Fogyasztói jogok: így korszerűsít az Európai Unió

Az irányelvtervezet módosítja 

• a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelvet,
• a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelvet,
• a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvet és
• a termékek árának feltüntetéséről szóló 98/6/EK irányelvet.

A javaslat – a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról szóló javaslattal együtt – az Európai Bizottság 2017-ben benyújtott, „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” elnevezésű csomagjának részét képezi.

Az irányelv az alábbiakról rendelkezik:

• Az említett irányelvekben szereplő, a szankciókra vonatkozó szabályok fokozott harmonizációja; az ilyen szankciók bevezetése előtt figyelembe veendő kritériumok listája indikatív, nem kimerítő jellegű, e szövegek némelyikére bizonyos korlátozások, illetve lehetőségek vonatkoznak, és a fokozott harmonizáció nem érinti a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló (EU) 2017/2394 rendeletet. Az irányelv értelmében a tagállami hatóságoknak lehetőségük lesz többek között arra, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv, a fogyasztók jogairól szóló irányelv és a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv betartatása során a határokon átnyúló, kiterjedt jogsértésekért legalább a kereskedő által bonyolított forgalom 4 százalékának megfelelő bírságot szabhassanak ki.
• A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – például az agresszív marketing – által megkárosított fogyasztók egyéni jogorvoslathoz való joga; e jogorvoslatoknak arányosnak és hatékonynak kell lenniük, és nem érinthetik az uniós vagy tagállami jog alapján a fogyasztók rendelkezésére álló egyéb jogorvoslatok alkalmazását.
• Az online piacterek fokozottabb átláthatósága a fogyasztók számára. Az irányelv előírja az online piacterek számára, hogy egyértelmű tájékoztatást nyújtsanak a fogyasztóknak a következőkről: (a) a különböző ajánlatok rangsorolását meghatározó fő paraméterek, (b) a szerződés megkötésére kereskedővel vagy magánszeméllyel kerül-e sor, (c) alkalmazzák-e a fogyasztóvédelmi jogszabályokat, valamint (d) melyik kereskedő (harmadik fél forgalmazó vagy az online piactér) felelős a szerződéshez kapcsolódó fogyasztói jogok biztosításáért (például elállási jog, illetve a jogszabályi jótálláshoz való jog). Az irányelv ezenfelül kötelezi a digitális alkalmazásokat, például az online piactereket, az összehasonlító eszközöket, az alkalmazás-áruházakat és a keresőmotorokat, hogy jelezzék az olyan találatokat, amelyek „fizetett elhelyezéseket” ‒ azaz amikor a harmadik felek fizetnek a magasabb rangsorolásért ‒ vagy „fizetett belefoglalásokat” ‒ azaz amikor a harmadik felek fizetnek azért, hogy belefoglalják őket a találatok listájába ‒ tartalmaznak.
• A fogyasztók védelme az olyan „ingyenes” digitális szolgáltatások tekintetében, amelyekért a fogyasztók nem fizetnek, hanem amelyek keretében személyes adatokat adnak meg, ideértve például a felhőalapú tárhelyeket, a közösségi médiát és az e-mail fiókokat.
• A meglévő jogszabályok alapján a vállalkozásokra nehezedő aránytalan terhek – például bizonyos elavult kommunikációs formák használatára vonatkozó előírások – megszüntetése.
• Egyértelműsítés arra vonatkozóan, hogy a tagállamok szabályokat fogadhatnak el a fogyasztók jogos érdekeinek védelmében bizonyos, különösen agresszív vagy megtévesztő marketing- vagy értékesítési gyakorlatokra vonatkozóan az üzlethelyiségen kívüli értékesítés összefüggésében.
• Egyértelműsítés a „kettős minőségű” termékekkel kapcsolatos megtévesztő marketingtevékenységnek a tagállamok általi kezelésére vonatkozóan.