Ha ezt sem vesszük komolyan, akkor mit? Feltárták, hogyan alakul a következő időkben a sör legfőbb összetevőjének sorsa, és kiderült: globális bajban van a világ egyik legnépszerűbb itala.
Egy új tanulmány szerint az éghajlatváltozás komoly hatással van a sörfőzés kulcsfontosságú összetevőjének, a komlónak a minőségére és mennyiségére. A kutatók megállapították, hogy a kenderfélének mind a hozama, mind pedig a színvonala óriási mértékben zuhanni fog, és 2050-re kritikusan rossz állapotban lesz.
A kutatás a világ komlótermő területeinek 90 százalékán (köztük Németországban, a Cseh Köztársaságban, illetve Szlovéniában) 1970 óta felvett adatokra és a tendencia 2050-ig történő kifutására összpontosított. A Nature-ben publikált tanulmány szerint azt találták, hogy a jellemzően későnyári betakarítású haszonnövény Európában 20 nappal korábban érik most, mint 1994 előtt, és ez átlagosan 0,2 tonnás csökkenést okoz a hektáronkénti termésátlagban, illetve 0,6 százalékos visszaesést az alfasavtartalomban. Ha a gazdák nem kezdenek el jobban alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, akkor a sörgyártás sosem látott mélypontra zuhan. A készülő termékek egyre rosszabb minőségűek lesznek, egyre magasabb áron.
A komlótermés 4,1–18,4 százalékos, míg az alfasavtartalom 20–31 százalékos csökkenést fog elszenvedni a következő szűk három évtizedben.
„A sörivók mindenképpen észreveszik az éghajlatváltozás hatásait, akár az árcédulán, akár a minőségen. Az adataink alapján ez elkerülhetetlennek tűnik – mondta a The Guardiannak Miroslav Trnka, a Cseh Tudományos Akadémia Globális Változáskutató Intézetének tudósa, a tanulmány társszerzője. Elég valószínű, hogy a termelők részéről nagyobb beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy a termék jelenlegi színvonalát megőrizzék.”
A szlovéniai Celje komlótermő vidéke van a legnagyobb bajban. A kutatók az 1971-1994 és az 1995-2018 közötti időszak adatai alapján arra jutottak, hogy hektáronként 0,13-0,27 tonnás terméscsökkenés állt be, ami évi 19,4 százalékos csökkenés. Ugyanezen idő alatt a világ második legnagyobb komlótermelőjének számító Németország termőterületein 19,1 (Spalt), 13,7 (Hallertau) és 9,5 százalékos (Tettnang) visszaesést mutatott az átlagos hozam.
Andreas Auernhammer, a dél-németországi Spalt egyik komlótermelője elárulta, bár a földjein lehullott csapadék mennyisége alig változott, az a legnagyobb baj, hogy „az eső nem a megfelelő időben jön”. Ő speciel új öntözőrendszer telepítésével segít rá a termelésre a kritikus időszakokban, de megerősítette: „komoly bajban lennének, ha nem tudnák öntözni a komlót”. Hozzátette: a növényt fenyegető éghajlatváltozás veszélye jelentős, de jelenleg még nem ez a legfontosabb tényező a sör árának alakulásában. A főzdék számára most a magas gyártási és energiaköltségek okozzák a legnagyobb gondot, ami a fosszilis gáz árfolyamára, így az oroszok Ukrajna elleni inváziójára vezethető vissza. „A sörben lévő komló nem kerül annyiba, mint az üveg tetején lévő kupak” – szemléltette a termelő.
Gábor János
Főoldali kép: KamranAydinov - Freepik
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.
