A járvány előtti szinten áll a magyar munkavállalók optimizmusa

2022. 04. 26., 13:48

A járvány előtti szinten áll a magyar munkavállalók optimizmusa – közölte kedden a BNP Paribas Cardif biztosító cég a Mediánnal közös munkaerőpiaci kutatása alapján.

2022 első negyedévében a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 78 pont volt, amely 3 pontos emelkedés a tavalyi év hasonló időszakához képest.

A BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet, hogy mérni lehessen, mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből. Az index 1200 ember személyes megkérdezésén alapul, a minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.

A két évvel ezelőtti kora tavaszi időszak mélypontjához képest fokozatosan erősödik az optimizmus, a munkavállalók 72 százaléka egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy egy éven belül elveszítheti az állását.

A válaszadók 48 százaléka mondta, hogy a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, 17 százalék szerint kevesebb, mint egy hónapot, 23,5 százalék állította, hogy több mint egy évet is kibírna.

A megélhetési költségének alternatív forrásaival kapcsolatban a válaszadók 69 százaléka szerint marad valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak, 66 százalékuk állította, hogy kölcsön tudna kérni olyan családtagtól, rokontól, akivel nem lakik közös háztartásban, 53 százalékuknak barát tudna segíteni.

A felmérés szerint a megkérdezettek 24 százaléka már vagy rendelkezik, vagy a jövőben hajlandó lenne olyan típusú biztosítási konstrukciót kötni, amely munkanélküliség esetén anyagilag is kisegítené. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS