Október végétől az év végéig ingyen dolgoznak a nők Magyarországon

A férfiak és nők fizetése közötti szakadék világszerte probléma, a társadalmi fejlettségtől, a probléma felismerésétől és kezelésétől függően különböző arányban. A nemek közötti bérkülönbség azt mutatja meg, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők bruttó átlagkeresete hány százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké.

Magyarországon a nők átlagosan óránként 17,2 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál, amely több mint két havi bérkülönbséget eredményez éves szinten.

Erre a problémájára hívja fel a figyelmet az Egyenlítő Alapítvány 2022. október 20-án az Egyenlítsük a béreket! című konferenciájával.

A nemek közötti bérkülönbség alapvetően ellentmond a legtöbb országban, így Magyarországon is elfogadott törvénynek, az egyenlő munkáért egyenlő fizetés elvének.

Ez a bérkülönbség számos kulturális, jogi, társadalmi és gazdasági tényezőhöz kapcsolódik, ami messze túlmutat az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás kérdéskörén – mondja Zorigt Burtejin, az Egyenlítő Alapítvány szakértője, kutató, politológus.

A nők sok esetben egyszerűen kevesebb időt töltenek fizetett munkával, mivel több időt töltenek fizetetlen, úgynevezett láthatatlan munkával. Ezért sokszor megszakítják a karrierjüket (gyermekvállalás, idősek gondozása). Ez nem csupán az órabérre, keresetre van hatással, de a jövőbeni jövedelmet és a nyugdíjat is befolyásolja. A gyermekszüléskor beszakad a nők bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat – állítja a szakértő.

Már a fizetési megállapodásokban jelen van a nemek közötti eltérés, amelyet csak részben okoz a munkáltatók diszkriminációja, másrészt pedig az, hogy a női jelöltek kevesebbet kérnek az állásinterjúkon, és ritkábban kérnek fizetésemelést, mint férfi kollegáik – mondja Burtejin. Pedig a nők fizetésének növekedése csökkentheti a nők körében a szegénységi rátát, csökkenti a nemek közötti különbségeket az öregségi nyugdíjak terén és pozitív hatással van a gyermekeikre is.

Csisztu Zsuzsa újságíró, sportjogi szakjogász előadása nyitja meg október 20-án a konferenciát. A sportban sokat javult a helyzet, de még mindig jelentős különbségek vannak a női és férfi sportolók díjazása között - mondja a szakember, aki arra is rávilágít, hogy ugyanakkor gyors és nagyléptékű változtatásra is lehetőség van, ha a transzparencia jelen van.

Még mindig nagyon alacsony a női sportolók láthatóságának aránya a sportmédiában, bár az utóbbi években számos kampány és lobbitevékenység támogatta ennek javítását. Van, ahol sikerül eredményeket elérni, a teniszpályán például, ahol már ugyanannyi a nők és a férfiak díjazása, például a Grand-Slam tornákon. Ugyanakkor a 2017-ben nyilvánosságra került eset, ahol kiderült, hogy a wimbledoni teniszbajnokság szakkommentátori feladataiért John McEnroe több mint tízszeresét kereste annak, amit egy korábbi másik világklasszis, Martina Navratilova kapott, bizonyítja, hogy van még teendő ezen a területen is.

Kálmán Szandra, a Magyarországot az EU gender bizottságában képviselő diplomata, az Egyenlítő konferenciájának előadója Ursula Von der Leyent idézi: Ahogy Ursula von der Leyen is többször kiemelte, a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve, de még sokat kell tenni az üzleti életben, a politikában és az egész társadalomban, hogy ez megvalósulhasson. Csak akkor érthetjük el ha kihasználjuk a nőkben rejlő teljes potenciált, minden tehetségüket, ötletüket. Ha a nők számára nem biztosítunk egyenlő esélyeket, lehetőségeket, az eredmény soha nem lesz kerek egész.

A nemek közötti bérkülönbség általában még rosszabbá válik, amikor elérkezik a nyugdíj ideje. 2019-es adatok szerint nők az Európai Unióban 29 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. Azonban Magyarországon a nyugdíjkülönbség a férfiak és nők között jóval alacsonyabb az EU átlagnál, mindössze 10 százalék.

Ezeknél a kérdéseknél fontos láttatni, hogy megváltoztatásuk közös társadalmi és gazdasági érdek, mind a nők, mind a férfiak érdeke.

A nők és férfiak bére közötti jelentős különbség arra mutat rá, hogy valójában a nők munkáját alacsonyabbnak ítéljük, hiszen a munka esetében sem működik ez másként, mint egy másmilyen termék esetében. A magasabb bérek ellenben több nőt ösztönöznek arra, hogy munkát vállaljanak, ami által nő a gazdaság termelési kapacitása és ezáltal a foglalkoztatás. A képlet egyszerű lenne… – vázolja a helyzet hátterét Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója és vezetője.

Az EU-s törvényi szabályozás is ez irányba mozdul, hiszen a nők munkaerő-piaci részvételének növelése és a nők és férfiak közötti bérszakadék megszüntetése pozitív hatással lesz az EU gazdasági növekedésére. Ennek érdekében az Európai Bizottság 2030-ra ambíciózus, 78 százalékos foglalkoztatottságot tűzött ki a 20-64 korú lakosság körében, amely csak úgy sikerülhet, ha háromszor intenzívebben emelkedik majd a női foglalkoztatottság a férfiakénál.

Mit tehetünk mi Magyarországon? Heal Edina szerint a következőket: egyrészt nyíltan és közérthetően kell beszélni a problémáról és megoldási javaslatokat kínálni a körülöttünk lévő országok jó példái alapján. Számos európai ország vezetett be a bértranszparenciát előíró szabályozást. Az Egyenlítő Alapítvány is fontosnak tartja egy ilyen törvény bevezetését, mert az átláthatóságnak köszönhetően a munkavállalók ismerni fogják az egyes cégeken belüli adott munkakörre vonatkozó bérszintet, így jogilag is megalapozottan tudnak érvelni a bértárgyalások során. Ez pedig pozitívan hathat a nemek közötti bérkülönbség csökkentésére. Tehát muníciót tudunk adni a munkavállalók kezébe. Készítettünk erről egy 12 pontból álló javaslatot a munkáltatóknak és munkavállalóknak, ha el akarnak indulni ezen az úton. Hiszen a cégek kis tudatossággal és odafigyeléssel rengeteget tehetnek a nemek közötti egyenlőségért.