Trenkwalder: az alkalmazottak 50 százaléka elégedetlen a fizetésével a versenyszférában

2024. 02. 23., 10:10

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – derült ki a Trenkwalder február első felében elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.

Ősz óta ismét emelkedő pályán mozog a reálbér szintje, ez azonban elsősorban nem a munkáltatók által kifizetett bérek megugrásának, hanem az infláció jelentős visszaesésének a következménye. Jelentősebb mértékű, a korábbi inflációs hatásokat is teljes mértékben ellensúlyozó bérrendezést a gazdaság jelenlegi állapota mellett a cégek többsége nem is képes végrehajtani. Ebben a helyzetben kérdezett meg a Trenkwalder 500 versenyszférában dolgozó munkavállalót fizetésükkel, illetve jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeikről.

Jelenleg a válaszadók 50 százaléka elégedetlen az aktuális bérszintjével, ami 7 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A fizetésükkel elégedetlenek ugyanakkor általában nem szakadnak el a realitásoktól: 49 százalékuk megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 29 százalékuk pedig 20-30 százalék közötti plusz jövedelmet tartana megfelelő mértékűnek.

A többség persze nem számít elvárásainak idei teljesülésével: 54 százaléknyian arra számítanak, hogy idén romlani fog az anyagi biztonságuk tavalyhoz képest. Ez gyakorlatilag az egy éve mért értékkel azonos, és azt jelzi, hogy az alkalmazottak egyelőre nem érzékelik a reálbér alakulásában makroszinten elért fordulatot.

„Ebben a helyzetben a korábbinál többen érzik úgy, hogy egy munkahelyváltás könnyebben oldhatja meg az anyagi problémáikat – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Jelenleg a válaszadók 63 százaléka tervez egy éven belüli munkahelyváltást, ami komoly változás a tavaly ilyenkor mért 38 százalékhoz viszonyítva. Ráadásul lejjebb került a váltási küszöb is: 30 százalékkal magasabb fizetésért a munkavállalók 84 százaléka hagyná ott jelenlegi állását – tavaly februárban ezt még csupán 57 százalékuk tette volna meg.”

Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire ölt majd testet tényleges munkahelyváltásokban az erre vonatkozó szándék erősödése. A válaszadók is tisztában vannak vele, hogy egyelőre továbbra sem tért vissza a 2020 előtti helyzet a munkaerőpiacon, amikor szinte minden jelentkező rövid időn belül el tudott helyezkedni. A felmérésben részt vevők 59 százaléka úgy érzi, hogy idén nehezebben lehet egy, a szakmájának megfelelő munkahelyen elhelyezkedni, mint egy évvel korábban. Tavaly ez az arány még 53 százalék volt.

„Munkahelyváltásra tehát vélhetően nem lesz mindenkinek lehetősége, a többség pedig csak akkor fog mozdulni, ha már megtalálta a következő munkahelyét. Arra azonban célszerű a munkáltatóknak felkészülniük, hogy idén a tavalyinál nagyobb fluktuációval kell majd szembesülniük” – tette hozzá a Trenkwalder szakembere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.
2024-10-10 21:50:00
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – az EU helyreállítási alapjának, a NextGenerationEU-nak a központi eleme – továbbra is eredményesen működik. A végrehajtása gyorsul, és folyamatos reformokat és beruházásokat ösztönöz a tagállamokban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS