A Magyar Posta a jelentős forgalom- és bevételcsökkenés ellenére sem tervez létszámcsökkentést, a társaságnál a munkaidőt sem csökkentették, az alapbérek is változatlanok – nyilatkozta Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója kedden.
A postai szolgáltatás közfeladat, amelynek zökkenőmentes működtetése alapvető, még veszélyhelyzetben is. A Magyar Posta a koronavírus járvány miatt csak olyan intézkedéseket hozott az elmúlt mintegy másfél hónapban, amelyek a munkakörülményeket érintették, a fertőzésveszély kockázatát csökkentették, a cél, hogy a postai munkatársak egészségét védjék.
Schamschula György kiemelte, a járvány gazdasági hatását a Magyar Posta is megérzi. Más vállalatokhoz hasonlóan a postánál is szinte azonnali jelentős bevételcsökkenést okozott, a küldeményekhez kapcsolódó költségek, elsősorban a nemzetközi postai forgalmat illetően, jelentősen megugrottak. Csökkent a levélmennyiség és a csekkforgalom, nincs aktív értékesítés, ezek további bevételkiesést okoztak.
Beszédes adat, hogy postákon 30 százalékot meghaladó mértékben csökkent az ügyfélforgalom. Ezzel szemben nőttek a kiadások. A járvány miatti védekezés komoly többletköltségeket jelent, 100 milliókban mérhetőt, akár az egymilliárd forintot is meghaladhatja - sorolta a járvány gazdasági hatását.
A belföldi csomagforgalomban tapasztalt mennyiségi növekedés pedig nem tudja ellensúlyozni más termékek vagy szolgáltatások visszaesését, és a vállalat védőintézkedései miatti többletköltségeit. A csomaglogisztikai terület hozzájárulása az összbevételekhez arányaiban jóval alacsonyabb, mint a levél és a csekk esetében.
A pénzügyileg nehéz helyzet ellenére a vállalat továbbra is működteti országszerte mintegy 2700 postát, és foglalkoztat 28 ezer munkavállalót. A komoly forgalom- és bevételcsökkenés dacára nem történt létszámcsökkentés, nem is tervez elbocsátást a vállalat, sőt, munkaerő-felvétel volt olyan munkakörökben és telephelyeken, ahol a járványt megelőzően létszámhiány volt. A társaságnál napi szinten figyelik a rendelkezésre álló kapacitást, és ha szükséges helyettesítéssel, átirányítással oldják meg a posták és a kézbesítés zökkenőmentes működtetését.
A Magyar Posta vezérigazgatója hangsúlyozta, a munkavállalói létszám változatlansága mellett az alapbérek sem változtak a postánál, fizetéscsökkentés nem történt. A végrehajtásban, azaz a postákon, a logisztikai üzemekben dolgozóknak az előző évvel megegyező ütemezésben – negyedévente, havonta – fizetik ki az ösztönző juttatásokat.
Felidézte, hogy az idei bértárgyalásokat a járvány idejére felfüggesztették, tekintettel a bizonytalan kilátásokra és a tervezhetőség hiányára, és ahol megoldható volt, otthoni munkavégzést rendeltek el.
A társaság a Munkatörvénykönyve adta lehetőségekkel él a munkaszervezést illetően. A dolgozók számára előírták, hogy a szabadságot legalább időarányosan vegyék ki, nem halmozhatják fel arra az időszakra, amikor visszatér az élet a régi kerékvágásba, és újra több lesz a munka. A végrehajtásban dolgozók – a postákon, logisztikai üzemekben – 3 havi munkaidőkeretben dolgoznak. A kormány rendelete lehetőséget ad arra, hogy a munkáltatók egyoldalúan kiterjeszthetik a munkaidőkeretet, melynek célja, hogy megelőzzék az elbocsátásokat. A többi munkáltatóhoz hasonlóan a posta is vizsgálja, hogy a meglévő munkaidőkeretet módosítsa, illetve erről egyeztet a szakszervezetekkel - sorolta az intézkedéseket a vezérigazgató.
A járvány miatt nagyon komoly nyomás van a postásokon, a mindennapokban az ügyfelek tartanak attól, hogy a sok emberrel találkozó postástól kapják el a vírust. A postások pedig attól félnek, hogy ők fertőződnek meg a munkájuk miatt. A társaság által tett védőintézkedések – mint az érintésmentes kézbesítés, a postai ügyfélfogadási rend és a védőeszközök biztosítás – ebben a mindennapi feszültségben kis megnyugvást jelentenek, az ügyfelek is elégedettek ezekkel. Ebben a helyzetben pedig kiemelten fontos, hogy a valóságnak megfelelő, ellenőrzött hírek jelenjenek meg – fogalmazott Schamschula György. (MTI)
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.