Ha ezt sem vesszük komolyan, akkor mit? Feltárták, hogyan alakul a következő időkben a sör legfőbb összetevőjének sorsa, és kiderült: globális bajban van a világ egyik legnépszerűbb itala.
Egy új tanulmány szerint az éghajlatváltozás komoly hatással van a sörfőzés kulcsfontosságú összetevőjének, a komlónak a minőségére és mennyiségére. A kutatók megállapították, hogy a kenderfélének mind a hozama, mind pedig a színvonala óriási mértékben zuhanni fog, és 2050-re kritikusan rossz állapotban lesz.
A kutatás a világ komlótermő területeinek 90 százalékán (köztük Németországban, a Cseh Köztársaságban, illetve Szlovéniában) 1970 óta felvett adatokra és a tendencia 2050-ig történő kifutására összpontosított. A Nature-ben publikált tanulmány szerint azt találták, hogy a jellemzően későnyári betakarítású haszonnövény Európában 20 nappal korábban érik most, mint 1994 előtt, és ez átlagosan 0,2 tonnás csökkenést okoz a hektáronkénti termésátlagban, illetve 0,6 százalékos visszaesést az alfasavtartalomban. Ha a gazdák nem kezdenek el jobban alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, akkor a sörgyártás sosem látott mélypontra zuhan. A készülő termékek egyre rosszabb minőségűek lesznek, egyre magasabb áron.
A komlótermés 4,1–18,4 százalékos, míg az alfasavtartalom 20–31 százalékos csökkenést fog elszenvedni a következő szűk három évtizedben.
„A sörivók mindenképpen észreveszik az éghajlatváltozás hatásait, akár az árcédulán, akár a minőségen. Az adataink alapján ez elkerülhetetlennek tűnik – mondta a The Guardiannak Miroslav Trnka, a Cseh Tudományos Akadémia Globális Változáskutató Intézetének tudósa, a tanulmány társszerzője. Elég valószínű, hogy a termelők részéről nagyobb beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy a termék jelenlegi színvonalát megőrizzék.”
A szlovéniai Celje komlótermő vidéke van a legnagyobb bajban. A kutatók az 1971-1994 és az 1995-2018 közötti időszak adatai alapján arra jutottak, hogy hektáronként 0,13-0,27 tonnás terméscsökkenés állt be, ami évi 19,4 százalékos csökkenés. Ugyanezen idő alatt a világ második legnagyobb komlótermelőjének számító Németország termőterületein 19,1 (Spalt), 13,7 (Hallertau) és 9,5 százalékos (Tettnang) visszaesést mutatott az átlagos hozam.
Andreas Auernhammer, a dél-németországi Spalt egyik komlótermelője elárulta, bár a földjein lehullott csapadék mennyisége alig változott, az a legnagyobb baj, hogy „az eső nem a megfelelő időben jön”. Ő speciel új öntözőrendszer telepítésével segít rá a termelésre a kritikus időszakokban, de megerősítette: „komoly bajban lennének, ha nem tudnák öntözni a komlót”. Hozzátette: a növényt fenyegető éghajlatváltozás veszélye jelentős, de jelenleg még nem ez a legfontosabb tényező a sör árának alakulásában. A főzdék számára most a magas gyártási és energiaköltségek okozzák a legnagyobb gondot, ami a fosszilis gáz árfolyamára, így az oroszok Ukrajna elleni inváziójára vezethető vissza. „A sörben lévő komló nem kerül annyiba, mint az üveg tetején lévő kupak” – szemléltette a termelő.
Gábor János
Főoldali kép: KamranAydinov - Freepik
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.
