Trenkwalder: az alkalmazottak 50 százaléka elégedetlen a fizetésével a versenyszférában

2024. 02. 23., 10:10

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – derült ki a Trenkwalder február első felében elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.

Ősz óta ismét emelkedő pályán mozog a reálbér szintje, ez azonban elsősorban nem a munkáltatók által kifizetett bérek megugrásának, hanem az infláció jelentős visszaesésének a következménye. Jelentősebb mértékű, a korábbi inflációs hatásokat is teljes mértékben ellensúlyozó bérrendezést a gazdaság jelenlegi állapota mellett a cégek többsége nem is képes végrehajtani. Ebben a helyzetben kérdezett meg a Trenkwalder 500 versenyszférában dolgozó munkavállalót fizetésükkel, illetve jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeikről.

Jelenleg a válaszadók 50 százaléka elégedetlen az aktuális bérszintjével, ami 7 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A fizetésükkel elégedetlenek ugyanakkor általában nem szakadnak el a realitásoktól: 49 százalékuk megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 29 százalékuk pedig 20-30 százalék közötti plusz jövedelmet tartana megfelelő mértékűnek.

A többség persze nem számít elvárásainak idei teljesülésével: 54 százaléknyian arra számítanak, hogy idén romlani fog az anyagi biztonságuk tavalyhoz képest. Ez gyakorlatilag az egy éve mért értékkel azonos, és azt jelzi, hogy az alkalmazottak egyelőre nem érzékelik a reálbér alakulásában makroszinten elért fordulatot.

„Ebben a helyzetben a korábbinál többen érzik úgy, hogy egy munkahelyváltás könnyebben oldhatja meg az anyagi problémáikat – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Jelenleg a válaszadók 63 százaléka tervez egy éven belüli munkahelyváltást, ami komoly változás a tavaly ilyenkor mért 38 százalékhoz viszonyítva. Ráadásul lejjebb került a váltási küszöb is: 30 százalékkal magasabb fizetésért a munkavállalók 84 százaléka hagyná ott jelenlegi állását – tavaly februárban ezt még csupán 57 százalékuk tette volna meg.”

Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire ölt majd testet tényleges munkahelyváltásokban az erre vonatkozó szándék erősödése. A válaszadók is tisztában vannak vele, hogy egyelőre továbbra sem tért vissza a 2020 előtti helyzet a munkaerőpiacon, amikor szinte minden jelentkező rövid időn belül el tudott helyezkedni. A felmérésben részt vevők 59 százaléka úgy érzi, hogy idén nehezebben lehet egy, a szakmájának megfelelő munkahelyen elhelyezkedni, mint egy évvel korábban. Tavaly ez az arány még 53 százalék volt.

„Munkahelyváltásra tehát vélhetően nem lesz mindenkinek lehetősége, a többség pedig csak akkor fog mozdulni, ha már megtalálta a következő munkahelyét. Arra azonban célszerű a munkáltatóknak felkészülniük, hogy idén a tavalyinál nagyobb fluktuációval kell majd szembesülniük” – tette hozzá a Trenkwalder szakembere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 21:10:06
A globális kihívásokra, az ezeket övező változásokra és szabályozásokra reagálva az év elején alakult meg a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség, amely a hamarosan kötelező jelleggel életbe lépő ESG előírások és környezetvédelmi szabályozások kezelésében is segítséget nyújthat, és adhat kézzelfogható megoldást a piaci szereplőknek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS