehézgépgyártó vállalata között számon tartott kínai Zoomlion 105 millió euró értékben Magyarországon építi fel harmadik európai gyáregységét.
„Egy nukleáris létesítmény megtámadása abszolút elfogadhatatlan, ilyesminek nem szabad megtörténnie.”