Mikor lehet euróban fizetni a munkabért?

2022. 07. 19., 14:57

A forintárfolyam kiszámíthatatlan változása miatt a munkáltatóknál egyre gyakrabban merülhet fel a kérdés, hogy a munkavállalók számára fizetendő munkabérek vásárlóértékét milyen módon lehet fenntartani. Lehetséges megoldásnak tűnhet a béreket devizában folyósítani a dolgozóknak, azonban a jelenleg hatályban lévő foglalkoztatási szabályok erre csak kivételes esetekben biztosítanak lehetőséget, a fizetéseket alapvetően forintban szükséges kiegyenlíteni.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkabért a munkáltatóknak forintban kell megállapítani és kifizetni a dolgozók részére. Mivel a rendelkezés általános jellegű, mind az alapbérre, a pótlékokra, valamint a jutalomra és prémiumra is alkalmazandó. A jogszabály azonban tartalmaz kivételeket. Amennyiben például vezető beosztású munkavállalóról van szó, vagy a munkavállaló a munkáját részben vagy egészben külföldön végzi, úgy a munkabér más devizában is biztosítható.

„Ha a munkaviszonyban van külföldi elem, például a Magyarországon dolgozó munkavállaló nem magyar állampolgárságú, akkor szintén van arra lehetőség, hogy a felek a magyar jog szabályai alól kiszerződjenek, és a munkabért a munkavállaló állampolgársága szerinti devizában folyósítsák” – emeli ki dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az árfolyamértékhez kötött munkabér is járható út

Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy akár euróban, akár egyéb devizában meghatározott árfolyamértékhez köti a munkavállalók forintban meghatározott havi munkabérét és az árfolyamingadozást korrigálja.

A szakember szerint az alapbér ilyen módon történő megállapítása nehézkes, mivel ekkor – az árfolyamváltozás függvényében – lényegében minden hónapban módosítani kellene a munkavállaló munkaszerződését. Járhatóbbnak tűnik az a megoldás, hogy a forintban meghatározott, de euró árfolyamhoz kötött munkabérnek az árfolyamingadozásból eredő különbözetét a munkáltató negyedévente, vagy más időszakonként megtéríti munkavállalói számára. A korrekció szabályait ebben az esetben nem kell munkaszerződésben szabályozni, elégséges, ha a munkáltató erre kiad egy belső szabályzatot, amelyben a korrekció módját és feltételeit szabályozza.

Devizaszámlára való utalás esetén a munkavállaló viseli az átváltás költségeit

„Viszonylag egyszerű alternatíva az is, ha a munkavállaló a munkáltatónak egy devizaalapú bankszámlaszámot ad meg, és a munkáltató havonta arra utalja a dolgozó alapbérét. Ilyen esetben azonban számolnia kell a munkavállalónak azzal, hogy az átváltás eredményeként esetlegesen felmerülő veszteséget magának kell viselnie, továbbá a bank által jóváírt összeg – a mindenkori vételi árfolyam változása miatt – folyamatosan változni fog” – egészíti ki dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A PwC jogászai hangsúlyozzák, hogy abban az esetben, ha a felek a kifejezett jogszabályi tiltás ellenére euróalapú munkabérben egyeznek meg, a megállapodás jogszabályba ütközik és részlegesen érvénytelen lesz. Ez azonban nem vezet a teljes szerződés érvénytelenségéhez, így a munkaviszony továbbra is fennmarad, de az érvénytelenség okát meg kell szüntetni. Azaz az euróban megállapított és kifizetett bér helyett a munkabért a továbbiakban forintban szükséges megállapítani és kifizetni.

A forintban történő bérmeghatározás a munkaviszony-alapú foglalkoztatásúakat érinti

A forintban történő bérmeghatározás, illetve kifizetés kizárólag munkaviszony-alapú foglalkoztatásra irányadó. Ha a felek között polgári jogi megállapodás (pl. megbízási szerződés) jön létre, akkor nem kötik őket a munkajogi szabályok, és egymás között a fizetendő ellenértéket bármilyen devizában megállapíthatják - teszik hozzá a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS