Itt találod az összes cikket a „bérfizetés” témában!
Nógrádi József: a válaszadók 63 százaléka tervez egy éven belüli munkahelyváltást.
A fizetése alapján jelenleg egy szabolcsi 11 millió forinttal kevesebb húsz éves futamidejű lakáshitelt igényelhet, mint egy budapesti – derül ki a Bank360.hu számításaiból.
Jelentősen emelkedtek a fiatalok fizetési igényei tavalyhoz képest. Míg 2022-ben a pályakezdők kétharmada 350 ezer forint fölötti bruttó fizetésre vágyott, addig idén már 450 és 600 000 forint között keresne a 18-25 éves korosztály – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből.
A munkavállalók harmada nettó 600 ezer forintos fizetéssel lenne elégedett, és csak minden tizedik megkérdezett fogadja el a kevesebb, mint 200 ezer forintos nettó bért – derül ki a DMA ponthu Kft. által végzett online kutatásból.
Tavaly a munkavállalók 63 százaléka kapott fizetésemelést, vagy valamilyen extra juttatást a megnőtt kiadásai miatt, idén már csak alig több mint felük számít hasonlóra. A legtöbben úgy gondolják, hogy az emelés értéke elmarad majd az elvárásuktól.
Továbbra is optimistának mondhatóak a dolgozó fiatalok, ha a fizetésükről van szó, 69 százalékuk számol azzal, hogy növekedni fog a nettó fizetése – közölte a K&H az ifjúsági index negyedik negyedéves adatai alapján.
2022 harmadik negyedévében 1579 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint.
Magyarországon a nők óránként átlagosan 17,2 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál, amely több mint két havi bérkülönbséget eredményez éves szinten.
Az álláskeresők jelentős többségét frusztrálja, ha nem látja a felkínált bért egy álláshirdetésben. A munkáltatókat feleslegesen terhelik azok az interjúfolyamatok, amelyek végén az anyagiak miatt nem születik megállapodás.
Rugalmasságot, megbecsülést, a szakmai fejlődés lehetőségét, tisztességes, de nem extrém fizetést várnak el az Y és Z generációnak a munkaerőpiacra bekerülő tagjai Romániában.
A forintárfolyam kiszámíthatatlan változása miatt a munkáltatóknál egyre gyakrabban merülhet fel a kérdés, hogy a munkavállalók számára fizetendő munkabérek vásárlóértékét milyen módon lehet fenntartani. Lehetséges megoldásnak tűnhet a béreket devizában folyósítani, azonban erre csak kivételes esetekben biztosítanak lehetőséget.
Az elmúlt évek gyors kereset-emelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan. A rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, de kihívás a munkáltatók számára.
A járvány előtti szinten áll a magyar munkavállalók optimizmusa – közölte kedden a BNP Paribas Cardif biztosító cég a Mediánnal közös munkaerőpiaci kutatása alapján.
Munkaerőhiány, árfolyamváltozás, anyaghiány – ez akadályozza leginkább a cégek működését, derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb eredményeiből. A megfelelő szakemberek felvétele a vállalkozások több mint harmadának jelent problémát, míg az euróárfolyam változása és a járványhelyzet miatt kialakult anyaghiány nagyjából ötödüket érinti.
A felsővezetők és a munkavállalók jobban elfogadják az iránymutatást és az információkat egy férfi, mint egy női vezetőtől. Ráadásul a női vezetők többsége alacsonyabb fizetésért dolgozik. Többek között ez derült ki a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének Női Vezetői Klubja által készített kutatásából
Bár az idén 7,8 százalékkal nőtt a huszonévesek nettó fizetése, a dolgozó fiataloknak csak a 23 százaléka számít 3-5 százalékot meghaladó fizetésemelésre a következő egy évben a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív kutatás szerint.
A látványos gazdasági növekedés a fizetéseken is éreztette a hatását Szlovákiában. A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint több mint 16 éve nem nőttek olyan gyorsan a bérek, mint az idei második negyedévben.
A dolgozók kisebb arányban részesülnek béren kívüli jutalomban, mint a járványhelyzet előtt; míg 2015-ben a munkavállalók 47 százaléka, 2021-ben már 56 százaléka nyilatkozta, hogy nem jár számára a fizetésen és a cafeterián felüli bónusz.
A magyar munkaerőpiacról jelenleg közel 44 ezer IT-szakember hiányzik. A COVID-hatás ráadásul jelentősen felpörgette a digitalizációt és az automatizációt is, így még inkább égető kérdés az utánpótlás a HR-szakemberek és cégvezetők körében.
Nem csökkennek a közalkalmazotti bérek 2021-ben, de befagyasztják a fizetéseket a 2020. decemberi szinten – jelentette ki a román kormányfő.
A román Országos Stratégiai és Előrejelző Bizottság arra számít, hogy 2021-ben nagyjából 45 százalékkal magasabb lesz a bruttó átlagbér a közszférában, mint a magánszektorban.
Az idei harmadik negyedévben 1318 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint.
Lezárult az Első fizetésem foglalkoztatásserkentő kormányprogram első szakasza Szerbiában. Szeptember 17-e óta azok a munkaadók jelentkezhettek, akik vállalják, hogy kezdő fiatalokat foglalkoztatnak 9 hónapon keresztül.
A Magyar Posta a jelentős forgalom- és bevételcsökkenés ellenére sem tervez létszámcsökkentést, a társaságnál a munkaidőt sem csökkentették, az alapbérek is változatlanok.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.