„Az egész Európai Unióban megkondultak az alapjogi vészharangok”

„Az egész Európai Unióban megkondultak az alapjogi vészharangok, mivel tovább fokozódik az egyenlőtlenség, a zaklatás és az előítéletek mértéke – jelentette ki az FRA igazgatója, Michael O’Flaherty. – Határozott válaszokra van szükség, amelyek rávilágítanak arra, milyen előnyünk származik a jogok érvényesüléséből, valamint megmutatják, hogyan kell kezelni az egyenlőtlenségeket, amelyek utunkat állják egy olyan méltányos és igazságos társadalom kialakításában, amelyben mindenki jól élhet.”

Az idei alapjogi jelentés az emberi jogok védelmével kapcsolatban az elmúlt év során az EU-ban elért előrelépéseket és tapasztalt hiányosságokat ismerteti. Jelentős mérföldkő volt, hogy 2018-ra minden uniós tagállam ratifikálta az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét (CRPD), valamint az Európai Unión belül ideiglenes megállapodás született a javasolt európai akadálymentesítési irányelvről.

A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a benne foglalt 17 fenntartható fejlődési cél globális szintű tervet fogalmaz meg arra, hogyan építsünk fel egy jobb világot, amelyet az egyenlőség, az igazságosság és a béke jellemez. Ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, az emberi jogoknak fontos szerepet kell kapniuk a menetrenden és a célokon belül.

Kiemelt kérdések

A faji megkülönböztetés és zaklatás továbbra is mindennapos az egész Európai Unióban. Ezt felismerve, az uniós intézmények intézkedéseket hoztak az antiszemitizmus és az afroeurópaiakkal szembeni rasszizmus elleni küzdelem érdekében. Az FRA felmérései szerint az embereket unió-szerte még mindig jelentős mértékben éri zaklatás, megkülönböztetés, mélyen gyökerező előítélet és diszkriminatív etnikai profilalkotás bőrszínük, vallási meggyőződésük vagy etnikai hovatartozásuk miatt. Például a feketék ötödét és a zsidók mintegy 30 százalékát éri zaklatás. Ezért minden uniós tagállamnak nemzeti cselekvési tervet kell kidolgoznia a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelemre vonatkozóan. Ezzel együtt határozottabban kell állást foglalniuk a gyűlöletből fakadó bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd ellen az állítólagos bűncselekmények hatékony nyilvántartásba vétele, felderítése, eljárás alá vonása és vádemelés révén.

A menekültek integrációja különböző akadályok ellenére tovább haladt. Az európaiak közel 40 százaléka mégis problémát lát a migrációban, és a lakosság majdnem fele túlbecsüli az irreguláris migráció mértékét. Ezenkívül továbbra is érkeznek hírek rendőri túlkapásokról és arról, hogy az EU külső határain a migránsokat – köztük gyermekeket – olykor erőszakkal szorítják vissza a határ túlsó oldalára. Az ilyen események rávilágítanak arra, hogy a tagállamoknak sürgősen, azonnal véget kell vetniük az ilyen jellegű visszaéléseknek, és biztosítaniuk kell, hogy a menekültügyi és kiutasítási eljárások megfeleljenek az uniós menekültügyi jogszabályoknak és tiszteletben tartsák az emberi jogokat.

A gyermekszegénység mértéke az EU-n belül némileg csökkent, de a gyermekek negyede még mindig ki van téve a szegénység kockázatának. Ez azt jelenti, hogy a világ egyik leggazdagabb régiójában vannak olyan gyermekek, akik este éhesen fekszenek le aludni, és olyan rossz körülmények között élnek, amelyek az egészségüket és a tanulmányaikat is 2 hátrányosan befolyásolják. Külföldi szülők gyermekei között ez az arány 40 százalék. Az etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekek továbbra is marginalizált helyzetben vannak. Például a roma gyermekek 15 százaléka szegregált oktatásban részesül. Az Európai Uniónak és tagállamainak ezért pénzforrásokat kell elkülönítenie a gyermekszegénység csökkentését célzó intézkedésekre. Fokozniuk kell a kisebbségekhez tartozó gyermekeket érő megkülönböztetés csökkentésére, a társadalmi befogadás és e gyermekek integrációjának ösztönzésére irányuló erőfeszítéseket – olvasható az FRA közleményében.

A teljes (angol nyelvű) jelentés innen érhető el.