Hatályba lépett az EU–Japán kereskedelmi megállapodás

2019. 02. 01., 13:16

2019. február 1-jén hatályba lépett az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás. Az európai és japán vállalkozások és fogyasztók mostantól kezdve élvezhetik a világ legnagyobb nyitott kereskedelmi övezetének előnyeit.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európa és Japán azt hirdetik a világnak, hogy van jövője a nyitott és méltányos kereskedelemnek. 635 millió embernek otthont adó új piacot nyitunk meg, amely a világ bruttó hazai termékének közel harmadát adja, és minden eddiginél közelebb hozzuk egymáshoz az európaiakat és a japánokat. Az új megállapodás nagyobb választékot és alacsonyabb árakat jelent majd a fogyasztók számára; védelmet biztosít majd a kiváló európai termékeknek Japánban, és viszont, például az osztrák Tiroler Specknek vagy a Kobe Beefnek; mindkét oldalon lehetőséget biztosít a kisvállalkozásoknak arra, hogy egy teljesen új piacon jelenjenek meg; évente 1 milliárd euró vámköltséget takarít meg az európai vállalkozásoknak, és rendkívül nagy lökést ad a már eddig is folytatott kereskedelmünknek. Ez a megállapodás minden korábbinál jobban megmutatja, hogy a kereskedelem többről szól, mint a kvóták és vámok, vagy a milliók és milliárdok: értékekről, elvekről és méltányosságról. A kereskedelem révén biztosítható, hogy a munkajogra, a biztonságra, az éghajlatra és a fogyasztóvédelemre vonatkozó elveink világszinten aranyszabállyá válnak. Ez csak akkor történik meg, ha a legtermészetesebb partnerekkel dolgozunk együtt, akiktől ugyan kilométerek ezrei választanak el, de akikkel barátság és értékek kötnek össze.

Cecilia Malmström, kereskedelempolitikáért felelős biztos a következőképpen fogalmazott: „Ebben a megállapodásban minden benne van: vámokat töröl el és hozzájárul a globális szabálykönyv alakításához, emellett azt jelzi a világ számára, hogy mindkét fél továbbra is meg van győződve a nyitott kereskedelem előnyeiről. Február 1-jétől az európai vállalkozások eltörölt vámok és egyszerűsített vámszabályok előnyeit élvezhetik majd. Gyártóinknak, szolgáltatóinknak, technológiai startupjainknak és mezőgazdasági termelőinknek mind lesz mit ünnepelniük. Büszke vagyok arra is, hogy első alkalommal rögzítettük egy kereskedelmi megállapodásban a Párizsban tett, éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásainkat, valamint hogy magas szintű normákat határoztunk meg a munkavállalói jogok és a fogyasztóvédelem területén. A feltételek adottak a közöttünk folyó kereskedelem fellendítéséhez, ami pedig munkahelyeket teremt és csökkenti az árakat. Most a vállalkozásokon és a magánszemélyeken a sor, hogy a lehető legtöbbet kihozzák ezekből az új kereskedelmi lehetőségekből. Minden tagállamra számítunk abban is, hogy széles körben terjesszék ezt az üzenetet.

A gazdasági partnerségi megállapodás megszünteti a Japánba exportáló uniós vállalkozásokra háruló, évente mintegy 1 milliárd eurót kitevő vámok túlnyomó többségét. A megállapodás teljes körű végrehajtását követően Japán az EU-ból importált áruk 97 százaléka esetében eltörli a vámokat. A megállapodás emellett számos régóta fennálló szabályozási akadályt is megszüntet, például a személygépkocsikra vonatkozó nemzetközi szabványok elfogadásával. A 127 millió főt számláló japán fogyasztók számára a legfontosabb uniós élelmiszeripari termékeket és italokat exportáló vállalkozások előtt álló akadályokat is lebont, és számos más ágazat esetében is növelni fogja az exportlehetőségeket. Az EU és Japán közötti éves kereskedelem közel 36 milliárd euróval nőhet a megállapodás teljes körű végrehajtását követően.

Az EU és Japán magas szintű normákat határoztak meg a fenntartható fejlődés terén, és a szöveg első alkalommal tartalmaz konkrét kötelezettségvállalást az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás végrehajtásáról.

A gazdasági partnerségi megállapodás legfontosabb elemei

Az uniós mezőgazdasági exportot illetően a megállapodás különösen:

  • eltörli a japán vámokat számos sajtféle, köztük a Gouda és a Cheddar tekintetében (amelyekre jelenleg 29,8 százalékos vámot alkalmaznak), valamint az exportált bor tekintetében is (ezek vámja jelenleg átlagosan 15 százalék);
  • lehetővé teszi az EU számára, hogy jelentősen növelje a Japánba irányuló marhahús exportját, a sertéshús tekintetében pedig a feldolgozott hús vámmentesen, a friss hús pedig majdnem vámmentesen lesz exportálható;
  • biztosítja több mint 200 minőségi európai mezőgazdasági termék úgynevezett földrajzi árujelzők általi oltalmát Japánban, valamint biztosítja bizonyos japán földrajzi árujelzők védelmét az EU-ban.

A megállapodás biztosítja a szolgáltatások piacának megnyitását is, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, az elektronikus kereskedelemre, a távközlésre és a közlekedésre. Továbbá:

  • 54 japán nagyváros vonatkozásában megkönnyíti az uniós vállalkozások számára a nagy közbeszerzési piacokra jutást, valamint lebontja az akadályokat a gazdasági szempontból fontos vasúti ágazat nemzeti szintű közbeszerzései elől;
  • a vámok eltörlését megelőző legfeljebb hétéves átmeneti időszakok bevezetésével kezeli az EU számára érzékeny kérdéseket, például az autóiparban.

A megállapodás átfogó fejezetben foglalkozik a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel is; a kis- és középvállalkozások számára az egyszerűsítést szolgáló egyedi elemeket tartalmaz; nagyon magas szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szabványokat állapít meg; megerősíti az EU és Japán fenntartható fejlődéssel és éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, valamint teljes védelmet biztosít a közszolgáltatásoknak.

Az adatvédelmet illetően az EU és Japán ez év január 23-án határozatokat fogadott el, melyek lehetővé teszik a személyes adatok két partner közötti szabad és biztonságos áramlását. Megállapodtak arról, hogy egymás adatvédelmi rendszereit egyenértékűnek ismerik el, ezáltal megteremtik a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét.

Február 1-jétől egy másik megállapodás – az Európai Unió és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás – nagy része ideiglenesen szintén alkalmazandó. Az elmúlt év júliusában a gazdasági partnerségi megállapodással együtt aláírt megállapodás az EU és Japán közötti első kétoldalú keretmegállapodás, amely megerősíti az általános partnerséget azáltal, hogy átfogó keretet biztosít a fokozott politikai és ágazati együttműködéshez és a közös érdekű ügyekben az együttes fellépéshez, beleértve a regionális és globális kihívásokat is. A megállapodás azután lép hatályba, hogy valamennyi uniós tagállam ratifikálta. (Európai Bizottság)

A képen (balról jobbra) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Abe Sinzó japán miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.