Ezrek jelentkeztek az Első fizetésem programra Szerbiában

2020. 09. 28., 13:45

Lezárult az Első fizetésem foglalkoztatásserkentő kormányprogram első szakasza Szerbiában. Szeptember 17-e óta azok a munkaadók jelentkezhettek, akik vállalják, hogy kezdő fiatalokat foglalkoztatnak 9 hónapon keresztül.

Siniša Mali szerb pénzügyminiszter közölte: 5636 munkaadó kapcsolódott be a programba, ők összesen 13 500 ideiglenes munkahelyet kínálnak a szakmában még tapasztalatlan fiataloknak – írja a Magyar Szó.

A kormány kétmillió dinárt fordít a program megvalósítására, ebből 9 hónapon keresztül utal át pénzt a munkáltatónak a fiatal gyakornok számára: havi 20 000 dinárt a középiskolai végzettségűeknek, valamint 24 000 dinárt az egyetemi végzettségűeknek. Az összeget a munkaadó saját belátása szerint kiegészíti.

A pénzügyminiszter a járvány miatti válság kapcsán leszögezte: Szerbiának „sikerült elkerülnie a legrosszabb forgatókönyvet”, költségvetése, akárcsak makrogazdasági helyzete, stabil.

“Biztosra veszem, hogy az év végére még kisebb arányú lesz a munkanélküliség, és hogy a bruttó nemzeti össztermék növekedését illetően Európában a három legsikeresebb ország között leszünk. 5,8 milliárd eurót fordítottunk a járvány miatti válság enyhítésére” – mondta Mali.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS